Súlyos szabálytalanságok az EU-pénzek felhasználásánál

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

Hogy a kormány nem talál korrupciós ügyeket az EU-támogatásoknál, nem jelenti azt, hogy nincsenek ilyenek – mondták el európai bizottsági vezetők egy budapesti konferencián. Az is kiderült: Brüsszel nem lát kifogást az Altus támogatásában.


Nem sértett az Európai Bizottság uniós szabályokat, amikor az Altus vezette konzorciumnak támogatást ítélt – utasította vissza a magyar kormány vádjait Walter Deffaa, a bizottság Regionális és Városfejlesztési Főigazgatóságának vezetője. A szakember az uniós források felhasználásának korrupciós kockázatairól szóló konferencián kifejtette: Gyurcsány Ferenc cégének ajánlata volt gazdaságilag a legelőnyösebb, és a pénz tanulmány megírását támogatja, semmi köze döntéshozatalhoz. „Az nálunk nem kizáró ok, ha egy céget politikus vezet” – mondta.

Arról is beszélt, hogy a magyar kormány nem fejtette ki kérdésére, pontosan milyen szabályt is sértett meg Brüsszel az Altus támogatásával. A cég támogatásának kérdéséről a konferenciát megnyitó Csepreghy Nándor is nyilatkozott. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel közvetve egy ellenzéki pártot támogat azzal, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke által vezetett cégnek biztosít uniós forrást.

Walter Deffaa az uniós források felhasználásával kapcsolatban kiemelte: Magyarországon eddig 400 millió eurónyi, szabálytalanul felhasznált támogatás ügyében járt el Brüsszel. A legfontosabb súlyos és ismétlődő szabálytalanságok között a hátrányos megkülönböztetést és a túlárazást említette. (Előbbi kategóriába tartozik például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy, ahol a bizottság azt kifogásolja, hogy az útépítésekre vonatkozó pályázati kiírásokban csak egy meghatározott távolságon belül működő cégek számára tették lehetővé az aszfalt szállítását. A túlárazás miatt utasította vissza Brüsszel az M4-es autópálya építésének finanszírozását, de emiatt állították le vállalkozásfejlesztési projektek támogatását is.)

Giovanni Kessler, az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak a vezetője azt rótta a kormány szemére, hogy rendkívül kevés esetben tettek bejelentést gyanús esetek miatt. Ezek a bejelentések mindössze a támogatások 0,42 százalékát érintették, miközben az uniós átlag 1,65 százalék. Az is sokatmondó a főigazgató szerint, hogy magyar bejelentés alapján mindössze 3 millió eurónyi támogatást vontak vissza, miközben a teljes összeg 400 millió volt. Az is sokatmondó szerinte, hogy Románia után Magyarországon zárták le a legtöbb, 13 vizsgálatot.

Martin József Péter, a Transparency International ügyvezetője is arról beszélt, hogy a hatóságok nem érdekeltek a szabálytalanságok kivizsgálásában. A nem megfelelő felhasználás egyik krónikus problémájaként ő is a rendszerszintű túlköltést nevezte meg, és kiemelte: akadt eset, ahol öt-hatszoros túlárazást is felfedeztek.