Számvevők: túl szigorú volt az EU Magyarországgal

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

Lesújtó kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottsággal szemben az EU számvevőszéke. A testület szerint Brüsszel gyengén, ráadásul tagországonként eltérő módon próbálta meg kezelni a 2008 utáni pénzügyi válságot.


Felkészületlenül érte a 2008 őszén kezdődött pénzügyi válság az Európai Bizottságot, mert figyelmen kívül hagyta az előjeleket: a számok elemzésén túl például arra is figyelnie kellett volna, milyen kockázatokkal jár az ingatlanpiac és azzal együtt a hitelezés túlpörgése. Ehhez képest egészen jól sikerült levezényelniük azokat a programokat, amelyek arra irányultak, hogy kihúzzák a bajból a csőd szélére került országokat – áll az Európai Számvevőszék most kiadott jelentésében.

A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam (Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália) esetében a pénzügyi segítségnyújtást.

A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt végrehajtották, és sikeresen indították el az elvárt reformokat – áll a dokumentumban.


Túl szigorú volt a bizottság


A kép mégsem rózsás – és ezt nemcsak a megszorítások ellen tiltakozók erősítik meg, hanem a számvevők is. Úgy látják ugyanis, hogy az egyes országok eltérő bánásmódra számíthattak. Néhol az előírások voltak enyhébbek, néhol a hiánycélokra vonatkozó előírások (vagyis az, hogy egy ország mennyi időt kap, hogy az elvárt 3 százalékos szintre csökkentse le a GDP-arányos hiányt). Ez azért is problémás, mivel egyes esetekben nem vették figyelembe, hogy egy nehéz helyzetbe került ország képes lehet-e egyáltalán teljesíteni az előírásokat.

Magyarország esetében annak ellenére kevésbé lazítottak a célokon, hogy az indokolt lett volna, míg a portugáloknál annak ellenére lazítottak, hogy nem – áll a tanulmányban.

További probléma az is, hogy az előírások végrehajtását nem megfelelő módon követték, így nem is tudta a bizottság megállapítani teljes bizonyossággal, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. A dokumentáció hiányosságai pedig nem tették lehetővé, hogy visszamenőleg elemezni lehessen a meghozott döntéseket. Például nem vizsgálták , hogy mekkora kockázattal járnak a magán- és a közszféra által közösen megvalósított PPP-k.


Villámmegoldás Magyarországon

Magyarország 2008-ban az első tagállam volt, amely pénzügyi segítségért fordult az EU-hoz. A Gyurcsány-kormány akkor az unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank forrásaiból 20 milliárd euróhoz jutott, hogy elkerülje a pénzügyi összeomlást.

A helyzet igencsak váratlanul érte a bizottságot, amelynek mindössze öt napja volt a helyzet megoldására – emlékeztet a számvevőszék. (A „nagy” euróövezeti hiteleknél, az íreknél, a görögöknél vagy a portugáloknál több hétig-hónapig tartott az egyeztetés.) Ezzel is magyarázható, hogy amíg Magyarországnak kevesebb mint 60 feltételt kellett teljesítenie, a portugáloknak négyszázat. A szakértők azt is Brüsszel szemére hányták, hogy nem közölték, hogyan számolták ki a 20 milliárdos hitelösszeget. (Végül kevesebb pénzre volt szüksége az országnak.) A vizsgálat aztán kiderítette, hogy az összeget a bizottság nem is számolta ki, csak az IMF. A jelentés szerint azért, mivel Brüsszelben még nem is volt meg a szükséges szakértelem.