Szakított a hallgatással az Orbán-kormány nagy gázüzletén kaszáló cég

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Németh György

-

A többi között Garancsi István és a Mol tulajdonában lévő vállalkozás, a Met Magyarország azt állítja: a százmilliárdos profit ellenére még drágán is jutott a lehetőséghez. A cég azon tudott nyerni, hogy Nyugat-Európából olcsóbb gázt tudott behozni, mint amennyibe az orosz került. Egy szocialista képviselő kezdeményezésére a bíróság a dokumentumok kiadására kötelezte az állami partnert, az MVM-et, és azok alapján az ellenzéki politikus ma közölt egy összefoglalót.


A MET szerint elvtelenek és szakmaiatlanok azok a „csúsztatások”, amelyek a kiadott adatok alapján napvilágot láttak. A cég állítása szerint az osztrák–magyar határkeresztező vezetéken ( HAG-kapacitás) bejövő gázhoz vagy egyéb kedvezményes földgázhoz számos piaci szereplő hozzájutott. Állítása szerint a MET csak azért jutott több kapacitáshoz, mert többet is fizetett érte felár, valamint opciós érték formájában.


Ez azt is jelenti, hogy végül a legtöbb piaci szereplő olcsóbban jutott a kapacitáshoz, mint a MET

– állítja a cég.

A szocialista képviselő, Tóth Bertalan azonban az adatok alapján tetemes hasznot feltételez a MET-nél azokban az években, amikor az osztrák–magyar határ szűkös kapacitásából lehetőséget kapott a gázbehozatalra a cég.




A bonyolult üzleti konstrukciót az eredeti magyarázat szerint azért találták ki, mert a rezsicsökkentés miatt a távhőszolgáltatók nem jöttek ki a tarifákból, legalábbis az általuk lekötött, drága orosz gáz felhasználása mellett. Ezért bízta meg a kormány az állami MVM-csoportot, hogy importáljon olcsóbb gázt Európából (a nyugati uniós országok ugyanis jóval kedvezőbb szerződések alapján kaptak nyersanyagot az orosz Gazpromtól, mint Magyarország).

Az MVM részéről azonban úgy ítélték meg, hogy a kereskedői feladatot egy külső partner ügyesebben tudná megoldani, ezért adtak el a kapacitásból a MET-nek. Az adatokból azonban úgy tűnik, az MVM kereskedőcége más esetekben maga is képes volt hasonló gázbehozatalra.

Mindenesetre a MET mérlegbeszámolóinak adatai arról tanúskodnak, hogy az üzlet beindulásának évében valóban nagyon nagy profitot tudott elérni a vállalat, az azt követő esztendőkben azonban már nem származott belőle ekkora haszon.




A MET szerint a szocialista politikus adatai alapján megjelent elemző anyag „nem több, mint egy szakmai köntösbe bújtatott hókuszpókusz, amely politikai hangulatkeltésen kívül másra nem alkalmas”.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatón ismertette, hogy az MSZP számításai szerint a MET Zrt. 150 milliárd forintot „kaszált” a kormány által jogszabályban biztosított gázkereskedelmi rendszerrel, miközben 4,1 milliárd forint volt a magyar állam haszna. Hozzátette: a kormány a rezsicsökkentés által havi 3000 forinttal „eltakarta” az emberek szemét, holott ezen felül további 10 százalékkal is lehetett volna csökkenteni a gáz és a távhő árát.


A MET tulajdonosai

A MET Magyarország Energiakereskedő tulajdonosa a svájci Zugban bejegyzett MET Holding AG, amelynek a honlapja egészen pontosan közli, kik a végső haszonhúzók.


MET Magyarország részvényesei

Forrás: https://group.met.com/en/shareholders


A tulajdonosok egyértelműen molos körökből kerültek ki: az olajcég utáni második legnagyobb részvényes, Lakatos Benjámin is a Mol-nál kezdte pályafutását, idén pedig a leggazdagabb magyarok listájára is felugrott. A következő két nagyobb tulajdonos közül Ilya Trubnikov az orosz szál, amely az európai gázkereskedelemben gyakorlatilag megkerülhetetlen, Nagy György pedig Csányi Sándor OTP-vezér üzleti partnereként ismert, egyebek mellett a mohácsi vágóhíd is közös érdekeltségük. A cég tizedét magáénak tudó Garancsi István azon túl, hogy Orbán Viktor kedvenc focicsapatának, a Videotonnak a tulajdonosa, az elmúlt hónapokban sorra szerez üzleteket az építőipartól a pénztárgépeken keresztül a reklámbizniszig.

A cég igazgatóságában további ismerős nevek vannak. Így például Lantos Csaba, aki mostanában elsősorban egészségügyi befektetéseivel foglalkozik, egy-két hónapja pedig bekerült a Mol több vezetője, köztük Ferencz I. Szabolcs ügyvezető igazgató, akinek a felesége, Szemerkényi Réka a washingtoni magyar nagykövet.