Szatyorban hozzák a pénzt keletről és veszik a magyar lakásokat

Fotó: Imaginechina / Stringer

-

A Magyarországra EU-n kívüli országokból érkező ingatlanvásárlók közül minden második orosz vagy kínai. Ingatlanosok szerint a kínaiak jó vevők, szinte mindig készpénzzel fizetnek, néha szatyorban hozzák a pénzt. Ma már ők is a drágább, előkelő környéken lévő lakásokat és üzlethelyiségeket keresik. Sokan csak befektetési céllal vásárolnak. Eljönnek, kiválasztják a házat, alkudnak, üzletet kötnek, de mire az ingatlan a birtokukba kerül, már nincsenek is Magyarországon.


A 2000-es évek elején főként izraeli, holland, német, angol, ír és spanyol vásárlók özönlötték el a budapesti lakáspiacot. Míg 2011-ben az EU-n kívüli állampolgárok évente megközelítőleg ezer ingatlant vásároltak Magyarországon, addig 2014-ben már nagyjából a dupláját, 1828-at. Azt azért most sem lehet mondani, hogy az oroszok és a kínaiak uralnák a magyar ingatlanpiacot, hiszen 2014-ben összesen 103 700 lakást adtak el Magyarországon.

A fővárosban 1127 lakás került unión kívüli tulajdonoshoz. Ezek közül 355 ingatlant kínaiak vettek meg. Csak összehasonlításképp, az ország más területein mindössze 48 lakás lett az övék. A lista dobogós helyein a kínaiak mellett az oroszok és az ukránok állnak. Az oroszok nemcsak a fővárosban nézelődnek és vásárolnak, hanem vidéken is. Az oroszországi vevők 236 ingatlant szereztek Budapesten 2014-ben, míg Zala megyében 228-at.



Noha a kilencvenes évek elején elsőként Budapestre érkezett kínai kereskedők és vendéglátósok közül azóta sokan odébb álltak, máshol találták meg a boldogulásukat, az itt maradtak még mindig Közép-Európa legnagyobb kínai kolóniáját alkotják, és a budapesti lakáspiacon is egyre jelentősebb keresletet generálnak.

„Családi házat, lakást keresnek” – mondja Kis László ingatlanszakértő. Elmondása szerint a kínaiak most főleg az I., a II., a III. és a XII. kerületben vásárolnak szívesen, a lényeg, hogy


minden a legnagyobb és fullos legyen.


A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy szeretik, ha egy lakásban van jakuzzi és úszómedence, „90 millió forint fölött mennek ezek a lakások”.

„Elegáns helyeket keresnek, rengeteg villát megvettek a Rózsadombon” – ezt már az Otthon Centrum munkatársa, Sárvári Erika meséli, hozzátéve, hogy „az V. kerület és Újlipótváros is felkapott”, nemcsak a kínaiak, hanem az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok körében is. Az ingatlanos szerint ők is azt szeretik, ha minél nagyobb egy ház vagy egy lakás, „átlagosan 50 millió forintos ingatlanokról beszélünk, és a határ a csillagos ég”.

A kínaiakra specializálódott ingatlaniroda, a Chaoyang Ingatlan- és Hitel Centrum értékesítője, Grőger Miklós László szerint kétféle kínai van, „a magyarországi kínai és a kínai kínai; előbbi ott vesz lakást, ahol dolgozik, vagyis főként a VIII., a X., a XVIII. és a XV. kerületben, az utóbbi pedig ott, ahol a jó hírű nemzetközi iskolák vannak, vagyis a II. kerületben”. Sokan hiába veszik meg az ingatlant, csak ideig-óráig lakják, aztán bérbe adják.

Abban minden szakértő egyetért, hogy a kínaiak nagyon jó ügyfelek, megbízhatóan fizetnek, mégpedig készpénzzel. „A hitel ritka, mint a fehér holló” – magyarázza Kis László, akinek egy kollégája arról beszélt, hogy egy kínai család a helyszínen, szatyorból fizetett több tízmillió forintot egy luxuslakásért. Az ingatlanosok mára azt is megtanulták, hogy ha van egy pingpongasztal az eladó ingatlan közelében, akkor nagy eséllyel összejön az üzlet.


-


„A kínaiak nagyon erőszakosak, a többi náció nem” – mondja Sárvári Erika. Ez azt jelenti, hogy nem szégyellnek alkudni. „Bepróbálkoznak” – fogalmaz kollégája, Kis László. Ha valami oknál fogva mégsem sikerül alkudniuk, akkor „kifizetik azt az összeget, amennyiért az ingatlant hirdetik” – mondja Kis László. A kínaiak soha nem egyedül vásárolnak. „Még 60 sógor kíséri őket”, és nem egyszer egymás között licitálnak. Előfordul, hogy bérlik az ingatlant, bár Kis László szerint „akinek pénze van, az vásárol”.

Grőger Mikós László úgy látja, hogy azok, akiknek van több százmillió forint félretett pénzük, a Belvárosban keresnek üzlethelyiséget. „Ez már nem azt jelenti, hogy ott kínai étterem vagy bolt nyílik, lehet az hotel vagy hostel is, mindegy, csak ők legyenek a tulajdonosok.” Az értékesítési szakember több olyan üzletről is tud, amikor kínaiak diákszállót, azaz hostelt vettek a Belvárosban. „Nem azért, hogy ők üzemeltessék, szerződtettek erre céget. A lényeg, hogy az övék az épület.”

Grőger szerint megéri Magyarországon ingatlant venni, mert például itt csak az osztrák árak hatodát kell kifizetni. Aki üzlethelyiséget vesz, azért teszi, hogy kiadja, árukészletbe fektetni ugyanis ma már nem éri meg, „a magyar ember nem vesz se tornacipőt, se gatyát” – mondja Grőger Miklós László.


Legyen jakuzzi és panoráma

Volt idő, amikor a lehető legolcsóbb lakásokat keresték a kínaiak, elsősorban a VII., a VIII., a X. kerületben, a józsefvárosi piac környékén. Az ingatlanosok szerint ez már a múlt, ha vásárolnak is valamit azon a környéken, inkább üzlethelyiséget vesznek. Korábban szívesen költötték a pénzüket a XVI. kerületi Erzsébet-telepen, a pestlőrinci Sárkány Center környékén, az Üllői és a Gyömrői úton. Az ingatlanosok szerint ezen a környéken nincs olyan szép ház, amely iránt ne érdeklődtek volna kínaiak. Ha az ingatlan megfelelő volt, és az ár is elfogadható, korábban azonnal megvették. Ma már nem így van.

„A X. kerületben én sem keresnék jakuzzis lakást vagy olyat, amelyik a Gellért-hegyre néz” – mondja Kis László nevetve. Grőger Miklós László szerint „az lenne a legjobb, ha a Váci utcában lenne Dunára néző lakás, na, azt elkapkodnák”.


Budapesti látkép, panoráma


A Budapesten élő kínaiak között akadnak milliomos befektetők, üzlettel vagy étteremmel rendelkező kereskedők és szerencsét próbáló szegényebb fiatalok is. Ennek megfelelően keresik az ingatlanokat is. Akiknek kevesebb a pénzük, azoknak jó a panel is. A kínaiaknál azonban a ház presztízskérdés. Aki csak teheti, nagyobb családi házra költ, sokszor azért, hogy több generáció is együtt lakhasson.

Kedvelik az új építésű lakásokat is, a VS.hu értesülése szerint sok ingatlant adtak el kínaiaknak a XIII. és a VIII. kerületben. Előbbiben a Marina Partot, míg utóbbiban a Corvin sétányt kedvelik, ahol épp a múlt héten akart megvenni valaki egyben egy egész szintet. Ha nem új építésű a lakás, akkor is számít, hogy fel van-e újítva.


Az államnak is megéri

Ahhoz, hogy egy külföldi személy ingatlant szerezhessen Budapesten, a fővárosi kormányhivatal engedélye szükséges. A tapasztalatok szerint a hivatal a legritkább esetben utasítja el a kérelmeket. Például akkor, ha valaki nem kap erkölcsi bizonyítványt, vagy Grőger Miklós László szerint „kiderül róla, hogy terrorista”. Valójában az engedélyek kiadása bevételt jelent az államnak, egyenként 50 200 forint illetéket kell fizetni utánuk. Ez a szabály azonban csak az unión kívüli országok állampolgáraira vonatkozik. Egy uniós állampolgárnak sokkal egyszerűbb lakást vagy nyaralót venni Magyarországon.

Az Otthon Centrum munkatársa szerint azok az angolok, németek és hollandok, akik Magyarországon dolgoznak, inkább a belvárosi lakásokat keresik, „soha nem vettek még panelt, míg az oroszok és a kínaiak igen”. Velük ellentétben a hollandok, a németek és az észak-európaiak inkább vidéken keresgélnek, akkor is inkább nyaralót, parasztházat, amiért átlagosan 20 millió forintot hajlandóak fizetni.


Államkötvény és ingatlan kéz a kézben jár?

A külföldiek ingatlanvásárlásánál nem megkerülhető, hogy számukra 2012 óta letelepedési kötvényt kínál az állam. A törvény szerint tartózkodási engedélyt kaphat Magyarországon az a harmadik országbeli, vagyis Európai Unión kívüli állampolgár, aki 300 ezer eurót fizet egy erre a célra kibocsátott, speciális, 5 éves futamidejű államkötvényért.

Az így megvett tartózkodási engedély fél év után váltható letelepedési engedélyre, amellyel szabadon lehet utazni a schengeni tagországokba, míg Magyarországon egészségügyi ellátás, oktatás, foglalkoztatási és jóléti juttatások is járnak vele. A kötvények iránt a legtöbben Kínából, Oroszországból és az Öböl-menti arab országokból érdeklődtek.


Rengeteg 5 napos kínai van

– mondja Grőger Miklós László, aki azért hívja őket így, mert tapasztalata szerint „hétfőn és kedden még nézelődnek, szerdán elmennek Bécsbe, csütörtökön vagy pénteken kiválasztják az ingatlant, amit megvesznek, de mire egy hónap múlva a birtokba adás megtörténik, már nincsenek itt”. Az értékesítő találkozott olyan kínaival, aki négy kötvényt is vett, majd szép haszonnal eladta mind. Szerinte a letelepedésikötvény-program beindította a kínaiak fantáziáját, „látta a rokon, hogy mit vett a másik, és neki is kellett, ő is jött”.


Ennek némileg ellentmond a Duna House egy korábbi felmérése, amely szerint az államkötvény iránt érdeklődők mindössze 14 százaléka tervezi, hogy ingatlant vesz Magyarországon. Mindenesetre a tavaly év végi adatok szerint 3 ezer pénzes családot sikerült fogni a letelepedési programmal.


Ma már feleannyi kínai jön Magyarországra, mint például Csehországba. És ennek Grőger Miklós László szerint egyértelműen a turizmus az oka. „A Balatonban látnának még a kínaiak lehetőséget, ha télen is kezdenének a tóval valamit, szóval, van még hová fejlődnünk.”


Magyarországhoz hasonlóan több európai országban, például Portugáliában vagy Spanyolországban is vannak befektetéshez kötött letelepedési engedélyek. Spanyolországban 160 ezer euró értékű ingatlan vásárlásához kötik a tartózkodási engedély megszerzését azért, hogy így pörgessék fel a pangó spanyol ingatlanpiacot. Egyébként itt is elsősorban a vagyonosabb kínaiakra és oroszokra számítanak, akárcsak Magyarországon.

Portugáliában egyértelműen a kínaiak árasztották el a piacot: az „arany vízumnak” nevezett ingatlanvásárlási programba beszállók 80 százaléka érkezett az ázsiai országból. A 2012 óta működő rendszert 2014 végén súlyos korrupciós botrány rázta meg, nemcsak a program, de a bevándorlási hivatal több vezetőjét is őrizetbe vették. A visszaélések elkerülése érdekében ettől az évtől szigorítottak a szabályokon, így naponta legfeljebb ketten kaphatják meg egy 500 ezer eurós ingatlan megvásárlása fejében a letelepedési engedélyt. Emiatt a Bloomberg számításai szerint négyezer korábbi vásárló „torlódott fel” az engedélyt kiadó hivatalban.

A magyarországi rendszerrel kapcsolatos esetleges visszaélésekről a Heti Válasz legfrissebb száma írt. A hetilap cikke szerint aggályos, hogy a Rogán Antal által kezdeményezett rendszerben a kötvényeket offshore hátterű cégek értékesítik, amelyek több jutalékhoz jutottak, mint amennyi haszon az államkasszába került.