Szeptembertől csődbiztost kapnak a tönkrement családok

Fotó: Getty Images / Comstock

-

Elfogadta a parlament a családi csődvédelemről szóló törvényt. Csak Fodor Gábor szavazott ellene, a Jobbik viszont támogatta a KDNP ötletét. Összefoglaltuk, mit is jelent ez pontosan.


Az Országgyűlés keddi ülésén 142 támogató és egy ellenszavazattal, 41 tartózkodás mellett elfogadta a természetes személyek adósságrendezéséről, ismertebb nevén a családi csődvédelemről szóló törvényt. A KDNP-s javaslatot a kormánypártok mellett támogatta a Jobbik frakciója is. Az egyetlen ellenszavazat a független Fodor Gáboré volt, míg a szocialista, LMP-s és független képviselők tartózkodtak.

A törvény szerint havonta és fejenként mindössze 28 500 forintot költhetnek szabadon azok családok, akik csődvédelmet kérnek. Az összes többi jövedelmük és vagyonuk kezelését gyakorlatilag átengedik egy állam által kijelölt vagyonfelügyelőnek. A lehetőséggel valószínűleg leginkább azok fognak élni, akiket az fenyeget, hogy szeptember 16-a után kilakoltathatják őket, mivel csak addig védi őket a devizahitelesek elszámoltatását szabályozó törvény. Onnantól kezdve ugyanis folytatódhat a végrehajtás, és akár több tízezren is utcára kerülhetnek .

Nem mindenki élhet azonban a családi csődvédelemmel, csak azok, akinek az adóssága 2 és 60 millió forint között van, és vagyonuk tartozásuknak legalább a felét kiteszi.

Ezek után kezdődhet csak el az eljárás, amely során a legnagyobb hitelezővel (általában egy bankkal) kell négyszemközt, vagy – ha így nem sikerül, akkor – bírósági úton megegyezniük. Ha ez is megvan, akkor az újonnan felállítandó Családi Csődvédelmi Szolgálat jelöl ki egy vagyonfelügyelőt, aki a havi és fejenkénti 28 500 forint fölötti jövedelemről gondoskodik öt éven keresztül, ezt követően azonban az adós az összes tartozása alól mentesül.

Az öt év alatt három dolognak kell megoldódnia, ha eddig nem sikerül, akkor a határidő plusz két évvel kitolható:

  • az első helyen rangsorolt jelzálogjogosultak (általában a bankok) az ingatlan fedezeti értékének 100 százalékához jussanak hozzá,

  • a privilegizált és nem privilegizált hitelezők, vagyis a közműcégek, a közhitelezők, a kártérítésre, valamint tartásra jogosultak, továbbá a fedezetlen banki követelések jogosultjai a tőketartozás 40 százalékához jussanak hozzá,

  • a hátrasorolt hitelezők, akik jellemzően magánszemélyek, illetve egyéb magánjogi ügyletek alapján követelnek, tehát az ő számukra az adósságnak mindössze 5 százalékát kell törleszteni.

A vagyonfelügyelő, hogy ezek a feltételek teljesüljenek igen sok mindent megtehet, eladhatja a család autóját, ingatlanát és egyéb vagyontárgyát is. Hogy ezeket miként adhatja el, és mit kell a döntése során mérlegelnie, azt a kormány csak a későbbiekben határozza meg, pedig nagyon fontos részletkérdések ezek, hiszen az adós csak ennek tudatában hozhat felelős döntést.

A jogszabály által adott lehetőségekkel szeptembertől csak a jelzáloghitelesek élhetnek, a többiek csak 2016 októberétől kérhetnek csődvédelmet. A parlament elfogadott egy olyan módosítást is, amely belengeti egy újabb, állami adósmentés lehetőségét is. A csődeljárás alatt lévő adósok számára e szerint „a központi költségvetésből törlesztési támogatás állapítható meg”, hogy fizetni tudja a lakáshitelét. Ennek részleteiről a törvényben nincs szó, a támogatás mértékét, illetve feltételeit a törvény a rendelet állapítja majd meg.

Hogy milyen kiskapuk léteznek, mikor lehet a havi, szabadon elkölthető összeg 28 500 forintnál több, mitől zárulhat le idejekorán a csődkezelés, és hogy a csődvédelmet kérőket Magyarországon vagy Angliában, esetleg Németországban kezelik-e inkább felnőttként, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.


Nem mindenkin segít

A parlament által elfogadott magáncsőd csak kevés bajba jutottnak lesz elérhető, az eladósodott emberek többségének nem nyújt megoldást – írja közleményében a Habitat for Humanity Magyarország. A mindenki számára elérhető lakhatásért küzdő szervezet régóta szorgalmazza a magáncsőd bevezetését, mert az bizonyos feltételek mellett jó megoldás lehet az eladósodottság csökkentésére, de most komoly aggályaik vannak a megszavazott törvénnyel kapcsolatban.

A szigorú belépési korlátok miatt kevesek számára lesz igénybe vehető, a körülbelül 180 ezer bedőlt devizahiteles közül még a legoptimistább kormányzati becslések szerint is maximum 25 ezer adósnak segíthet. A Habitat for Humanity szerint félő az is, hogy még a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bővítése sem fog minden nehéz helyzetbe került jelzáloghitelesnek segíteni, illetve sokak lakhatása nem lakáshitel, hanem közműtartozások miatt kerül veszélybe. Rajtuk a magáncsőd csak jövő ősztől, a NET pedig egyáltalán nem segít.