Spielberg dinói óta nem találtak ki semmi újat

Forrás: UIP

-

Soha olyan hihetően nem csapott még össze ember és velociraptor, mint a Jurassic Worldben, de ez az egyetlen, amiben az alkotók túlszárnyalják Spielberg eredeti filmjét. Minden egyéb a Jurassic Park iránti nosztalgiáról szól, úgyhogy legalább a régi rajongók örülhetnek.


Úgy tűnik, Hollywoodban elérkezettnek látták az időt, hogy a nyolcvanas évek filmsikereinek feltámasztása után a kilencvenes évekbeli kedvenceket is visszahozzák a mozikba. Annak ellenére, hogy a Jurassic Parknak még 2001-ben is készült egy folytatása, az új rész közvetlenül Spielberg alapfilmjéhez kapcsolódik – az alkotók legfontosabb célja nyilvánvalóan az azóta felnőtt rajongók megszólítása volt.

De kérdés, hogy a nosztalgián túl tud-e bármit is nyújtani egy olyan film, amelyben tízpercenként érkezik egy utalás a ’93-as eredetire. Persze, amikor először felhangzik John Williams főtémája, akkor mindenkinek bepárásodik a tekintete, aki annak idején Spielberg hatására játszott dinóbábukkal a fürdőkádban, de azért jobban örülnénk, ha sikerülne valami újat is hozzátenni a sorozathoz.


Velociraptorok és Chris Pratt a Jurassic Worldben


Első látásra a történet legfőbb újdonságát maga a címbeli vidámpark jelenti. Ami az eredeti film Richard Attenborough megformálta bogaras milliomosa számára még vágyálom volt, most valósággá vált: a Nublar szigeten megnyitott a Jurassic World, özönlenek a látogatók, hogy tátott szájjal megbámulják a T-Rexet, aztán beugorjanak a dinoszauruszsimogató melletti Starbucksba. Jól megy az üzlet, a tulajdonos (a Pi életéből ismert Irrfan Khan) viszont még nagyobb durranást szeretne, ezért genetikai kísérletekkel létrehoz egy minden korábbinál nagyobb és vérszomjasabb, hibrid fajt. A kapzsi és elbizakodott emberek már megint nem tanultak semmit – nézőként jóleső érzéssel nyugtázzuk, amikor az Indominus Rex névre keresztelt zsarnok gyík elszabadul, és alaposan elrontja a kisgyerekes családok szombat délutáni kikapcsolódását.



Vagyis a sztori kísértetiesen hasonlít a Jurassic Park alaphelyzetére, a forgatókönyvírók pedig további megoldásokkal is megidézik az első filmet. Most is van két kisgyerek, akiért izgulhatunk, bár az idősebb, Justin Bieberre emlékeztető srác olyan sokat szemétkedik az öccsével, hogy őt akár meg is ehetné valamelyik őslény. De nem fogja, mert a Chris Pratt által alakított állatszelídítő siet a két fiú megmentésére.


Chris Pratt és Bryce Dallas Howard, tűsarkúban


Pratt egy személyben hivatott pótolni Sam Neillt és Jeff Goldblumot, az eredeti film főszereplőit, és nem az ő hibája, hogy ez nem sikerül. Olyan figurák, mint a mogorva, de tökös tudóst játszó Neill vagy a nőcsábász matematikust (bocsánat, káoszkutatót) adó Goldblum ma már nem lehetnének egy blockbuster főhősei, mert nem elég jóképűek és nem elég izmosak hozzá. A galaxis őrzőivel sztárrá vált Pratt legfontosabb feladata, hogy jól nézzen ki könyékig feltűrt ingben és barna bőrmellényben, ezt pedig maradéktalanul teljesíti is. Mellette a végig tűsarkúban tipegő Bryce Dallas Howardnak (Pókember 3) kell hitelesen megijednie a dinóktól, és ő sem vall kudarcot.



A karakterek nem olyan fontosak, mint a látvány, ezen a téren pedig valóban történt előrelépés, azzal együtt, hogy a Jurassic Park effektjei még a kétezres évekből nézve is nagyszerűek. A negyedik részben viszont minden eddiginél életszerűbben néznek ki a velociraptorok, pteranodonok és más állatfajták. Colin Trevorrow rendező kissé sokat vacakol az expozícióval, egy órába telik, mire a dinók tombolni kezdenek, a karakterek pedig nem elég érdekesek ahhoz, hogy izgalmassá tegyék a film első felét. Az Indominus Rex befogása viszont valóban az év egyik legjobban sikerült akciójelenete, köszönhetően annak, hogy a Vincent D’Onofrio által játszott biztonsági főnök a velociraptorokat uszítja a vérengző bestiára, ami látványos dinópárbajra ad alkalmat.



A korábban csak egyetlen kis költségvetésű sci-fi vígjátékot, a Kockázatos túrát rendező Trevorrow nagy gondot fordít rá, hogy jellegzetes beállításokkal, hasonlóan felépített suspense-jelenetekkel újra és újra visszautaljon az eredeti filmre. De Spielberg filmjeit idézi a válófélben lévő szülők mellékszála is, ezzel a Jurassic World J. J. Abrams Super 8-a mellett a legtipikusabb Spielberg-film, amelyet nem Spielberg rendezett.

Vagyis megint csak ott tartunk, hogy a Jurassic Worldöt azok fogják igazán élvezni, akik imádták az eredeti filmet. Kétlem, hogy azok a tíz év körüli gyerekek, akiket a szüleik két Bosszúállók-film között befizetnek a legújabb dinós kalandra is, olyan meghatározó élménnyel gazdagodnának, mint Spielberg nézői egykor. A Jurassic World kiadós szórakozást nyújtó, tisztességesen levezényelt kalandfilm, de a legtöbb, amit kaphatunk tőle, hogy kedvünk támad újranézni a Jurassic Parkot. Ez pedig végeredményben mégiscsak sovány.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!