Szeretne két hónap alatt 50 milliót? Van, aki most ekkorát szakíthat

-

Irreálisan rövid határidővel akar a kormány meghirdetni egy EU-támogatta pályázatot, ráadásul olyan szövetkezeteknek, mint amilyen a pénznyelő ESZOSZ. Ez utóbbi több milliárd forinttal nem tud elszámolni, miközben hónapok óta nem fizet bért a munkanélküliek köréből verbuvált dolgozóinak. A szakértők azt mondják, az egész koncepció a közfoglalkoztatás erőltetése miatt bukott meg.


Úgy tűnik, a nyári nyaralás után valakinek eszébe jutott, hogy van még egy kis pénz a brüsszeli kasszában, amit nem kellene veszni hagyni. Ezért gyorsan talált egy célt, amire hivatkozva az Európai Unió hajlandó fizetni. Ez lenne a szociális szövetkezetek hálózatosodása. Csakhogy ezt a pénzt Brüsszelben úgy pántlikázták meg, hogy 2015. december 31-éig el is kell számolni vele.


A két időpont között össze kell hozni néhány szociális szövetkezetet, hogy együtt pályázzanak, majd a hivatalnak ki kell értékelnie a tendert, megkötnie a szerződést, majd jöhet az érdemi munka. Ezeknek a frissen összekürtölt szervezeteknek közösen kell összehozniuk 8 workshopot (szakmai tanácskozást). Ezeken tréningeket, előadásokat tartanának, tanácsokat adnának a szövetkezeti tevékenység csiszolása érdekében, amivel legalább 300 embert kellene megmozgatniuk. Majd minderről aprólékos elszámolást is be kell nyújtaniuk az uniós intézményrendszer felé legkésőbb december végéig.


Könyörgöm, ismerik maguk a naptárt?

Így fakadt ki egy kommentelő a pályázati dokumentáció kötelező társadalmi vitáján, és akkor ez még a legenyhébb megnyilvánulása volt. A pályázaton 8-10 nyertessel számolnak, vagyis az 500 millió forintos keretből egyenként nagyjából 50 millió forint jut. Ez azt jelenti, hogy ha 300 ember vesz részt a fejtágításon, akkor egy-egy ember jelenléte több mint 160 ezer forintba kerül.


Nem tudom, hogy tudnak maguk reggel a tükörbe nézni, de gondolom, már régen megrepedt az is.

De a higgadtabbak is arra hívták fel a figyelmet, hogy a projekt érdemi megvalósítására legfeljebb egy hónap marad. A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzöv) feleslegesnek, sőt károsnak ítélte, hogy így költsenek el ennyi pénzt, amivel csak a szerencsés 8-10 nyertes pályázó jár jól. Többen arra is utaltak, hogy ilyen rövid határidővel


valószínűleg le van zsírozva előre.

Minden a közfoglalkoztatás erőltetésével indult

A szociális szövetkezeteket eredetileg arra találták ki 2006-ban, hogy hátrányos helyzetű kistérségekben részben ellátással, részben munkával segítsék az ott élőket. Ma már több mint 2600 ilyen szövetkezet működik, de ennek csak töredéke jutott uniós támogatáshoz.


A kormányzat ugyanis inkább nagy pénzeket szeret kiosztani, miközben a helyi közösségekbe beágyazott kis szövetkezeteknek kellene a fejlesztési forrás – magyarázza a probléma gyökerét a SzOSzöv elnöke, Németh László. Mindezt a számok is alátámasztják.
  • a 2010-es pályázati kiírásnál 2,3 milliárd forint támogatást kapott 57 szociális szövetkezet, ekkor a szociális szövetkezetek száma 290 volt
  • a 2013-as pályázati kiírásnál 8 milliárd forint támogatást kapott 180 szövetkezet, amikor a szociális szövetkezetek száma 1500 körül volt
  • 2013-ban az „Híd a munka világába” Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet (Farkas Flórián fideszes roma képviselő vezetésével) egyedüliként 5 milliárd forintot kapott a működésére. Itt eleve feltétel volt, hogy kisebbségi önkormányzat is részt vegyen a foglalkoztatási szövetkezetben. Idén tavasszal rendőrségi eljárások indultak a pénz vitatott felhasználása miatt.
  • 2014-ben az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet egyedüli nyertesként 3 milliárd forintot kapott 2600 ember közfoglalkoztatására. Az ESZOSZ vezető képviselője Bada János, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsban kormányzati informatikával foglalkozó ügyvéd. Az illetékes minisztérium éppen most kezdeményezte az elállást a támogatási szerződéstől a feltárt szabálytalanságok miatt (lásd keretes írásunkat).
  • a kifejezetten a közfoglalkoztatást szolgáló Start munkaprogramban 113 szociális szövetkezet alakult, amelyek együttesen 2,3 milliárd forintot kaptak
  • a foglalkoztatást segítő államigazgatási szervezet, az „OFA”, amely az idők során többféle (alapítványi, gazdasági társasági) formában létezett, egyszer 1 milliárd forintot, egyszer pedig 960 millió forintot kapott, előbbit saját működésére, utóbbiból pedig 48 szövetkezetnek jutott támogatás
A háttérben pedig a kormány által propagált közfoglalkoztatási program áll. Miután az unió támogatja a hátrányos helyzetű helyi kisközösségek felemelkedését, ezért a kormány becsatornázta az azt szolgáló szociális szövetkezetekre szánt pénzeket is a közfoglalkoztatásba. A közfoglalkoztatás irányító szerepét ellátó Belügyminisztérium 2011 óta 12 alkalommal adott be módosító javaslatot a 2006-os szövetkezeti törvényhez.


A kék vonal felívelése jelzi a közfoglalkoztatásra szánt pénzek dinamikus növekedését


A Belügyminisztérium például különböző vagyonelemeket (épületeket stb.) adott át az önkormányzatoknak, aminek fejében a településeknek vállalniuk kellett, hogy szociális szövetkezeteket hoznak létre. Eddig összesen 113 ilyen szövetkezet alakult meg, amelyek közvetlenül a Start munkaprogramhoz tartoznak. Ez a program idén már 270 milliárd forintot, jövőre pedig 340 milliárdot emészt fel.


Az eredeti szándék az volt, hogy a közfoglalkoztatottakat majd a szociális szövetkezeteken keresztül vezetik át a szabad munkaerőpiacra. Rájöttek azonban, hogy ez így nem működik. Hogy a modell mégis működőképes legyen, ezért nagyon olcsóvá tették a szövetkezetekben foglalkoztatottak munkaerejét.

A szociális szövetkezetekben kizárólag munkanélküli (regisztrált álláskereső) vagy közfoglalkoztatott dolgozhat. Cserébe az állam átvállalja az egészségbiztosítási járulék meghatározott részét (az első évben a teljes összeget, a negyedik évben már csak a 25 százalékát), illetve a nyugdíjjárulék is csak 10 százalék.

A munkaadók számára jelenleg ez a legolcsóbb és legrugalmasabb az összes foglalkoztatási forma közül. Ha nincs szükség a dolgozó munkájára az adott napon, akkor a foglalkoztatott fizetés nélkül hazaküldhető. Nem jár neki fizetett távollét, például szabadság sem, a munkáltató a dolgozónak csak a ledolgozott órákat köteles kifizetni.


Kell ennél több?

Boldog-boldogtalan elkezdett szociális szövetkezetet alapítani, profitorientált gazdasági társaságok alakultak át szövetkezetté. Így szinte már észre sem vehetők az olyan szövetkezetek, amelyek az eredeti elképzelések szerint működnek.

A Tolna megyei Völgység Kincse hét helybéli önfoglalkoztatásával indult. Üzeme ma már 100 gazda gyümölcseit dolgozza fel, hátrányos helyzetűeket is foglalkoztat. A Gödölye Szociális Szövetkezet a Waldorf-iskolák számára váltotta ki a közétkeztetést. Konyhát hoztak létre, ahova egy kiválasztott biotermelői körből szállíttat be alapanyagot. A Romani Design Szociális Szövetkezet bemutatta, miként lehet a divat piacán érvényesülni a hagyományos roma díszítőelemekkel, motívumokkal.


Hámori Gabriella; Gryllus Dorka; Kiss Diána Magdolna

Hámori Gabriella, Gryllus Dorka és Kiss Diána Magdolna a Romani Design divatbemutatóján, 2015 tavaszán


Van, akinek kell ennél több

Az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) eredetileg arra vállalkozott, hogy 2,6 milliárd forintból 2860 hátrányos helyzetű, régóta munkanélküli embernek ad erdészeti munkát, mára azonban csak a kifizetetlen számlák tornyosulnak. Az eleve fillérekből élő alkalmazottak hónapok óta nem kapnak bért, ráadásul a foglalkoztatási viszony fennállása miatt másutt sem tudnak munkát vállalni, nem csoda, hogy rendszeresen tartanak kétségbeesett utcai tiltakozásokat.



Habár több tényfeltáró cikk szerint is kormányközeli emberek gründolták a 150 pályázó közül egyedüliként nyertes ESZOSZ-t, a kormányhoz mégis csak lassan jutott el a fizetés nélkül maradt szövetkezeti tagok panasza. Szeptember 21-én azonban már az Emberi Erőforrások Minisztériuma is lépni kényszerült, és bejelentette, hogy eláll a szövetkezettel kötött szerződéstől.

Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a becsapott dolgozók pénzükhöz jutnak. A Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ESZOSZ még élhet a jogorvoslati eljárás lehetőségével, ezért az elállás nem jogerős. Bár a dolgozók kezdeményezhetik a szövetkezet felszámolását, ám az eljárás beindítására csak a szabálytalansági eljárások jogerőre emelkedése után van lehetőség.

Ha egy esetleges jogorvoslati eljárás eredménye is elállás lesz, akkor az Emmi visszaköveteli az eddig kifizetett teljes támogatást. Ha az ESZOSZ ezt nem tudja teljesíteni, akkor a minisztérium kezdeményezheti a felszámolást, és csak azután következhet a kártérítés.

Mindez viszont azt jelenti, hogy a szociális szövetkezet értelme, vagyis az, hogy állástalanok megélhetéshez jussanak, éppen az ellenkezőjére fordult. A bőkezűen támogatott ESZOSZ több mint kétezer kárvallottjának még legalább hetekben, de inkább hónapokban kell mérnie, mire pénzhez jut.