Spar, Tesco, CBA, Lidl: ennyibe kerül a teli kosár

Fotó: MTI/MTVA / Kallos Bea

-

Fél év után újra telepakoltuk a bevásárlókosarunkat az alapvető élelmiszerekkel, hogy megnézzük, mennyit kell fizetni értük a CBA, a Spar, a Lidl és a Tesco boltjaiban. Utánajártunk annak is, hogy mennyiből jön ki egy ember átlagos havi élelmiszeradagja. Nem azt az eredményt kaptuk, amit vártunk.


Minden luxus mellőzésével, decemberben és most, júliusban is csak olyan élelmiszereket válogattunk össze, amelyek vélhetően szerepelnek a legtöbb család bevásárlólistáján. Két hasonló termék közül az olcsóbbat választottuk, tehát például kenyérfélékből a fehér kenyeret. Nem foglalkoztunk az akciókkal sem. Bár a húsfogyasztás nagy hányadát a felvágottak és a húskészítmények teszik ki, mivel ezek a drágábbak (és az egészségtelenebbek), csak a legegyszerűbb sertés- és csirkehúst számoltuk.

A két listán ugyanaz a 23-féle árucikk szerepelt: fehér kenyér, 1,5 százalékos tej, tojás, trappista sajt, vaj, tejföl, tarja, csirkecomb, sárgarépa, krumpli, hagyma, alma, banán, étolaj, rizs, cukor, liszt, kávé, továbbá szappan, fogkrém, mosószer, vécépapír és zsebkendő.

Az áruházláncok boltjai közül, ahol lehetett, a húspulttal rendelkezőket néztük ki. Átlagosan forgalmas helyeken, hasonló környéken található boltokat választottunk, áruházlánconként hármat-hármat, kettőt Budapesten, egyet Dunakeszin. A boltok átlagos vásárlóközönsége tehát nagyjából azonos pénzügyi lehetőségekkel rendelkezett.


Na, melyik a legolcsóbb?

Összehasonlítva az árakat, úgy tűnik, tévesek azok a megdönthetetlennek hitt vélekedések, hogy „a Lidl a legolcsóbb, a CBA és a Spar a legdrágább”, vagy „a Tesco olcsóbb, mint a Spar”. Bár az egyes áruházláncokhoz tartozó boltok árai nem mindenhol azonosak, de ahol mi jártunk, azok alapján ez volt a sorrend decemberben és júliusban, ha a teljes kosarat néztük:



A tanulságok

Az első tanulság az, hogy szinte biztosan nem az árak, hanem az egyéni szimpátiák és hiedelmek alapján választunk boltot.

A második tanulság, hogy a fenti sorrend csak addig igaz, amíg minden a kosárban van. A sorrend azonnal megváltozik, ha kivesszük a húsokat, vagy a mosó- és tisztálkodószereket. Négyből három bolt – a Lidl, a Tesco és a CBA láncból is – első és utolsó is volt a rangsorban, attól függően, hogy mi maradt a kosárban.

A harmadik tanulság pedig, hogy akármelyik sorrendet néztük, a legdrágább és legolcsóbb bolt között mindössze pár száz forint volt a különbség. A pontos különbségeket a lenti ábrán nézheti meg:



Élelmiszerfogyasztás havonta

A képet – és az árakat – tovább árnyalja, ha a kosarat megnézzük az alapján is, hogy melyik élelmiszerből, mennyi kerül bele egy hónapban.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többféle adattal számol, a két legjellemzőbb szám talán a tényleges havi fogyasztás, illetve ami minimálisan szükséges az egészséges táplálkozáshoz. A számolásnál a húsfélék, a tej, a tejtermékek, a gabonafélék, a zsiradékok, a zöldség, a burgonya és a gyümölcs havi elfogyasztott mennyiségét becslik. (A KSH élelmiszerekről szóló legfrissebb adatai 2013-asak.)



A KSH által megadott tényleges fogyasztással az élelmiszerkosarak ára az általunk bejárt boltokban az alábbiak szerint alakult. Az átlag 21 094 forint fejenként, a különbség a legdrágább és a legolcsóbb bolt között 4400 forint.


Kosár egy főre, a havonta elfogysztott élelmiszerekkel

bevásárlás, havi fogyasztás, kosár


A KSH szerint élelmiszerre átlagosan 20 100 forintot költünk fejenként egy hónapban. A legszegényebbek és a leggazdagabbak átlaga között havonta mintegy 2 liter tej, 1,7 kg hús, 1,3 kg sajt és egyéb tejtermék, 2 kg zöldség, és 4,7 kg gyümölcs a különbség a leggazdagabbak javára, míg gabonaféléből, burgonyából és cukorból kb. azonos mennyiség fogy.