Szepesi Nikolett: Remélem, mindegyik pokolra jut

-

A botránykönyvet írt úszónő kiborult a Kiss László-ügytől, a szövetségi vezetők „sajátos praktikáiról” ír, még egy könyvnyi sztorija van.


Szepesi Nikolett az uszodai bántalmazási és molesztálási ügyeit is feszegető könyve óta egyre kevesebbet nyilatkozik a sportágáról, sokáig a Kiss László-ügyben sem szólalt meg. Most viszont azt írja, eljött az idő, hogy „mindenki, aki szenvedett, aki félt, akit sarokba szorítottak valaha, beszéljen”.

A múlt csütörtökön lemondott szövetségi kapitányt 1962-ben börtönre ítélték csoportos nemi erőszak miatt, amiről a széles nyilvánosság csak a múlt héten értesült.

Szepesi azt állítja, annak idején az úszószövetség „vezetőinek fülébe jutott, hogy könyvet írok, és megtudták, ki az az újságíró, aki segít a szöveg összeállításában, és megkeresték. Mit megkeresték? Megfenyegették! Azzal, hogy ha elvállalja a feladatot, akkor kirúgatják a munkahelyéről! Megijedt, mert tudta, nem érdemes ujjat húzni ezzel a bandával. Az utolsó pillanatban vissza is mondta a felkérést.”

„Nyerésre áll a szövetségi vezérkar, ott aztán mindenki érinthetetlen. Sajátos praktikáik vannak” – folytatta, Sárdi Ákos esetére utalva. Sárdi kijelentette, hogy az edzők presszió hatására írták alá a Kiss Lászlóért kiálló nyilatkozatot, később azonban a szövetség ezt cáfolta. Szepesi az ügy kezelésben analógiát lát a saját esetével: „Amikor az engem bántó edző mögé toborozták az úszókat, hogy minél többen nyílt levélben álljanak ki mellette, azzal igyekeztek meggyőzni embereket, hogy Egerszegi Krisztina is aláírta, ők is tegyenek így. Kár, hogy Egér az egészről nem is tudott.”

A korábbi válogatott úszó olyannyira dühös, hogy azt írta, talán nem is marad csendben: „Bőven van még mit elmesélnem. Talán egy harmadik könyvben.”

Szepesi üzent azoknak is, akik szerint a saját fészkébe piszkít: „Nyilván az a korrekt, hogy azt hazudtolják meg, azt minősítik, azt bélyegzik meg, aki leírta, hogy kislány korában verbálisan terrorizálták, olykor megütötték, és hagyták, hogy molesztálják?! Engem, az édesanyámat és más szülőket kértek számon, és mondták: miért nem akkor léptünk, léptek föl a gusztustalanságokkal szemben? Remélem, mindegyik pokolra jut, aki ezzel nyugtatta a lelkiismeretét.”