Szembement a kormánnyal az Alkotmánybíróság

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

A parlamentben a kormánypártok kétszer is megszavazták a nemzeti parkok földjeinek elvételét, de az államfő közbelépett és az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület Áder Jánosnak adott igazat.


Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn, Áder János köztársasági elnök indítványára. A törvénymódosítás ebben a formában nem hirdethető ki. Az Ab határozata értelmében alaptörvény-ellenes, hogy a parlament feles többséggel fogadott el kétharmados többséget igénylő módosítást, illetve az is, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a nemzeti parki igazgatóságok által végzett, természetvédelmi célú vagyonkezelés, és azt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná, elsősorban gazdasági elvek alapján.

Az Ab szerint a szervezetrendszer megváltoztatható, de ez nem járhat a természetvédelem már elért szintjének csökkenésével, illetve a csökkenés kockázatával sem. A vizsgált törvénymódosítás azonban megfelelő garanciák hiányában ezzel jár. Elvileg lehetséges ugyan, hogy a természetvédelmi szervek kezeléséből ismét magántulajdonosok használatába adják a védett területeket, de ezekben az esetekben a használók kötelezettségeit úgy kell megszigorítani, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen.

Lenkovics Barnabás Ab-elnök hivatalba lépése óta ez az első eset, hogy a testület egy, a kormány számára fontos ügyben szembement a kabinet akaratával. A döntés azért is meglepetés, mert tavaly ősszel alaposan átalakult az Alkotmánybíróság összetétele, elvileg már az új, 2010 után megválasztott tagok vannak többségben.



A kormány tiszteletben tartja a döntést

A kormány szándéka egyértelmű volt, tiszta viszonyt, tiszta helyzetet kívánt teremteni a földhaszonbérbe-adás ügyében - kommentálta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára az Alkotmánybíróság hétfői döntését. Szerinte a kormány csak azt szerette volna, hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, hogy miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) történhessenek meg a döntések egy szabály mentén.

„Természetesen tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és tanulmányozzuk azokat az észrevételeket, amiket tett” – mondta az államtitkár.

Hozzátette: „természetesen az Ab feltételeinek figyelembevételével fogunk dönteni majd a jövőről, úgy készítjük el majd a módosító javaslatunkat is", ami így kerül majd az Országgyűlés elé.


A nemzeti parkok földjei miatt nagy cirkusz volt: még a Fideszben is törésvonalat okozott. Nem is akármilyen fronton: a házelnök vezette szervezet, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szintén a törvény visszavonását követelte.


A törvény elvette az állami földek vagyonkezelésének lehetőségét a nemzeti parkoktól, hogy minden területről a Nemzeti Földalapkezelő dönthessen. Ha védett egy terület, ha nem. Zöld szervezetek épp ezért aggódtak, és próbálták győzködni még az utolsó percben is a képviselőket: ne fogadják el a szabályozást.

A WWF a törvény elfogadása előtt a VS.hu-nak azt mondta, a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő területek egy része tartósan a Földalapkezelőnél maradhat, ez visszalépés a jelenlegi helyzethez képest. Bár a területek egy része elméletben - a szabályozás alapján - „meg nem nevezett szakmai indoklás alapján” visszakerülhet a nemzeti parkok vagyonkezelésébe, erre azonban nincs garancia. Aggályosnak tartja a WWF, hogy a civilekkel nem egyeztettek, valamint az is, hogy a kormány eltérően nyilatkozik a földterületek mértékéről. A szervezetek kikérték A zöldszervezetek korábban Fülöp Sándor korábbi ombudsmantól is kértek egy elemzést (ő most a Környezeti Jog és Management Egyesületet vezeti), szerinte a tervezet alkotmányellenes. Fülöp szerint


a módosítás alkotmányos jogokat sért, mikor rövidtávú érdekek miatt veszélyezteti a jövő nemzedékek életfeltételeit jelentő természeti erőforrásokat.

Az élethez és egészséghez való jog sérül. Fülöp Sándor attól tartott, a földterület elvonása „csak általános birtokpolitikai célokat szolgálna”, a cél csak az, hogy gazdaságosabban hasznosíthassák a területet. Ugyanettől tartott a Kövér László vezette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács is: „a természetvédelmi szabályok helyett a hatékony gazdálkodás lesz az elsődleges szempont”.

A kormány szerint viszont nem lesz semmi baj. Fazekas Sándor miniszter szerint a védett és NATURA 2000-es területeknél a természetvédelmi szakmai követelményeket és előírásokat az NFA is be tudja tartatni, így nem kell a vagyonkezelést a nemzeti parkoknál hagyni.

A nemzeti parkoknak amúgy sem egyszerű az élete, gazdaságilag nehéz helyzetbe kerültek. A nagyjából 300 ezer hektáros nemzeti parki területnek a felét adják bérbe a parkok. Decemberben még úgy tűnt, a 150 ezer hektárból „csak” 50 ezer kerülne át az NFA-hoz. A föld elvétele miatt – a természeti értékek megóvásán túl – a szakértők azért is aggódtak, hogy olyan kevés pénzhez jutnak idén a nemzeti parkok, hogy abból a béreket sem tudják rendesen kifizetni, nemhogy a működésre futná. (Nem a költségvetési támogatás csappant meg jelentősen, hanem az uniós pénzek és a földbérletért szedhető pénz.)

„Veszélyben a nemzeti parkok” – mondta még decemberben Szabó Marcel ombudsmanhelyettes. Szerinte a nemzeti parkok Noé bárkái. A védett földek vagyonkezelését a nemzeti parkoknál kellene hagyni, hogy legalább ott a természetvédelemé legyen a végső szó.


Elsőre megúszták

A nemzeti parkokról is szóló törvénynek ugyanis voltak kétharmados részei is, amik nem mentek át, ezért elhalasztották a szavazást. Akkor a Fidesznek már nem volt kétharmada, így a kormánypártok ilyen esetben már csak a távol maradó ellenzékiekben és a nagyon fegyelmezett sajátokban bízhatnak. Itt külön érdekes volt, hogy egyes kétharmados részeket maga az előterjesztő miniszter sem szavazott meg.


Második körre már csak a feles részekkel vágtak neki - a nemzeti parkokról szóló részek mindegyike ilyen volt -, át is ment. Itt már Áder János köztársasági elnök szólt közbe, és kért előzetes normakontrollt. A törvény elfogadásának módját kifogásolta.

Áder János beadványa alapján három kérdést kellett vizsgálnia a testületnek: van-e olyan szakasza a törvénynek, amit feles többséggel fogadtak el, holott az kétharmados döntést igényelt volna, sérültek-e a természetvédelemre vonatkozó szabályok, valamint hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződéseket ezzel a törvénnyel lehet-e módosítani.

Ciklusa alatt Áder másodszor kért előzetes normakontrollt.