Szijjártó szerint az állami bank Vajnának adott hitele nem közpénz

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Kollányi Péter

-

Megkeresésünkre a miniszter a korábbi tájékoztatását melegítette fel, és azt mondja, az Eximbank vezetése a tulajdonostól függetlenül döntött, hogy piaci kamatozású kölcsönt nyújt Andy Vajna cégének a TV2 megvásárlásához.


A Válasz.hu hírportál közölte, hogy a cégbíróságon megjelent az a kölcsönszerződés, amelyet az állami tulajdonú Exim Bank kötött Andy Vajna cégével, a Magyar Broadcasting Co. Kft.-vel a TV2 megvásárlásának finanszírozására. Korábban a VS.hu is tudósított róla, hogy információink szerint az üzletbe hitelezőként az állami bank is beszáll, miután a kereskedelmi bankok nem vállalták a kockázatot. A kiszemelt tévécsatornának ugyanis kusza lett a tulajdonosi helyzete, miután nemcsak Vajna jelentkezett be vevőként, hanem Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly is papírokat kapott elő, miszerint ő már egy korábbi szerződés alapján birtokon belül van.


Az Exim Bankot a külgazdasági minisztérium felügyeli, ezért tudakolta mindenki Szijjártó Pétertől, miként hozták meg a döntést. A kérdésünkre most megküldött szöveg a szó szerinti leirata egy november 27-én elhangzott válasznak; ennek alapján a miniszter tájékozódott az ügyben, de miután a hitelszerződés nem érte el a 20 milliárd forintot, ezért állítása szerint közvetlen beleszólása nem volt.


Most amikor felmerültek ezek a kérdések a részetekről, én egy kérdést fogalmaztam meg az Eximbank igazgatósága felé, de úgy , hogy ne sértsem meg a bank irányítására vonatkozó szabályokat, és ne is avatkozzak bele a bank működésébe. Én azt kérdeztem meg, hogy jött-e olyan hiteligénylés médiavásárlásra, ami érint közpénzt. Magyarul, kedvezményes hitel vonatkozású. A válasz az volt, hogy nem. Hogy ezentúl piaci alapon, piaci árazással, milyen döntések születnek az Eximbankban, az meg nem az én dolgom.

A miniszteri fejtegetés szerint ugyanis csak akkor lehet közpénzről beszélni, ha a kamat kedvezményes, mert az állam támogatja.


Szijjártó Péter azt a kritikát is visszautasította, hogy az eredendően export támogatásával foglalkozó állami bank miért finanszíroz hazai ügyletet.


2013-ban született egy törvény, ami 2014. január 1-ével lépett hatályba, tehát akkor még sehol sem voltam itt az Eximbank környékén, tehát 2014. január 1-ével életbe lépett egy módosítás az Exim-törvényre vonatkozólag, amely kimondta, hogy lehetősége van a külgazdasági típusú hitelek mellett az Eximbanknak magyarországi székhellyel rendelkező vállalatok számára hitelt nyújtani beruházásokhoz, illetve forgóeszközhiteleket is nyújthat.

A miniszter arra is részletesen kitért, hogy az államnak mint tulajdonosnak miért nincs köze a bankban folyó döntésekhez.


A miniszternek egy esetben van dolga: 20 milliárd fölötti hitelszerződések esetében alapítói döntést kell hozni. De én nem hoztam semmilyen médiavásárlással kapcsolatos alapítói döntést, tehát semmilyen 20 milliárd fölötti előterjesztés nem került ide elém, ami médiavásárlással lett volna kapcsolatos, a többi meg nem az én dolgom. A többi az az igazgatóság dolga, furcsa is lenne, hogyha politikus döntögetne napi szinten arról, hogy az Eximbank éppen milyen hitelt ad vagy milyen hitelszerződést köt.

Arra azonban egyelőre nem kaptunk választ, hogy vizsgálta-e az Eximbank a megvásárolni szándékozott cégcsoport bizonytalan tulajdonosi viszonyait, és ha igen, akkor tudomása szerint ki a tulajdonos, ha pedig nem vizsgálta, akkor miért nem.