Széphajú Harald beveszi Amerikát

Fotó: Arne Terje Saether

-

Nem csak a tévében vannak vikingek. Most is tart egy hajónyi – na jó, 35 – az Atlanti-óceánon, hogy megmutassák, hogyan is kelhetett át Leif Erikson ezer évvel ezelőtt.


Három napja, április 26-án indult útjára Norvégiából a Draken Harald Hårfagre (azaz Széphajú Harald) viking hosszúhajó. A legénység terve kockázatos, de egyáltalán nem lehetetlen: a Shetland-szigetek, Izland és Grönland érintésével Amerikába hajóznak. Kanada északi partjait elérve Quebectől folyókon folytatják az utat és bejárják a nagy tavakat. Még Chicagóban is kikötnek július végén, pedig az nem olyan város, ahová az ember hajóval menne.




A hajó viszonylag friss darab, 2010-ben kezdték meg az építését. A terveket régészeti leletek – köztük a teljesen megmaradt gokstadi hajó – , sagákban talált leírások és a norvég hajóépítési hagyományok összedolgozásával hozták létre. Mikor a Draken Harald Hårfagret vízre bocsátották 2012-ben, senki nem tudta, hogyan kell egy ilyen hajót üzemeltetni. A következő évek a megfelelő vitorlázat kialakításával és a módszerek kidolgozásával teltek. Végül pedig a tengeren is tesztelték azt, ami nyugodtabb vizeken jó ötletnek tűnt.



Az amerikai út egyelőre nem halad túl jól. A legrövidebb első szakaszon túl van a hajó, de a Shetland-szigeteket egyelőre nem hagyták el, mert az árbocmerevítő kötélzettel nincs minden rendben. Mivel a hajó Lerwick kikötőjében egy webkamera látókörében kötött ki, ezért a Draken rajongói a Facebookon is kitárgyalták, hogy áll a javítás.


Elvben evezővel is haladhatna a Draken Harald Hårfagre, de a korábbi tesztek azt mutatták, hogy a huszonöt evezőpáros hajót bitang nehéz így megmozdítani. Vagy legalábbis, hogy a vikingek jobban fel voltak készülve arra, hogy két-négy embert az evezőkhöz ültetve átnézzenek a szomszédba, és még ki is fosszák. (Ha ezen az úton indulnának tovább, a 2012-ben elhunyt Bernáth István fordításai között nézzenek szét.)



Egyáltalán ki az a Széphajú Harald?

A hajót az egységes Norvégiát megteremtő királyról nevezték el, aki miután apjától, III. Fekete Halfdantól megörökölt egy maréknyi mindenféle királyságot, addig ütötte azokat, míg ki nem alakult egy tartományokra osztott ország. Egységesítő tevékenységével közvetetten hozzájárult a hajóval elérhető környékbeli területek benépesítéséhez is. Adói elől sokan menekültek Skóciába, a Shetland-szigetekre, de az izlandi sagák is arról írnak, hogy a szigetet a királlyal elégedetlen elvándorlók lakták be először. Széphajú leszármazottai az 1300-as évek végéig irányították Norvégiát, pár évtizeddel tovább húzták, mint az Árpád-ház.


Ha az evezéstől eltekintünk, a hajón pont ugyanannyira spártai... gondoljuk ezt újra: trondheimi körülmények uralkodnak. A legénység egy sátor alatt alhat, mert a hajótest annyira lapos, hogy a fedélzet alatt csak a ballasztnak és a az élelemnek jutott hely. Ráadásul négyórás váltásokban dolgoznak a fedélzeten, nehéz elképzelni, hogy rendesen lehetne pihenni ilyen körülmények között.




Két dolog nem hiányzik a Draken Harald Hårfagre-ről, amellyel minden modern hajó rendelkezik: a kikötőben való manőverezéshez van motorja. A tesztek során egyszer meg is mentette már ez a csapatot, amikor az árboc kettétört, és motoros segítséggel kellett visszaevickélniük a kikötőbe. A másik biztonsági felszerelés pedig a navigációs eszközök. Az Amerikát is elérő Vörös Erikkel szemben ma már nem csak a csillagokra és a szélirányra lehet támaszkodni. A Széphajú Haraldot egy hagyományos hajó is kíséri biztosításként.


Viking hajó, Leif Erikson


Kísérleti régészet, jegyezzék meg a kifejezést!

A Draken Harald Hårfagre nem az első viking hajó lesz, amely Norvégiából Amerikába kel át. Az első grönlandi telepet megalapító Vörös Erik – akit amúgy emberölés miatt űztek el Izlandról – gyermekei 1000 táján többször jártak a később Kolumbusz által újrafelfedezendő kontinensen, ha a sagáknak lehet hinni. Volt azonban egy másik hajó, amely a fotográfia feltalálása után tette meg a veszélyes utat. Az Amerikát felfedező hajósról elnevezett, knarr típusú 12 méteres hajót, a Leif Eriksont 1926-ban építették Norvégiában. A hajóval Gerhard Folgerø kapitány és legénysége kelt át az óceánon. Ma Duluth egyik parkjában van kiállítva a hajó, nem messze attól a helyből, ahol a Széphajú Harald is ki fog kötni útjának végén.