Spórolunk a nyugdíjas éveinkre, aztán jól elköltjük valami másra

Fotó: MTI / Varga György

-

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak kötelező lesz járadékot fizetniük, ha az ügyfél kéri. Csakhogy az ügyfelek eddig akkor sem nagyon kérték, ha volt is rá lehetőségük, inkább egy összegben vették fel a megtakarításukat.


Megkezdődött a parlamentben a részletes vitája az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő törvénymódosító javaslatnak. A változás lényege, hogy jövőre már minden egyes önkéntes nyugdíjpénztárnak fizetnie kell járadékot, ha az ügyfél kéri. Eddig a pénztárak saját hatáskörben dönthettek, hogy fizetett-e járadékot, vagy sem. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által közösen kidolgozott tervezettől elsőre sokan megijedtek, úgy értékelték, az állam újra be akar avatkozni a nyugdíjrendszerbe. Az énpénzem.hu például azt írta, „innen csak egy lépés lehet az egyösszegű kifizetések tilalma. Ahogy az megvalósult a magánnyugdíjpénztárak esetében". Kiderült azonban, hogy ettől nem kell tartani, az ügyfelek továbbra is felvehetik egy összegben a megtakarításukat, a változtatásra pedig a jogszabályok európai uniós harmonizációja miatt van szükség.


Mi változik?

A puding próbája az evés – reagált Barzsó Pál, az Életút Nyugdíjpénztár ügyvezetője a törvényjavaslatra, amelyet ha megszavaz a parlament, akkor a pénztáraknak legalább öt éven át kell utalniuk a járadékot, havonta, negyed- vagy félévente, attól függően, hogy a nyugdíjkorhatárt elért ügyfél milyen gyakran szeretné. Az előírást a kasszák kétféleképpen is teljesíthetik: vagy egy előre meghatározott összegű járadékot fizetnek rendszeresen, vagy évente újraszámolnak, és az elért hozamokat, illetve költségeket figyelembe véve utalják a pénzt. Ha az ügyfél időközben meghal, akkor a pénztár által még nem folyósított összeg örökölhető lesz.

Hogy mennyi lesz a járadék pontos összege, azt egyelőre nem tudni. Barzsó Pál szerint attól függ majd a rendszeres utalás mértéke, hogy mennyi az önkéntes nyugdíjpénztári tag megtakarítása, ez az egyéni számlán lévő pénz lesz ugyanis a fedezet a kifizetésekre. „Nyilvánvalóan van egy minimális induló összeg, ami alatt már komolytalan járadékról beszélni. Ezt majd a pénztárak meghatározzák” – mondta az ügyvezető.

Az viszont a javaslatból kiderül, hogy

  • a járadék fizetésénél a pénztárak az elért hozamokat és a költségeket veszik alapul
  • a járadék utalása a pénztártag kérésére átmenetileg szüneteltethető
  • a pénztáraknak 30 napjuk van arra, hogy tájékoztassák a tagokat a járadék induló összegéről, a folyósítás várható időtartamáról és gyakoriságáról
  • kötelező járadék helyett életjáradék is kérhető, ez szintén a nyugdíjkorhatár betöltése után, csakhogy nem legalább 5 évig, hanem az ügyfél élete végéig járna
  • nem kell sem kötelező, sem életjáradékot fizetnie annak a pénztárnak, ahol a taglétszám nem éri el az ezer főt.


Nem menő a járadék

Kérdés persze, hogy ügyfelek akarnak-e egyáltalán élni a járadék lehetőségével, erre ugyanis nem ez volt a jellemző. Ma Magyarországon 17 önkéntes nyugdíjpénztár van. Közülük az egyik legrégebben, 2004 óta működő és a tagok létszámát tekintve a legnagyobb az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár, tavaly év végén 218 ezer ember 180 milliárd forintját kezelte. Az itt takarékoskodók már eddig is kérhettek járadékot, de az emberek nem nagyon éltek ezzel a lehetőséggel, inkább egy összegben kérték a pénzüket. Akik elérve a nyugdíjkorhatárt mégis úgy döntöttek, hogy megelégszenek a járadékkal, és inkább tovább fialtatják a pénzüket, azok „jelenleg átlagosan havi 40000 forinttal egészítik ki a nyugdíjukat” – tudtuk meg az OTP-től.

Az Allianztól Mészáros Győző, a nyugdíjpénztár pénzügyi és IT igazgatója azt közölte, 10 ezer tagból átlagosan kb. 200 kér havi rendszeres járadékot, és mindössze tízen „életjáradék típusú szolgáltatást”.

A módosítás kidolgozói alighanem örömmel látnák, ha megváltozna ez a gyakorlat. A Népszabadság szerint Kisgergely Kornél az MNB ügyvezető-igazgatója az őszi pénztárkonferencián arról beszélt, kívánatos lenne, ha a pénztári megtakarítások kifizetésénél növekedne az életjáradék formájában történő kifizetések jelentősége, mert ez jelenleg elenyésző.

Az énpénzem kiszámolta, hogy hogy 2015 első félévében az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések nem egészen 4 százalékát igényelték járadékként az érintettek. A maradék 96 százalékot egy összegben felvették, amint elérték a nyugdíjkorhatárt, vagy letelt a tízéves spórolási idő, és hozzá lehetett jutni a pénzhez. Erre már most is többféle lehetőség is van:

  1. fenntartja a tagságát, és a befizetett összegek befektetéséből származó hozam kifizetését kéri
  2. megszünteti a tagságát, és felveszi a teljes megtakarítást
  3. egy nagyobb összeget kér, maximum a megtakarítás 90 százalékát.


Szükségből veszik ki

A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztárnál például tavaly év végéig 379-en voltak azok, akik a nyugdíjkorhatárt ugyan még nem érték el, de már 10 éve gyűjtögettek, és egyik napról a másikra kivették a pénzüket, megszüntették önkéntes nyugdíjpénztári számlájukat. 267-en már nyugdíjasként egy összegben kérték a pénzüket, és mindössze 10-en tartottak igényt rendszeres járadékra. A pénztár a VS.hu-nak azt írta, „a kifizetési igények pontos hátterét nem ismerjük, de a 10 éves kilépők esetében feltételezzük, hogy szükségből veszik ki megtakarításukat, hiszen egyébként nem lenne indokolt a magas adóterhek megfizetése”.

Az Életút Nyugdíjpénztárnál úgy vélik, hogy ahogyan az eddigi szabályozás, úgy az új törvény sem hozza majd különösebben lázba a megtakarítókat: „vélelmezhető, hogy továbbra is egy összegben (minél hamarabb) akarnak majd a nyugdíjjogosult tagok a nyugdíjra félretett megtakarításukhoz hozzáférni” – válaszolta kérdésünkre Barzsó Pál.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége azonban elégedett az új szabályozással, úgy látja, továbbra is érvényes a pénztári forma legfontosabb alapelve, az önkéntesség: a tagok a járadéktípusok között éppúgy szabadon választhatnak majd, mint ahogyan továbbra is kérhetik az egy összegű kifizetést is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az európai uniós jogharmonizációval indokolta a mostani változtatást, és azzal, hogy „a nyugdíjpénztárak járadékszolgáltatási kötelezettsége éppen a megtakarítások bővülésének az eredménye”. A Pénztárszövetség nemrégiben készített online kérdőíves kutatása szerint azonban a dolgozók 68 százaléka egy fillért sem tesz félre nyugdíjas éveire. Márpedig enélkül nyugdíjasként nehéz lesz majd a megélhetés. Azok, akik takarékoskodnak, átlagosan 15 évig rakosgatják a pénzüket, majd kiveszik és lakásra, autóra, a gyermekek jövőjére, utazásra költik, esetleg a váratlan kiadásokat fedezik belőle. A felmérés szerint 15 év alatt átlagosan 6 millió forintot gyűjtenek össze az emberek.


Hol tartanak az önkéntes nyugdíjpénztárak?

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, akárcsak az Erzsébet-utalvány vagy a SZÉP-kártya, béren kívüli juttatásként is adható, a munkáltató havonta maximum 52 ezer 500 forinttal szállhat be, adóznia utána nem kell.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének adatai szerint idén, a harmadik negyedév végén 1042 milliárd forintot kezeltek ezek a pénztárak, 6 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagos megtakarítás tagonként az 1 milliót sem érte el, 972 ezer forint volt. Van olyan pénztár, ahol tavaly a válság óta először nőtt a tagok száma és az eseti befizetések összege.

A NAV közelmúltban publikált adatai pedig arról szóltak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok tavalyi befizetéseik után rekordösszegű, 7,2 milliárd forintos adó-visszatérítést kaptak egyéni számláikra.


Cikkünk frissítettük, mert korábban hibásan a jegybank elnökének tulajdonítottuk azt a kijelentést, amit az Kisgergely Kornél, az MNB ügyvezető igazgatója tett egy konferencián.