Szijjártó: magyar katonák is mennek a Baltikumba

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Jövőre a visegrádi országok egy-egy századnyi katonája is részt vesz a NATO baltikumi jelenlétét megerősítő akcióban. A magyar kormány a szervezet bővítése mellett van, a miniszter szerint pozitív visszajelzést kell adni Grúziának és Macedóniának


Politikai megállapodás született arról, hogy 2017-ben a visegrádi országok három hónapos váltásokban egy-egy század katonát állomásoztatnak majd a Baltikumban a NATO katonai jelenlétet megerősítő intézkedései keretében – mondta pénteken telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lettországi Jurmalából, ahol a visegrádi, a balti és a skandináv országok külügyminiszterei tanácskoznak. Ez országonként, így magyar részről is mintegy 150 katona baltikumi állomásoztatását jelenti majd.

„Ezzel az egy éven át tartó katonai jelenléttel a visegrádi országok világosan kifejezik szolidaritásukat a Baltikum országaival” – hangsúlyozta Szijjártó, aki szerint az érintett országok vezérkarai megkezdik a részletek kidolgozását, majd a kérdés a védelmi miniszterek elé kerül, és a nyáron Varsóban tartandó NATO-csúcsig minden kérdést tisztázni kell. A visegrádi, balti és skandináv külügyminiszterek megbeszéléseinek napirendjén pénteken a NATO keretein belüli biztonsági együttműködés, az Oroszországgal folytatandó együttműködés, valamint az Európai Unió keleti partnerségi programja szerepelt.

A NATO bővítésével kapcsolatban Szijjártó azt mondta: egyetértés van arról, hogy fenn kell tartani a bővítés perspektíváját, a magyar álláspont mindazonáltal határozottabb a többiekénél. A miniszter szerint a bővítés a NATO hitelességének szempontjából is kulcsfontosságú. Ha a NATO nem ad pozitív visszajelzést Grúziának és Macedóniának, akkor Európa a saját fejére hoz bajt – mondta a miniszter. Ezek az országok, pozitív megerősítés hiányában, destabilizálódhatnak, ami helytelen lenne Európa biztonsága szempontjából. Magyarország azt is támogatja, hogy az Európai Unió mielőbb adjon vízummentességet a grúz és az ukrán állampolgároknak.

Az Oroszországgal szemben érvényben lévő büntetőintézkedésekkel kapcsolatban a miniszter szerint „szórnak” az álláspontok, a kérdésben azonban szerinte „nagy adag képmutatás van”. Az Északi Áramlat földgázvezeték projektjén a legnagyobb orosz energiavállalat, a Gazprom működik együtt Európa legjelentősebb energiavállalataival, Francois Hollande francia elnök pedig meghívta Párizsba Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Őszinte, nyílt és részletes vitára van szükség. Semmiképpen sem támogatjuk a szankciók automatikus, fű alatti meghosszabbítását„ – mondta Szijjártó Péter.