Szigorúbb követelményeket a magánlakások kiadásánál

Kovács István

a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) főtitkára

A 2008–2010 közötti nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság súlyosan érintette a turizmust, így Magyarországét is.


A hazai turizmus eredményei 2011-ben kezdtek javulni, 2010–2015 között éves átlagban a turizmusból származó bevételek, a szállodák forgalma kb. 10%-kal nőtt. Ez a belföldi, de különösen a külföldi kereslet dinamikus növekedésének volt köszönhető.

A külföldi turisták számának növekedését – főleg Budapesten – furcsa módon a Malév csődje gyorsította. Azt történt ugyanis, hogy a Malév helyét átvevő, főleg „fapados” légitársaságok olcsón biztosítottak utazási lehetőséget fővárosunk és számos európai nagyváros között.

Ezzel párhuzamosan gyorsan terjedt hazánkban, Budapesten is az a tendencia, hogy a külföldi vendégek magánlakásokat foglaltak, azokban szálltak meg. Erre lehetőséget teremtett az internet terjedése és a kifejezetten magánlakásokat kínáló vállalkozások – közülük a legismertebb az Airbnb – megjelenése fővárosunkban.

Ezt mutatja, hogy a KSH adatai szerint Budapesten 2010-ben 1492, 2015-ben viszont már 4047 magánlakást regisztráltak bérbeadásra. Ezekben 2010-ben 2123, 2015-ben már 8848 szoba várta a vendégeket. 2016 nyarán fővárosunkban az Airbnb-n már több mint 5000 lakás közül választhattak a vendégek, a Booking.com portálon pedig több mint 2000 budapesti lakás szerepelt.

Az olcsó utazás és a magánlakások kínálta olcsó szálláslehetőség döntően az alacsony költőképességű turisták tömegeit vonzotta Budapestre. Ezek számának robbanásszerű növekedését a KSH adatai jól mutatják. Fővárosi magánlakásokban 2010-ben 132 000, 2015-ben már 1 106 000 külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A 2010-ben magánlakásokban regisztrált külföldi vendégéjszakák a szállodákban regisztráltaknak még csak a 2,7%-át, 2015-ben már 15,5%-át tették ki.

A magánlakásokban megjelenő jelentős külföldi vendégszám elsősorban a fővárosi, kkv-formában működő turisztikai vállalkozásoknak – éttermeknek, bároknak, fuvarozóknak stb. – jelent komoly forgalmat.

Ugyanakkor a magánlakások sokszor ugyanazokon a foglalási portálokon – például Booking.com, Expedia.com stb. – jelennek meg, mint a szállodák, de azoknál lényegesen alacsonyabb árakon. Ezért a kereskedelmi szálláshelyek, különösen a hotelek számára versenytársként vannak a piacon, a szállodák áraira, forgalmára negatív hatást gyakorolnak. Emellett az olcsó vendégkör hozzájárult Budapest „cheap destination” képének kialakulásához.

Meg kell jegyezni, hogy bár létezik szabályozás a magánlakások rövid távú bérbeadására vonatkozóan, az messze van attól a szigorú követelményrendszertől, mint aminek a szállodáknak kell megfelelniük.

A fentiek miatt az MSZÉSZ álláspontja szerint a lakások bérbeadására vonatkozó jelenlegi szabályozás felülvizsgálata szükséges, beleértve a tűzvédelmi, fogyasztóvédelmi stb. szempontokat is.

Azt is látni kell, hogy a magánlakások bérbeadása ma már üzletté vált. Nem az a jellemző – mint a kezdetekben –, hogy a bérbe adó a lakásának egy-két szabad szobájában fogad vendéget. Ehelyett egész lakásokat adnak bérbe, megjelentek azok a bel- és külföldi befektetők, akik a belvárosi kerületekben főleg külföldiek részére történő bérbeadásra vásárolnak lakásokat. Megnőtt azoknak a bérbe adóknak a száma, akik 2-3 vagy több lakást kínálnak a foglalási portálokon. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy fővárosunk belső kerületeiben a lakásárak, a lakbérek az elmúlt két-három évben gyors ütemben nőttek.

A javasolt szabályozásnál figyelembe kellene venni a nemzetközi tapasztalatokat. Berlinben például csak úgy adható bérbe lakás rövid távra, ha a tulajdonos is abban él. Vannak olyan városok, ahol limitálják, hogy egy évben hány napra – például 90–120 napra – adható bérbe egy lakás. Van, ahol csak saját tulajdonú lakás adható bérbe, de csak a lakóközösség hozzájárulásával. Számos városban pedig a bérlakások rövid távú bérbeadását nem is engedélyezik.


Kiadná-e lakását rövid távra turistáknak?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN