Századvég: Orbán csak meglépte, amit az európai elit nem mer

Fotó: MTI/MTVA / JULIEN WARNAND

-

Lánczi Tamás nyilatkozott a közrádióban. Azt mondta, a halálbüntetés-ellenes elit fél elővenni a témát, mert a választóival szemben kellene politizálniuk, hiszen minden átlagember halálbüntetés-párti.


Lehet hasznos a halálbüntetés különböző dimenzióiról szóló vita, politikai hiba azt elutasítani. A vita helye lehet a parlamentben és azon kívül is - vélekedtek elemzők a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.


Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvég vezető elemzője azt mondta: az európai elitben régóta van egy meggyőződés arról, hogy a halálbüntetést végleg száműzni kell az európai büntetőjogból. Ugyanakkor szerinte az is látható a különféle közvélemény-kutatásokból, hogy ez Európa országaiban „egyáltalán nem találkozik" az átlagemberek véleményével,


az elit ellenzi, az átlag európai ember támogatja a halálbüntetést

Hozzátette: az elit abban érdekelt, hogy ez a vita ne kerüljön felszínre, mert érzi, ebben a vitában nincsenek erős pozíciói, és saját választóikkal szemben kellene politizálniuk, hiszen azok „legalábbis az európai országok jelentős részében halálbüntetés-pártiak".

Lánczi Tamás közölte, hogy a vita a nyugati világ vezető országában, az Egyesült Államokban is tart, a tagállamok többségében jelenleg is van halálbüntetés. Szerinte a kérdésről szóló vita teljesen legitim, azt


tabuvá tenni politikai hiba

, mert ha a választók megérzik, hogy el akarják venni tőlük a lehetőséget, hogy valamiről nyíltan beszéljenek, az egyrészt nem demokratikus, másrészt olyan erők malmára hajthatja a vizet, amelyek a legradikálisabb megoldásokat szorgalmazzák a kérdésben.


Arra a kérdésre, hogy miért tabutéma a halálbüntetésről szóló vita az Európai Unióban, Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt mondta: az EU szerződései, emberi jogi egyezmények kizárják ennek a büntetési formának a lehetőségét.

De például Franciaországban, az ottani szélsőjobbnak ez témája, a Nemzeti Front a párizsi terrorcselekmények után vetette fel a kérdést, amelyről népszavazást is hajlandó tartani, ha kormányra kerül - tette hozzá.

Nagy Attila Tibor szerint a vita lehet hasznos is, „nem tartja ördögtől valónak", hogy a halálbüntetés hasznosságáról, haszontalanságáról, erkölcsi és egyéb dimenzióiról vitázzanak Magyarországon.

De lehet kontraproduktív is pártpolitikai szempontból, ha kiderül, hogy az „Orbán Viktorék által kezdeményezett vita" ellenére sem sikerül megváltoztatni a vonatkozó jogszabályokat, azok a választók csalódhatnak, akik a vita miatt abban reménykednek, hogy visszaállítják a halálbüntetést, vagy ha nem csalódnak, „eleve legyintenek erre az egészre", mert a médiában sokszor elhangzott, hogy a jelenlegi nemzetközi és magyar jogi környezet nem teszi lehetővé a halálbüntetés visszaállítását - vélekedett.

Szerinte emiatt kérdés, hogy mi értelme a vitának, és lehet olyan pártpolitikai vetülete is, hogy a Fidesz és Orbán Viktor azt akarja bizonyítani, megérti a lakosság igazságérzetét.


Arra a kérdésre, hogy ha lesz halálbüntetésről szóló vita, mi lesz a színtere, Nagy Attila Tibor azt mondta: lehet a parlamentben, vagy azon kívül. Megjegyezte: a vita alkalmas lehetett a Fidesznek arra, hogy más témákról elterelje a figyelmet, és „a Jobbik vitorlájából egy kicsit kifogja a szelet".

Lánczi Tamás szerint a vita érdekli a választókat, ezért hiba lenne azt a parlamentben lefolytatni, lehet erről beszélni a médiában, akár egy konzultáció keretében, lényegében bárhol.


Az egyházi álláspont szerint az élet abszolút korlátozhatatlan, ezért a kereszténydemokraták ellenzik a halálbüntetést - mondta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön. A politikus szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy megbánja tettét.

Az EMMI politikai államtitkára emlékeztetett arra: az elmúlt öt évben több területen is szigorították a büntető törvénykönyvet (Btk.), például bevezették a három csapás törvényét, bővítették a jogos védelmi helyzetek körét, bevezették a tényleges életfogytig tartó büntetés lehetőségét. Mint mondta, a kaposvárihoz hasonló brutális bűncselekmény után sokakban megfogalmazódik, hogy még tovább kellene szigorítani a Btk.-t, és jelezte azt is, hogy a KDNP is ennek pártján van.

"Ugyanakkor nekem személyesen, keresztény emberként az az álláspontom, hogy magát az életet nem mi adjuk másnak, hanem a Jóistentől kapjuk, és amit ő ad, azt ember ne vegye el" - mondta Rétvári Bence.

Hozzátette: az egyházi álláspont is az, hogy az élet abszolút korlátozhatatlan. "Mi kereszténydemokraták ezért vagyunk ellene akár az aktív eutanáziának, az abortusznak, a háború indításának vagy a halálbüntetésnek is" - jelentette ki.

Rétvári Bence hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncselekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie.

A KDNP alelnöke a halálbüntetésről szóló társadalmi vitáról azt mondta, szükségesnek tartja, azért, hogy mindenki kialakíthassa álláspontját e kérdésben.