Szinte bármiben lehet doppingszer

Fotó: AFP / ERIC FEFERBERG

-

Doppingszerek szempontjából a táplálékkiegészítők piaca különösen érzékeny. Több gyártó olcsó, szennyezett távol-keleti alapanyagokból dolgozik, és nem köteles doppingszerekre bevizsgáltatni a termékeit. De mit tehet ilyenkor egy élsportoló, és ezzel párhuzamosan milyen megmosolyogtató indoklásokkal próbálták már átverni a doppingellenőröket?


„Amatőr hibát követtem el. Ellenőrizetlen helyről, ellenőrizetlen táplálékkiegészítőt vettem. Egyedül bementem egy boltba, és megvettem egy spanyol feliratú terméket. Nagyon felelőtlen dolog volt, amit tettem” – mondta az M4-nek Dudás Miklós világbajnok kajakos, miután megbukott a doppingteszten. Azt állította, hogy Sevillában, egy edzőtábor alatt követte el ezt a hibát.


Dudás Miklós foghatja a fejét


Nem ő az egyetlen, aki úgy járt, hogy egy táplálékkiegészítő, esetleg egy ártatlannak vélt gyógyszer, vagy bármilyen mindennapos készítmény tartalmazott tiltólistás szert. Kolo Touré elefántcsontparti focista például felesége fogyasztószerével akarta orvosolni súlyproblémáit, de pozitív teszt és eltiltás lett belőle. A pekingi olimpiai bajnok futó, LaShawn Merritt pedig potencianövelő szer miatt bukott meg a doppingvizsgálaton. Nemanja Vucicevic az 1860 Münchenben focizott, amikor gondatlanul választott magának hajnövesztő szert – szteroidot tartalmazott a készítmény, el is tiltották a szerb csatárt.


Vucicevicnek (pirosban) nem jött be a hajnövesztő szer


A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) definíciója szerint doppinglistára való minden olyan szer vagy módszer, amely potenciálisan javíthat vagy javít a sportteljesítményen, veszélyezteti – vagy potenciálisan veszélyezteti – a sportolók egészségét, és használata megsérti a sport szellemiségét.

„Általában minden doppingvétség után azzal kezdik a sportolók, hogy nem tudtak róla, hogy egy adott készítmény doppingszert tartalmaz – mondta a VS-nek Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője. – Nem győzzük magunkat állandóan ismételni, hogy


ismeretlen, beazonosítatlan helyről származó táplálékkiegészítőt vagy bármilyen más terméket nem szabad megvenni,

de ezt nem minden sportoló veszi komolyan. Az étrend-kiegészítők piaca hatalmas, és az élsportolókat nem védi semmilyen biztonsági háló, ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban sem kötelesek bevizsgálni dopping szempontjából a termékeket. Olyan jogszabályt kellene hozni, hogy a gyártó vállaljon felelősséget a táplálékkiegészítő összetételéért.”


Tiszeker Ágnes szerint szinte bármilyen termékben lehet doppingszer


Tiszeker szerint a hatalmas piac miatt sokan próbálnak egészen olcsó alapanyagokkal dolgozni, amelyek főleg a Távol-Keletről érkeznek, az olcsóság ára viszont az, hogy nincs semmilyen minőség-ellenőrzés. Van, hogy ugyanazon a gyártósoron a fehérje szennyeződik szteroiddal, akár úgy is, hogy maga a gyártó nem tud róla, tehát előfordulhat, hogy nem szándékosan kerül doppingszer egy adott termékbe. A gyártó gyakran előre jelzi a dobozon, hogy a tudta nélkül, szennyezett formában előfordulhat szteroid a kiegészítőben.

„Dudás Miklós is korrektül elismerte a pozitív tesztet, és azt mondta, még elolvasni sem tudta, hogy mi van abban a kiegészítőben, hiszen spanyolul volt ráírva. Ez lehet igaz, de a WADA számára ez még kevés, a hivatalos meghallgatáson ezt bizonyítania is kell részletgazdag indoklással” – monda Tiszeker. Első körben négyéves eltiltást kaphat egy pozitív doppingtesztet produkáló sportoló, de ha sikerül bizonyítania, hogy véletlenül került a szervezetébe a szer, akkor akár meg is felezhetik az eltiltást.


Ki tudja, mi van benne?!


Ha a gyártó nem tüntette fel a terméken, hogy doppingszert vagy egészségre káros anyagot tartalmaz, akkor a sportoló legfeljebb perelhet a bíróságon, de a WADA ilyenkor nem veszi figyelembe ezt, hiszen a szabályzata kimondja, hogy kizárólag a sportoló felelős azért, ami a szervezetébe kerül.


Mit lehet tenni?

„Az élsportolók élete ebből a szempontból nagyon nem könnyű, valóban nagyon óvatosnak kell lenniük. Folyamatosan figyelniük kell a tiltott szereket tartalmazó listát vagy pedig olyan szakemberekkel kell együtt dolgozniuk, akik tökéletesen tisztában vannak mindennel. De természetesen mi is segítünk, bármikor bármilyen kérdéssel fordulhatnak hozzánk a sportolók” – mondta Tiszeker.


Furcsa indokok

Előfordult olyan eset is, amikor azzal védekezett egy sportoló, jelesül Ungvári Attila cselgáncsozó, hogy azért adott pozitív mintát, mert valaki doppingszert csempészett az italába. Bárdosi Sándor esete is nagy vihart kavart. Az olimpiai ezüstérmes birkózó a tajvani Világjátékokon szumóban aranyérmes lett, majd pozitív mintát adott. Azzal védekezett, hogy egy szúnyogcsípést kezelt egy kenőccsel, amelyben furoszemid volt. A dolog azért sántított, mert a furoszemid egy hashajtó, amit azért szoktak szedni, hogy kiürítse a szervezetből a doppingszert.


OLY2000-WRE-85KG-MEDALLISTS

Bárdosi (balra) még a sydneyi olimpia dobogóján


Külföldön is számtalan példa van arra, hogy a doppingellenőrzésen megbukó sportolók próbálják a felelősséget levenni magukról, és első hallásra teljesen lehetetlen indokokkal állnak elő. A Tour de France-győztes Alberto Contador szervezetében korábban klenbuterolt találtak. A spanyol bringás azt mondta, fertőzött húst ehetett, és így kerülhetett a szervezetébe a doppingszer. Egy másik kerékpározó, Björn Leukemans pedig azt állította, hogy azért volt magas a tesztoszteronszintje az egyik mintavételnél, mert közvetlenül előtte lefeküdt egy nővel. Az érvelése azon bukott meg, hogy a B próba is pozitív lett.

Nem először fordult elő, hogy egy nőre kente valaki a pozitív tesztet. Richard Gasquet teniszező például azt mondta, azért találtak a mintájában kokaint, mert egy partin összejött egy Pamela nevű lánnyal, aki kábítószert fogyasztott. „Aznap este hétszer csókolóztunk, minden alkalommal öt-hét másodpercig, ez alatt kerülhetett be a kokain a szervezetembe” – mondta a francia teniszező. A francia szövetség hitt neki, és két hónapos eltiltás után ismét aktiválta versenyzői engedélyét.


Gasquet a csókra fogta


Vannak azonban ennél jóval elvetemültebb indoklások is. A 2011-es női foci vb-én az észak-koreai válogatottból öten is megbuktak ugyanazzal a szerrel. Azt állították, hogy a vb előtti edzőtáborban villámcsapás érte a játékosokat, akiket ezután pézsmaszarvasmirigy-kivonattal kezeltek, ezért lett pozitív a tesztjük.


Tiszeker Ágnes hallott már olyan esetről is, amikor egy kerékpározó az anyósát okolta. „Vannak életszerű, és egészen hajmeresztő, megmosolyogtató indoklások is. Az egyik kedvencem az volt, amikor egy anyuka már nagyon szeretett volna unokát, ezért potencianövelőt tett a veje reggelijébe, hogy növelje a szexuális étvágyát, és ezt a vallomást bíróságon is megtette. Ezt azért nehezen tudjuk az életszerű indoklások közé sorolni.”