Súlyos gondokat jelezhetnek az egymás utáni Gripen-balesetek

Fotó: MTI/MTVA / Josef Vostarek

-

Rövid idő alatt három kényszerleszállást is végrehajtottak a magyar légierő Gripenjei. Egy gép javíthatatlanul összetört, egy pilóta pedig megsérült. A történtek rendszerszintű hibát jelezhetnek: kevés a pénz és a szakember, a feladat pedig egyre több.


Két nap alatt kétszer is megfordult Budapesten a Gripen vadászgépeket is gyártó svéd Saab gyár saját repülőgépe. Ez arra utal, hogy a gyártó komolyan veszi, amit közleményben írt, vagyis hogy minden segítséget megad a kecskeméti légibázison szerdán történt kényszerleszállás körülményeinek kivizsgálásához. Ez logikus is, hiszen a gyártó presztízsét is kikezdheti, hogy három héten belül a Magyar Honvédség két Gripenét is baleset érte.

Ráadásul a sor nem a szerdán hasra tett géppel, és nem is a május 19-i, csehországi kényszerleszállással kezdődött, amelynél a gép leszállás közben túlfutott, és javíthatatlanul összetört, a két pilóta pedig katapultált, hanem még március 20-án. Ekkor egy svédországi gyakorlatról hazafelé tartó, hat gépből álló kötelék egyik tagja hajtott végre sikeres kényszerleszállást Kassán, az üzemanyagszenzorban keletkezett műszaki probléma miatt.

A Gripen 1988-as első felszállása óta (a prototípusokkal együtt) tizenöt komoly balesetet regisztráltak – halálos áldozatot egyik sem követelt –, ebből tizenhárom a Svéd Királyi Légierő kötelékében történt, kettő viszont magyar üzemeltetésű gépekkel. Ez meglehetősen rossz arány, ha azt vesszük, hogy a svédek eredetileg 204 gépet rendeltek, a magyarok ebből lízingeltek 14-et. A szerdai esetnél ráadásul gyanús, hogy két műszaki probléma is fellépett: egyrészt az orrfutó maradt félig nyitva, másrészt a katapultülés nem vált el a pilótától (itt olvashat egy összefoglalót a 2013-ig bekövetkezett balesetekről).

A videón látszik, hogy a katapultálás után az ülés beakadt valamibe – vagy az ülésbe akadt be valami –, ami miatt a pilóta gyorsabban ereszkedik a kelleténél, és csigolyatörést szenvedett.



Teljesen nyilvánvaló, hogy a szerdai esetnél műszaki hiba történt; ez lehet egy alkatrész hibája, vagy szerelési hiba is – mondta Kővári László szakújságíró, a Jets.hu főszerkesztője, hangsúlyozva, hogy csak általánosságban beszélhet, hiszen a konkrét esetet nem ismeri. A vadászgépek futóműveit rendszeres időközönként cserélni kell, mert nagy terhelésnek vannak kitéve, majd be kell állítani. Az egyébként ritka, hogy félúton megszoruljon a futómű, inkább az fordul elő, hogy egyáltalán nem nyílik ki.

A katapultülésnél is többféle ok merülhet fel. A pilóta az ülésen keresztül csatlakozik a géphez, kap oxigént és használja a rádiót, így elvileg előfordulhat, hogy ez a csatlakozó akadt bele valamibe. Lehet ugyanakkor karbantartási hiba is, hiszen ezeket a katapultüléseket időnként kiszerelik, kicserélik a piropatronokat, újrahajtogatják az ejtőernyőt. Az szinte biztosan kizárt, hogy konstrukciós hiba lett volna, hiszen egy régóta bevált típusról van szó, ami májusban is megmentette a két Gripen-pilóta életét.


Minden, általunk megkérdezett – de név nélkül nyilatkozó – szakértő egyetértett abban, hogy a Gripenek balesetei mögött rendszerszintű probléma állhat: nincs elegendő pénz (a Honvédelmi Minisztérium költségvetési támogatása 2008 és 2014 közt 302 milliárdról 212 milliárdra esett vissza). Ebből következik, hogy nem használják ki a lízingszerződésben a svédek által garantált évi kétezer repült órát. Hiába fizeti ezt ki a magyar állam a lízingdíjat, a személyzet bérén, az alkatrészen és az üzemanyagon igyekeznek spórolni, ezért kevesebbet repülnek a gépek, ami miatt a pilótáknak kisebb a gyakorlatuk, mint amire lehetőség lenne.


A kényszerleszállást végrehajtott gép, immár a saját futóművein állva. A szárny alatti póttartályon látszik, hogy hasra landolt.


A pénzhiány másik következménye, hogy a műszaki személyzet körében – legújabban már a pilótáknál is – megindult az elvándorlás, hiszen a magánszférában sokkal jobban keresnek a szakemberek. Ugyanakkor egyre több feladata van a légierőnek: több külföldi hadgyakorlaton is jártak magyar pilóták, tavaly Magyarország elvállata Szlovénia légtérvédelmét, szeptembertől pedig a Baltikumba kellene telepíteni négy gépet, hogy a NATO-tag, de légierővel nem rendelkező Litvánia, Lettország és Észtország légterét védjék. A két kieső gép miatt ez nyilván még nehezebb lesz, mint korábban.

Ezen túl a kormány elvállata, hogy a magyar gépek adják a 2016-tól létrehozandó V4 EU Harccsoport (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország által az Európai Uniónak közösen felajánlott erő) földi támogatását. Ennek egyetlen szépséghibája, hogy nincs hozzá igazán eszköz (bombafegyverzet). Bár egy kormányhatározattal biztosítottak erre 2,8 milliárdot, Hende Csaba honvédelmi miniszter májusban még megkerülte a választ a kérdésre, amit Demeter Márta szocialista képviselő tett fel, hogy készen áll-e a haderő a feladatra. Azt írta: „a műveleti képesség” kialakításának határideje idén december 31., csak ez után tud válaszolni.


Politikai csaták

Az ellenzék a szerdai baleset után azt követeli, hogy Hende a parlament honvédelmi bizottságának zárt ülésén számoljon be a vizsgálat eredményéről, illetve arról, van-e összefüggés a kassai kényszerleszállás, a csehországi baleset és a szerdai eset közt. „Amennyiben ez nem történik meg, vagy a honvédelmi miniszter nem tud megnyugtató választ adni a kérdésekre, akkor vizsgálóbizottság felállítását fogjuk kezdeményezni” – írták közleményükben szocialista képviselők.

„A Magyar Honvédség – a svéd partnerrel együttműködve – az előírásoknak megfelelő, tervezett módon felülvizsgálja és ellenőrzi, karbantartja, szükség esetén pedig javítja vagy javíttatja a magyar légierő JAS-39 Gripen vadászrepülőgépeit” – reagált az ellenzéki kritikákra a Honvédelmi Minisztérium. A tárca közleményében visszautasítja, hogy „a közelmúlt repülőeseményeit bárki pártpolitikai haszonszerzésre használja fel”. A HM ugyanakkor megerősítette, hogy „a Magyar Honvédség kész és képes a magyar légtér ellenőrzésére és védelmére, valamint vállalt nemzetközi feladatainak végrehajtására is”.

A HM a közleményben hivatkozik a parlamenti bizottság június 4-i ülésére, ahol Hende Csaba beszámolt a csehországi baleset ügyében folyó vizsgálatról. A miniszter szerint jelenleg nem utal semmi műszaki hibára, de egyelőre korai lenne felelősöket megnevezni. A honvédelmi költségvetés visszavágására vonatkozó kritikákra Hende csak azt mondta: jövőre jelentősen emelkedik majd ennek a területnek a támogatása.