Szarban van a galaxis

Forrás: Kobal

-

A hónap második felében megjelenő új Star Wars-filmet ugyan nem tudja elspoilerezni a hét legjobb tanulmánya, a korábbi történéseket viszont ismertnek veszi, és ez alapján számolja ki, hogy is áll a gazdaság. Olyan katasztrófát vetít előre, amilyet még nem láttunk a messzi messzi galaxisban.


It’s a Trap: Emperor Palpatine’s Poison Pill (PDF) címmel jelent meg Zachary Feinstein elemzése 2015 novemberének legvégén. Hülyeségből ilyen komolyan végigszámoltat tényleg ritkán látni. Ráadásul a Saint Louis-i Washington Egyetem adjunktusaként.


Miért baj, hogy felrobbant a Halálcsillag?

Négy év alatt a Galaktikus Birodalom két megaprojektjét semmisítették meg. Úgy képzeljék el, mintha Paks 2-ből nem egyet, de rögtön kettőt robbantottak volna fel egy-két hónappal a befejezés előtt. Személyzetestül! A másodiknál ráadásul az űrállomáson volt Darth Vader és Palpatine császár is. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy a Lázadók Szövetsége nem a hatalom rendezett, nyugodt átvételével van elfoglalva.

Feinstein érvelése szerint a második Halálcsillagnak nem a lézer volt a legveszélyesebb fegyvere, hanem az egész űrállomás a galaxisnak szegezett gazdasági puska volt.


Palpatine azt hitte, a lázadók ésszerűen cselekszenek


Palpatine császár egy dolgot hibázott el: feltételezte, hogy a Lázadó Szövetség is belátja, a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve (mutually assured destruction, MAD) érvényes. Azaz a harcoló felek egyike sem győzhet, mert egy háború csak mindkét fél teljes pusztulásával érhet véget. Mivel mindkét fél rendelkezik elég fegyverrel a másik elpusztítására, így senki sem él az első csapás lehetőségével. A helyzet a hidegháborúból lehet ismerős, az is a MAD-doktrína mentén zajlott. A lázadók vezérkarában azonban ott volt Han Solo, aki egyrészt hitt az először lövésben, másrészt legendásan kijelentette, hogy


mellőzd a számokat!

Az nem egy hold, hanem 852 ezer billió dollárnyi vas


Feinstein a Centives egy cikkére alapozva azzal számol, hogy az első Halálcsillaghoz (DS1) 2012-es áron 852 ezer billiárd dollárnyi értékű vasra volt szükség. (A billiárd, vagyis ezerbillió a 10 15-ik hatványa, az összeg jelenlegi árfolyamon átszámítva 250 ezer trillió - 10 a 16-ikon - forintnak felel meg.)

Az űrállomás teljes költségét úgy becsülte meg a szerző, hogy a legutóbb elkészült, legmodernebb USS Gerald Ford repülőgép-hordozó árához viszonyította a Halálcsillag árát. Azaz egy tonnányi Gerald Ford anyahajó és egy tonnányi űrállomás bekerülési ára - beleszámolva a vasat, számítógépeket, kutatásfejlesztést és mérnökórákat is - ugyanannyi. Így az első Halálcsillag ára 193 trillió dollárra rúg.

Mivel a második Halálcsillagot (DS2) nagyobbra építették, mint az elsőt, így annak az építési költsége is magasabb: 226 trillió dollár kellene csak a vasra. Az alapfelszereléssel együtt, kutatásfejlesztési igények nélkül így Feinstein 419 trillió dollárra becsüli a DS2 árát. A két katonai megaberuházás költsége arra kellett az adjunktusnak, hogy ezeket használva gazdasági modellt építhessen a Galaktikus Birodalomról.


A Lázadók Szövetségével nem jó hidegháborúba keveredni


Mennyi pénz van a Birodalomban?

Feinstein következő feltételezése, hogy a húsz éven keresztül tervezett és épített első Halálcsillag ára hasonlóan aránylik a nettó galaktikus össztermékhez, mint a Manhattan-projekt ára a világháborús amerikai gazdasághoz. Az atombomba kifejlesztése 2,2 milliárd dollárba került 1945-ös árfolyamon, és éves szinten átlagosan az amerikai GDP 0,21 százalékát emésztette fel. Ezt az értéket használva azt kapjuk, hogy a galaktikus nemzeti össztermék 4,6 ezer trillió dollár évente.

A szerző ezután még becslést készít a galaktikus bankszektor méretére, különös tekintettel arra, hogy hány olyan pénzintézet lehet, amelyet a kormány nem hagyhat bedőlni, ha nem akar tartós gazdasági válságot. A bankmentés akár a (bruttó galaktikus össztermék) GGP 20 százalékát is meghaladhatja.

Ám mindenképpen szükséges, mivel valószínű, hogy az első Halálcsillagot már felerészben kifizette a Birodalom, a második viszont jó eséllyel azelőtt szűnt meg létezni, hogy egy dollárnyit törlesztettek volna az árából. A galaktikus kasszából így 515 trillió dollár hiányzik, az endori csata után nagyon szomorú dolog birodalmi kötvénnyel rendelkezni.


Star Wars Episode Vi - Return Of The Jedi (1983), Death Star, halálcsillag, palpatine

A Birodalom ellen intézett terrortámadás - lásd még endori csata - odacsapott a gazdaságnak


Star Wars VIII - a gazdasági világválság

A két űrállomás felrobbantása ráadásul valószínűleg a Birodalom gazdaságára is rányomta a bélyegét. A 9/11-es terrortámadás után a Dow Jones Ipari Átlag, amely az USA harminc legfontosabb vállalatának tőzsdei állapotát mutatja, 14 százalékot esett, az Associated Press hírügynökség terrortámadásról szóló, hamis 2013-as tweetje miatt pedig négy perc alatt egy százalékot zuhant a tőzsde.

A szimulációk egy részében a piac elbírja a két Halálcsillag elvesztését, bár a GGP jelentősen csökken. Valószínűbb azonban, hogy bankcsődök követik egymást. Hacsak, és ezért kezdett el Feinstein számolni, a Lázadók Szövetségének nincs a zsebében az a galaktikus össztermék 15-20 százalékának megfelelő dollár, amely megmenti a bankszektort, ezáltal hozzájárul a gazdaság újraindításához. "Ilyen mértékű erőforrások nélkül a galaktikus gazdaság valószínűleg csillagászati mértékű válságba süllyed" - zárja egy igazán penetráns szóviccel a tanulmányt a szerző.