Százmilliókat nyelt el a Corvinus bedőlt cége

Forrás: / Zagyi Tibor

-

A sorozatos végrehajtások után felszámolják a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) évek óta vergődő cégét, amely nem tudta 100 millió alá vinni tartozásait. A korábbi főigazgató 2013-ban javasolta a társaság megszüntetését, de az egyetem vezetése további tízmilliókat pumpált bele még akkor is, amikor már meghaladta a 200 millió forintot a cég adóssága.


A BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft. (IK) felszámolása idén januárban vette kezdetét, amikor már nyakig ért az adóssága, és tarthatatlanná vált a működése.


Az egyetem oktatói-kutatói gárdájából, pénzügyi vezetőiből, apparátusából válogatott társaságot 2008-ban alapította Mészáros Tamás, a BCE akkori rektora 3 millió forint törzstőkével. (A cég elődje a 2006 decemberében alapított Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központ Közhasznú Társaság volt.)

Három kiemelt célja volt:
  • az egyetem K+F-tevékenységének koordinációja,
  • projektfejlesztés,
  • projektmenedzsment és monitoring.
Az alapító okirat szerint azért jött létre, hogy a vállalati, illetve pályázati partnereket felkutassa, elősegítse a kutatók, kutatócsoportok és vállalkozások együttműködését, konzorciumot szervezzen, „kutatási és pályázati projektötleteket generáljon”, projektet finanszírozzon, a kutatási eredményeket hasznosítsa.

A cég alapítását a kedvezőbb adózási feltételek is motiválták, de ez nem olvasható az alapítói okiratban. Az egyetemi kollégák a cégen keresztül bonyolított projektekből a kedvezőbb adózási és járulékfizetési következményekkel járó megbízási, illetve vállalkozási szerződések keretében tudtak jövedelemhez jutni.


Az Élelmiszer-tudományi Karnak 58 millióval tartozott


Mínusz 70 millió

A 2011-es üzleti év már jelezte, hogy az IK tartósan lejtmenetbe állt. Ezt a Görög Mihály akkori fejlesztési rektorhelyettes felügyeletével készített jelentés részletesen feltárta. Az anyagot Pavlik Lívia, a Gazdálkodástudományi Kar gazdasági dékánhelyettese (2008–2013), egyetemi docens, a BCE későbbi megbízott gazdasági főigazgatója, jelenlegi kancellárja készítette.


A 2006. december és 2012. június közötti időszakról szóló beszámoló szerint az IK 2011-et 41 millió forintos veszteséggel zárta, ezzel sikerült felélnie jegyzett tőkéje 80 százalékát. A negatív spirál azonban korábban kezdődött, a fizetési nehézségek 2011-re csak súlyosabbak lettek. „A működés likviditásának fenntarthatósága mellett az IK csak részben tudott eleget tenni a BCE felé fennálló támogatásból és infrastruktúra-használatból származó kötelezettségeinek. A felhalmozódott adósság összege 2012. május 31-én hozzávetőleg 70 millió forint” – írta Pavlik.

Az IK közhasznú megállapodást kötött alapító tulajdonosával, hogy bevételei 20 százalékát – a kht. saját munkatársai vagy az egyetem vezetése által letárgyalt szerződésekből – átadja az egyetemnek, a többit saját céljaira (projektekre, működésre, felhalmozásokra) fordítja. Az IK azonban nem jeleskedett a befizetéssel. 2010. januárig 76 millió forintot kellett volna átadnia az egyetemnek, de csak 20 milliót fizetett be, és 2012. júniusban is még 69 millióval maradt az egyetem adósa. Ez az összeg a ki nem fizetett támogatáson kívül az intézmény infrastruktúrájának – főképpen az Élelmiszer-tudományi Kar laborjainak – elmaradt használati díját is tartalmazta.

További érdekessége az IK működésének, amivel az egyetem veszteségeit növelte, hogy miközben az intézménynek nem fizetett, elszívta a BCE innovációs bevételeit.


Innovációs szivattyú

A BCE innovációs bevételei az IK megalakulása után:

2007: 582 millió forint

2008: 312 millió forint

2009: 332 millió forint

2010: 159 millió forint

2011: 133 millió forint


Bérek, ügyvédek duplán

A BCE innovációs cége alapvetően azért került ebbe a helyzetbe, mert rosszul gazdálkodott.

A Pavlik-jelentés megállapította, hogy miközben a bevételek csak 28 százalékkal nőttek, a személyi jellegű ráfordítások, vagyis a bérek 230 (!) százalékkal. Az alvállalkozói megbízások hasonló nagyságrendben szaporodtak, 2010-hez képest megduplázódtak.

A katasztrofális eredmény további okaiként a jelentés az alacsony induló tőkét, a hosszú átfutási idő után realizálódó bevételeket, valamint az azokon belüli alacsony fedezeti hányadú tevékenységek magas arányát jelölte meg.

Bár a cég 2011-ben faragott költségein, a beszámoló további megtakarítási lehetőségeket fedezett fel a mobilflotta használatának, valamint a külsős ügyvédek megbízásainak korlátozásában.

Az IK jövőjét nem látta biztatónak a jelentés a pályázati lehetőségek 2012. évi további szűkülése miatt. „Azt is látni kell, hogy amennyiben a társaság nem tud a pályázatírás piacán, a projektmenedzselés és a szellemi termékek hasznosítása terén jelentős bővülést elérni – ami egyébként az alapításának alapvető célja volt –, akkor


a működés további veszteségek keletkezését vonja maga után.”

Rálátás az Élelmiszer-tudományi Karra


Mínusz 200 millió

Pavlik az IK esetleges megszüntetésének lehetőségét is megpendítette, ami észszerű megoldás lett volna. Ha az egyetem vezetése így döntött volna, a külsős vállalkozókkal szembeni tartozások rendezése után pozitív egyenleg maradt volna a cég után – állította a jelentés:
  • 30 millió forint készpénz,
  • 14 millió forint értékű tárgyi eszközállomány,
  • 40 millió forint immateriális érték – pályázatkezelő szoftver és szabadalmak.
Az egyetem vezetése azonban nem látta jónak lezárni az Innovációs Kft. egyre meredekebben lejtő pályáját. Pedig ekkor már a cég bevételei a korábbi negyedére, aztán egynyolcadára zuhantak: a 2011-es 440 millió forint 2012-re 105-re, majd 2013-ra 55 millióra. (Adózott eredménye már 2011-ben katasztrofális volt, a rekordbevétel ellenére mínusz 41 millió forint. Az IK később sem lett nyereséges 2013-ban mínusz 31 milliós, 2014-ben mínusz 7 milliós eredményt ért el. Mindeközben eszközállománya, vagyona majdhogynem eltűnt, ami 2010-ben még 275 millió volt, 2014-ben már csak 14 millió forint. Vagyis a cég szinte kiürült.)

A szenátus Rostoványi Zsolt rektor (2012–2016) javaslatára 2013 júliusban 17 igen, 7 nem arányban az IK tartozásának elengedéséről és több mint 50 millió Ft további támogatás nyújtásáról döntött.

Az IK-nak az egyetemmel szemben 75 milliós tartozása állt fenn, ebből az Élelmiszer-tudományi Karnak 58 millió forinttal volt adósa. Megállapodást kötöttek ugyan 10 hónap alatti kiegyenlítéséről, az ígéretek azonban nem teljesültek.

Ez azonban még csak a belső adósságát jelentette, az IK összadóssága 2013. júliusban meghaladta a 205 millió forintot.


Rostoványi Zsolt

Rostoványi Zsolt volt rektor mentette a menthetetlent


Főigazgatói vétó

Az egyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága nem értett egyet a szenátus határozatával. Rózsás Péter főigazgató szóvá tette, hogy a cég az elmúlt két évben nem rendelkezett jegyzett tőkéjének megfelelő saját tőkével, amit a gazdasági társaságokról szól törvény feltételként szab egy cég működéséhez. A főigazgató két utat látott a tulajdonos előtt: megszünteti a céget, vagy átalakítja. Ő az előbbit támogatta.

Ennél is súlyosabb észrevétele volt a főigazgatónak, hogy szerinte az egyetem nem mondhatott volna le a követeléséről. Erre a törvény meghatározott eseteket nevesít, amelyek egyike sem vonatkozott a BCE innovációs cégére.

A főigazgató nem jegyezte ellen a szenátus döntését, így nem tudták azt végrehajtani. Rózsás ezt azzal indokolta, hogy sem a törvényi feltétel, sem a pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésre az IK feltőkésítéséhez. Ekkoriban már az egyetemi bérek kifizetésével is gondok voltak, nem volt pénz az egyetem kasszájában.

Rózsás 2013 szeptemberében tájékoztatta a BCE gazdálkodásának, működésének visszás eseteiről – köztük az IK eladósodásáról – Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét. Rózsás nem kapott választ levelére, ezt követően bejelentést tett a rendőrségen, tanúkénti meghallgatására 2013 decemberében került sor.

A BRFK Gazdaságvédelmi főosztálya nem rendelt el nyomozást az ügyben. A főigazgató az ügyészségen tett panaszt, akkor megindították a nyomozást. Rózsás arra hívta fel a rendőrség figyelmét, hogy az IK az egyetem felé fennálló 75 millió forintos adósságából csak 6 milliót fizetett be, ami arra utal, hogy már a részletfizetési megállapodás megkötésekor tisztában volt azzal, nem tudja teljesíteni vállalását. A főigazgató szerint mivel mentesítette magát a kötelezettségvállalás alól, ez jogtalan haszonszerzésnek minősül. A rendőrség tavaly zárta le a nyomozást bűncselekmény hiányában.


Rózsás Péter

Rózsás Péter gazdasági főigazgató nem jegyezte ellen a fedezet nélküli támogatást


A bili kiborult

Az IK végül 2014-ben jutott hozzá a mentőcsomaghoz, amikor Rózsás már nem volt hivatalában: 2013. decemberben Varga Mihály pénzügyminiszter felmentette a BCE gazdasági főigazgatói pozíciójából. 2014-ben Lukács János követte őt a tisztségben, ekkor juthatott hozzá az egyetem a pluszforráshoz. Ennek azonban már nem lett számottevő hatása, az IK saját tőkéje 2014-ben sem ment mínusz 105 millió forint felé.


Ekkorra az egyetemen kívüli, ki nem fizetett vállalkozások besokalltak, végrehajtási eljárásokat kezdeményeztek az IK ellen. Ezt a leépülési folyamatot corvinusos forrásunk is megerősítette.

Az IK működését nyomon követő informátorunk szerint a cég bevételeit szinte zsebpénzként kezelték egyes egyetemi vezetők. „Kamu célokra vették ki belőle azokat a pénzeket, amelyeket a tisztességes tanszékek hoztak be a cégen keresztül. A kft. arra lett alapítva, hogy rugalmasabban, az egyetemi adminisztráció és a közbeszerzés fékjei nélkül a piaci partnerek igényeit ki lehessen elégíteni. Úgy, hogy mégse az oktatók saját kft.-ivel menjen a buli, hanem az egyetem járjon jól. Például, ha X cégnek kell piackutatás, akkor ez az egyetemen keresztül nagyon lassú folyamat, míg a kft.-nél pörgethető volt” – emlékezett informátorunk a VS.hu-nak.

Corvinusos forrásunk azt mondta, ez a szemlélet és gyakorlat egy ideig nem került felszínre, mert a tartozás belső volt, a kft. a tanszékeknek kezdett először tartozni. A tanszékek viszont nem tudták feljelenteni, elszámoltatni az egyetemi tulajdonban lévő kft.-t. Ahogy fogalmazott: „ez egy elég mocskos húzása volt az egyetemi döntéshozóknak és a kft.-nek. 2014-re már számottevő, nagyon sok milliós tartozás lett külsősök felé is, ezért a bili kiborult.”


Marx szobor; Budapest; Corvinus; tüntetés

Marx Károly szobrának eltávolítása ellen tüntetők a BCE Fővárm téri épületénél


Oktató is végrehajtást kért

A végrehajtást kérők sorát a Per-Form Hungária Kft. nyitotta 8 milliós kintlevőségével 2014. januárban. Másodikként a HMH-Zafir Zrt. jelentkezett 12 millió forinttal, majd a Boda and Partners két tételben, 2,5 és 15,5 millió forinttal. Az IK a könyvelői kifizetésével is mulasztásba került, a GP Trehaund Könyvelő Kft. 3 millió forintos, a Gyarmathy és Társa Könyvvizsgáló Gazdasági és Adótanácsadó Kft. az IK 700 ezer forintos tartozása miatt adott be végrehajtási kérelmet. Az IK összesen 34 millió forinttal tartozik e cégeknek.

A legnagyobb követeléseket felmutató két cég két érdekességet tartogat. A HMH-Zafír profilja szinte megegyezik az IK Kft.-vel: „elsődleges feladata K+F+I projektek generálása, menedzselése és végrehajtása”. Vagyis az IK az alapító által ráruházott feladatok egy jelentős részét továbbpasszolta külsős vállalkozásnak. A szintén végrehajtást kérő Boda and Partners azért érdekes, mert névadó tulajdonosa Boda György, aki a BCE Üzleti Gazdaságtani Tanszékén tervezést és kontrollingot oktat. A tantárgyáról szóló tankönyvet közösen jegyzi cégtársával, Szlávik Péterrel és egy harmadik személlyel.

A felszámolási eljárást végül 2014. szeptemberben kezdeményezték. Ekkor már fél éve az IK fenntarthatatlan működését leíró 2012-es jelentés szerzője, Pavlik Lívia volt a BCE megbízott gazdasági főigazgatója, akinek a szeme láttára futhattak be a végrehajtási értesítések.

Az IK megszüntetése azonban már nem került napirendre. Ehhez az kellett, hogy a Fővárosi Törvényszék 2016. január 27-én kiadja a felszámolás megindításáról szóló végzését az IK fizetésképtelensége miatt.