Százezrek életébe kerülhet a méhpusztulás

Fotó: RIA Novosti / Sergey Pyatakov

-

Ha eltűnnek a beporzást végző rovarok, madarak és emlősök, az kevesebb növényi táplálékot jelent, következményként pedig több betegséget és halált. Közép- és Kelet-Európa a világ legveszélyeztetettebb területei között van.


A Lancet című orvosi folyóiratban közzétett tanulmány megpróbálta számszerűsíteni, hogy milyen egészségügyi következményekkel jár, ha a beporzástól függő növényi táplálékok a beporzást végző állatok pusztulása miatt megfogyatkoznak.

Nem csak a méhekről van szó, bár róluk van a legtöbb adat. Az utóbbi 10 évben az Egyesült Államokban 30, Európában 15 százalékkal csökkent a számuk, miközben az utóbbi három évtizedben Amerikában, Európában és Ázsiában is megfogyatkoztak az egyéb beporzást végző rovarok, madarak és emlősök is.

A kutatók 224-féle élelmiszert vizsgáltak, 156 országban. Megmérték a bennük található tápanyagokat, és megvizsgálták, hogy milyen mértékben függenek a rovarok által végzett beporzástól, hogy meg tudják becsülni, mennyivel kevesebb hasznos tápanyag jutna az emberek szervezetébe még azonos kalóriabevitel mellett is, és ez mekkora mértékben okozna különböző betegségeket. A legszegényebb országokat vizsgálták, ahol az emberek amúgy is kevesebb táplálékhoz jutnak.

Ha a beporzást végző rovarok teljesen eltűnnének, akkor a legszegényebb országokban 71 millió ember válna hirtelen A vitamin-, és 172 millió folsav-hiányossá, és további 2.2, illetve 1.23 milliárdnak, akik már most is a kívánatos mennyiségnél kevesebbhez jutnak ezekből a tápanyagokból, súlyosbodna a vitaminhiánya.

A beporzást végző állatok 100 százalékos kipusztulása 23 százalékkal csökkentené a gyümölcs-, 16,3 százalékkal a zöldség, és 22 százalékkal a diófélék és magvak mennyiségét a világon, bár a különböző földrajzi területeken eltérő mértékben. A leginkább veszélyeztetett területek Közép- és Kelet-Európa, Dél- és Délkelet-Ázsia, valamint Afrikában a szaharai régió.

A gyümölcsökben, zöldségekben és olajos magvakban szegény étrend jelentősen megnövelné a szívinfarktus, az agyvérzés, a cukorbetegség és a különböző daganatos betegségek számát.

Összességében pedig az alultápláltság illetve a tápanyaghiány miatt kialakuló betegségek miatti halálesetek 1,4 millióval nőnének. Ha a beporzóknak csak a fele pusztul el, az 700 000 ember halálát jelentené.