Strasbourg nem fogadta be a játékgépesek panaszát

-

HÁTTÉR

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította a Laurus Invest Hungary Kft. és a Continental Holding Corporation, valamint mások által a magyar állam ellen emelt panaszt, amelyet a játékautomaták üzemeltetésének megvonása miatt nyújtottak be. A jogerős döntés értelmében a beadványt az EJEB nem fogadta be.


A szóban forgó cégek arra hivatkoztak, hogy az üzemeltetési jog megvonása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó 1. számú jegyzőkönyv első bekezdésében foglalt jogot, amely a tulajdon védelméről szól. Érvelésük szerint az intézkedés jogtalan beavatkozást jelentett a panaszosok jogaiba, és az érintetteknek nem volt lehetőségük az intézkedés elleni jogi lépések megtételére.

A strasbourgi ítélkező testület ezzel szemben azt állapította meg, hogy a panaszosok nem merítették ki az összes hazai jogorvoslati lehetőséget, márpedig az EJEB-hez csak akkor lehet fordulni, ha minden hazai jogorvoslati próbálkozás eredménytelenül zárult.

Az EJEB megállapította, hogy néhány panaszos vállalkozás kártérítési keresetet nyújtott be a magyar állammal szemben üzleti veszteségeinek megtérítése érdekében, és ez az eljárás még függőben van. Strasbourgi megítélés szerint ilyen keresetindítási lehetőség a többi érintett számára is fennáll.


Egyik napról a másikra vonták meg az engedélyeket

Az Országgyűlés 2012. október 2-án döntött arról, hogy megtiltja a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, pénznyerő gépek működtetését csak játékkaszinókban engedélyezték. A törvényjavaslatot 238 igen szavazattal, 1 nem és 8 tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban fogadták el a képviselők. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lépett, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették.

A kormány egy nappal korábban megtartott rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azzal indokolta a döntést, hogy a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok” is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.