Színjáték az állami földpályázat - itt a bizonyíték!

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Másfél évvel a döntés után kezdhetik meg érdemben vitatni a földpályázatok eredményét az egykori kishantosi biogazdálkodók. Közben az NFA még mindig mindent megtesz azért, hogy ne legyen átlátható az állami földek odaítélése. Aki képes átrágni magát a pdf-tengeren, az érdekes eredményeket kaphat: senki által nem ellenőrizhető, szubjektíven pontozott tervekkel lehetett értékes földekhez jutni.


Kedden elindult a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az első per, amelyet a Kishantosi Mintagazdaság indított a Nemzeti Földalapkezelővel (NFA) szemben. Ez az eljárás már nem csak ideiglenes, birtokvédelmi intézkedésért folyik, az egykori biogazdaság érdemben vitatja azokat a pályázatokat, amelyekkel más bérlők kezébe játszották át két évtizede gondozott földjeit. A kishantosiak azután kezdtek perelni, hogy az általuk bérelt 452 hektár földet 2012 őszén megpályáztatta az NFA, és a biogazdaság végül egy fél hektár földet sem nyert. Földhöz jutott viszont a szomszédos Mezőfalva polgármestere, Márok Csaba, aki felügyelőbizottsági tagja annak a Simon Kft.-nek, amely nem pályázott ugyan, de tulajdonosának menye szintén jutott kishantosi földhöz. Sikerrel indult egy eredetileg Salgótarjánban bejegyezett közműépítő cég – a Mező Vidék Bt. – is, bár tevékenységei között a pályázat beadásakor nem szerepelt mezőgazdasági munka. Ács Sándorné, a Kishantosi Mintagazdaság vezetője a VS.hu-nak arról számolt be: az NFA ügyvédei most azzal érveltek, hogy a kishantosiak azért nem perelhetnek, mert nem érdekeltek az ügyben. Ez az érvelés meglepte Ácsékat, miután azt a pályázatot vitatják, melyen ők is indultak. A kedden indult érdemi pernél előrébb tartanak a birtokvédelmi eljárások, amelyeket a kishantosiak ellen indítottak a pályázatok nyertesei, akik a jogi csata közben áprilisban traktorokat küldtek a még át nem adott földekre és betárcsázták a kishantosiak ültette vetést.

„Az első birtokvédelmi pereket megnyertük, de amióta az NFA beavatkozóként beszállt, sorra elveszítjük mindet”
mondta Ács Sándorné. A VS.hu áprilisi látogatásához képest egyébként csak romlott a kishantosi földek helyzete. A betárcsázott vetés helyén ugyanis főleg parlagfű nőtt, amelyet nemrég újra betárcsáztak a traktorok, így most „sivatagi pusztaság van”.


Egy halom pdf nehezíti a kutakodást

Az NFA, illetve a védett területeket kezelő nemzeti parkok igazgatóságai a mai napig igyekeznek titokban tartani, pontosan milyen szempontok szerint döntöttek az állami földek bérletére benyújtott pályázatokról. A tisztánlátást nehezíti, hogy az NFA folyamatosan megtagadta az adatkérések teljesítését, majd egy tavalyi kormányrendelet alapján visszaküldték a nem nyertes pályázatokat – vagyis gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy utólag össze lehessen vetni azokat a győztesekével. Mint arra Sallai Róbert Benedek LMP-s képviselő kedden felhívta a figyelmet, az NFA honlapja sem könnyíti meg a kutakodást: mivel nincs kereshető adatbázis, csak beszkennelt, pdf-formátumban feltöltött dokumentumok sokasága, az iktatószámok alapján, egyenként kell összevetni a győztest kihirdető határozatokat a pályázókkal. Emiatt csak nagyon aprólékos munkával – ilyet végzett az exfideszes Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár – lehet megtudni, hogy egy-egy személy vagy cég összesen mekkora területet bérelhet. A honlapon egyébként is csak a győztes pályázók alapvető adatai, illetve nyilatkozata szerepelnek, a lényeg, a gazdálkodási terv nem. Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján – amelyeket Szabó Rebeka, korábbi PM-es képviselő hosszú pereskedés után megkapott az NFA-tól, illetve amelyekbe Sallai képviselőként betekinthetett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán – ezek a gazdálkodási tervek döntötték el, ki kaphat meg egy-egy darab földet: a maximálisan megszerezhető 300 pontból 150-et lehetett ezek alapján szerezni, teljesen szubjektív értékelés alapján.


„Nagyon jól” sikerült gazdálkodási tervek

A Szabó Rebeka által megkapott és a PM honlapján közzétett értékelési lapok között szerepel például az egyik kishantosi 27,2 hektáros tábla bérletére benyújtott pályázatok pontozása. A lenti grafikonon is jól látszik, hogy a Mező Vidék Bt. az objektív adatok és a számon kérhető vállalások alapján az utolsó helyen végzett volna a hat pályázó közül (hiányzott például a gyakorlata, illetve nem vállalt környezetbarát gazdálkodást), de a gazdálkodási tervére 135 pontot kapott a lehetséges 150-ből, míg a többiek csak 90-et vagy 75-öt, így összesítésben mégis nyert. mezo Még látványosabb a gazdálkodási terv jelentősége, ha azokat a pályázatokat nézzük meg, amelyeken Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester (a Puskás Labdarúgó Akadémia elnöke) érdekeltségébe tartozó Búzakalász 66 Kft. indult: a cég az ismertté vált értékelések mindegyikében a maximális 150 pontot kapta a gazdálkodási tervre. Hasonló módon maximális pontot kapott a gazdálkodási tervre a polgármester felesége, Mészáros Beatrix, illetve testvére, Mészáros János is, legalábbis egy kajászói és egy váli földdarabra benyújtott pályázat értékelése szerint. A lenti grafikonon látszik, hogy egy kajászói, 32,9 hektáros táblára négyen pályáztak, és az objektív szempontok, illetve számon kérhető ígéretek alapján nem a Búzakalász 66 Kft. nyert volna (90 pont, amiben ebben benn van például új feldolgozó kapacitás létrehozása, vagy az állatállomány bővítése is), hanem egy családi gazdálkodó (95 pont). Mészáros cége azonban 150 pontot kapott a gazdálkodási tervére, míg riválisa csak 105-öt, így összességében a Búzakalász 66 Kft kapta az igen értékes, 827 aranykoronás földdarabot. buzakalasz