Szlovákia tudja, hogyan lehet megakadályozni az áfacsalást

Fotó: MTI/MTVA / Simó Endre

-

A szlovák vám- és adóellenőrzések új informatikai rendszere csodákra képes, ám a magyar hatóságokat nem nagyon érdekli. Pedig ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szlovákok a magyaroknál gyorsabb növekedést produkálnak. Szlovákia budapesti nagykövete, Rastislav Káčer arról is beszélt a VS.hu-nak, hogy hazája hogyan halászta el előlünk a Jaguar Land Rover új autógyárának 400 milliárd forintos beruházását.


Ha szülővárosában, Nyitrán most kinézne egykori hálószobájának ablakán Rastislav Káčer, éppen az indiai Tata legújabb európai gyárának helyszínére látna rá. Szlovákia budapesti nagykövete ráadásul imádja az autókat, és éppen egy Jaguarja meg egy Land Rovere van, vagyis pont azoknak a márkáknak hódol, amelyek az elmúlt években az indiai gyártóhoz kerültek.


Ennyit árul el a NATO-t és az Egyesült Államokat is megjárt karrierdiplomata a személyes szálakból, amelyek a Jaguar Land Rover (JLR) beruházásához kötik. Arra a kérdésre, hogy Szlovákia vajon mivel nyerte el az 1,3 milliárd eurós befektetést, amelyre a térségből számos ország, köztük Magyarország is pályázott, Rastislav Káčer érdeklődésünkre azt mondta:


ma a legjobb feltételeket Szlovákia nyújtja az autóipari beruházásoknak.

Magyarország egy szombathelyi helyszínnel szállt versenybe, ám az utolsó körben már nem is velünk, hanem a lengyelekkel kellett megküzdeniük a szlovákoknak az egymilliárd fontos (400 milliárd forintos) beruházásért.


A nagykövet a végső érvekről azt mondta: az indiaiak "jobban bíztak a jó minőségű szlovák munkaerőben", mert komoly tapasztalataik vannak az autógyártásban. Ráadásul, ami a munkaerőt illeti, a nyitrai régióban "még mindig van tartalék". Komoly érv volt emellett a szlovák kormány erős pénzügyi támogatása. Bár konkrét összeget nem mondott Rastislav Káčer, annyit azért elárult, hogy az utóbbi évek legnagyobb ilyen felajánlása volt. (Korábbi hírekből úgy tudni, hogy a beruházáshoz a Robert Fico vezette kormány 130 millió euró állami támogatást nyújtott, ami a beruházás értékének nagyjából a tizede.)

Szlovákiának valóban komoly tapasztalatai vannak a járműgyártás terén. Egy főre vetítve a világon itt állítják elő a legtöbb autót: 2015-ben már több mint egymillió kocsi gördült le az ötmilliós ország gyárainak futószalagjáról, a szám 2018-tól évi 150 ezer járművel nőhet. Legalábbis ekkora a tervek szerint két év múlva nyíló nyitrai JLR-üzem tervezett kapacitása, a további fejlesztésekkel azonban ennek a dupláját is elérheti az éves gyártás. Szlovákiában már ma is az autógyártásból származik a GDP 1,2 százaléka, és az ágazat összesen mintegy 200 ezer embernek ad munkát.



A szlovák autóipar nagyon sok alvállalkozót vonz a környező országokból, így Magyarországról is - tette hozzá a diplomata, aki további lehetőséget lát a munkaerő migrációjában is. Szlovákia több irodát is nyitott, ahol Magyarországról toboroznak dolgozókat. Mint mondta, Győr és Kassa környékén olajozottan működik a két ország gazdaságának az összefonódása, viszont Salgótarján, Rozsnyó, Fülek térségében - amely ráadásul szegényebb is - még akadnak problémák ezen a téren.

Ennek a legfontosabb magyarázata az úthálózat fejletlensége. Bár Szlovákia kelet-nyugati irányú autópályájának megvalósítása is hosszú történet, de a magyar oldalon két olyan csatlakozási pont is van, amely nem akar megépülni - magyarázta Rastislav Káčer. A Pozsony és Rajka közötti sztráda például évek óta készen áll, magyar oldalon viszont még mindig nem épült meg egy 13-14 kilométeres szakasz az M1-es autópályáig.

Hasonló a helyzet Kassa és Miskolc között. Szlovák részről már ott is gyakorlatilag kész az infrastruktúra, Magyarországon viszont nagyon lassan halad a munka.


Rastislav Káčer 2013 óta képviseli Szlovákiát Magyarországon


Áfabevételből szociális csomag

Egy másik, mindkét országot súlyosan érintő kérdés a határokon átívelő áfacsalás. A nagykövet arra a kérdésre, hogy Szlovákia mit tud tenni ez ellen, úgy válaszolt: a Robert Fico vezette kormány komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel, olyannyira, hogy egy új információtechnológiai megoldást vezettek be, amely


egy éven belül legalább 80 százalékkal képes visszaszorítani az áfacsalást.

A szoftvert a Google keresőprogramjához hasonlította a diplomata. Ezt egy zárt rendszerben használják a vámosok, pénzügyőrök és adóellenőrök, és kifinomult módon képes kiszűrni az összes gyanús műveletet. Ennek köszönhetően Szlovákia tavaly rekord bevételt ért el az általános forgalmi adóból - mondta a nagykövet. (Az Eurostat adatai még csak 2014-ig tartalmazzák az áfabevételt, és ezek az információk elfedik, hogy a növekmény miből származik.)



A szlovák adóhivatal szoftverfejlesztése iránt több ország is érdeklődik. Csehországgal már közel állnak a megállapodáshoz, és egy-két találkozó Magyarországgal is volt, de konkrét lépések nem történtek. Pedig ha ezek az országok össze tudnák kötni az adatbázisaikat, akkor még jobb eredményre jutnának az áfacsalókkal szemben - vélekedik a diplomata.

Ez jól jöhet a szlovák kormányfőnek, Robert Ficónak, aki éppen választások előtt áll, és a voksolás előtt néhány héttel úgy tűnik, pártjának, a Smer (Irány - Szociáldemokrácia) szövetségnek nem kell aggódnia, a közvélemény-kutatásokat toronymagasan vezeti, könnyen lehet, hogy koalíciós partner nélkül is tud majd kormányozni a következő ciklusban. A második helyre a Bugár Béla vezette Most-Híd formáció esélyes, amely az országban élő különböző nemzetiségek közötti együttműködésre építi kampányát.

A Fico-kormány a napokban immár a harmadik szociális csomag intézkedéseit jelentette be, ezúttal bérlakás-építési programot hirdettek meg. Korábban a nyugdíjasok és a diákok közlekedési tarifáit mérsékelték, illetve az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentették 10 százalékra. A nagykövet szerint a jó gazdasági eredményekből erre is futja, anélkül, hogy az ország eladósodna.


Európa sikersztorija

A remek mutatókat részben az uniós tagságnak köszönheti Szlovákia, ezért Rastislav Káčer úgy látja: ha az Európai Unió a jelenleg háborgó tengeren Titanicként süllyedne el, "az katasztrófa lenne az ország számára".



1992-ben Szlovákia még 30 százalékos lemaradásban volt Csehország gazdasági fejlettségétől, 15 százalékkal kullogott Magyarország után, és éppen csak a lengyelek előtt járt. A nagykövet egyértelműen az uniós tagságnak tulajdonítja, hogy Szlovákia jelenleg majdnem azon a szinten van, mint Csehország, és jelentősen megelőzte Magyarországot, miközben Lengyelország érte el a legnagyobb ugrást, ukrán szintről a magyarra jutott.


Nehezen viselem, ha EU-ellenes véleményeket hallok Magyarországon

- árulta el a diplomata, aki elengedhetetlennek tartja, hogy a schengeni határok továbbra is szabadon átjárhatók maradjanak. Ennek alátámasztásául egy olyan fotót mutatott telefonján, amelyet államtitkár kollégájától kapott, aki éppen Frankfurtból próbált Strasbourgba eljutni az európai parlamenti ülésre. Franciaországban azonban felfüggesztették a szabad határátlépést, ami káoszt és tömeget eredményezett a repülőtéri forgalomban.


Rastislav Káčer szerint nemcsak a komfortérzet miatt fontos az európai határok szabad átjárhatósága, hanem a gazdaság működésének is szüksége van erre. Ellenkező esetben sérülhetnek az üzleti érdekek. "Nem is értem, hogyan lehetnek olyan politikusok a régióban, akik le akarják állítani a schengeni határok átjárhatóságát" - tette le uniópárti voksát Szlovákia budapesti nagykövete.