Sosem látott mennyiségű pénz megy a jó magyar ötletekre

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Számos változás jön a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál, amire érdemes időben felkészülni, hiszen 2020-ig mintegy 1200 milliárd forint áll majd rendelkezésre.


Az utóbbi időben az innovációs politika rendszerszintű megújításon ment keresztül, aminek keretében megnézték, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés hozzájárulhasson a versenyképesség növeléséhez - mondta Pálinkás József, az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke egy háttérbeszélgetésen. A szakember szerint „nem csak egy telefon lehet okos, hanem az innováció is”, így teljes szemlélet- és kultúraváltás történt az elmúlt időszakban.

Amennyiben a változások bejönnek, úgy a k+f rááll egy olyan fejlődési pályára, amely fenntartható lesz. Ehhez azonban egy olyan kritikus tömeggel rendelkező hálózatot kell létrehozni, amely képes részt venni az uniós programokban.

Egy nemrég lezajlott japán tudományos fórum - Science and Technology on Society Forum (STS) - résztvevőinek beszámolóiból kiderült, hogy minden országban más-más innovációt támogató rendszer működik, de akad közös pont is, mégpedig az, hogy az innovációs politika irányítása magas kormányzati szinten történjen. Elhangzott az is, hogy több pont biztosan kell egy sikeres innovációs politikához: felkészült kutatók, hiszen enélkül bármennyi pénzt lehet pumpálni a rendszerbe, ahogy szükség van még innovációt igénylő és támogató gazdasági környezetre és versenyképes intézményrendszerre is.


Eddig nagyrészt félrementek a támogatások

A sikerhez szükséges egy teljes pályázati portfólió, amelyben mindenkinek meg kell találnia a számára alkalmas pályázati konstrukciót - hangsúlyozta Pálinkás, aki szerint ehhez kell még egy olyan szabályozási környezet is, amely egyszerűsíti a pályázati rendszereket. Ez nem egyszerű, mivel mind a magyar, mind az uniós rendszer bonyolult - ismerte el az elnök.

„Amikor elkezdtem a hivatalnál dolgozni, azt kellett látnom, hogy az EU már háromszor visszautasította a magyar innovációs stratégiát (Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia)” - mondta Pálinkás, hozzátéve: ez meglepte őt. Tény ugyanakkor, hogy hogy például a lengyeleknek máig nincs elfogadott programjuk, mondta.

Szembe kellett nézni azzal, hogy az eddigi pályázati rendszerben sok nehézség volt és be kell ismerni azt is, hogy sok pályázat nem érte el a célját - emelte ki Pálinkás, aki szerint az infrastruktúra-fejlesztések során voltak olyan projektek, amiben semmi újdonság nem volt, a vállalatok, az egyetemek és a kutatóintézetek, a piaci feltételeknél egyszerűbben elérhető forrásként tekintettek ezekre a támogatásokra. Kialakult tehát egy olyan szervezetrendszer, amelynek fő célja az volt, hogy minél több pályázat nyerjen. Hogy ennek van-e értelme, célja, az jó kérdés - ismerte el Pálinkás.

A következő időszakban éppen ezért, nem csak a pénzkihelyezés, hanem a célszerűség és hatékonyság lesz a fő szempont. Nem én leszek a következő időszak legnépszerűbb innovációs szereplője, mivel érvényesíteni fogjuk a szigorú szakmai szabályokat - mondta Pálinkás. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a fent említett japán fórumon résztvevők egyetértettek abban, hogy a sikeres rendszerekben szigorú szabályozás uralkodik. Pálinkás egy érdekes példát is hozott: volt egy projekt, amelyet "Napenergiával működő kukaprés közösségi, valamint lakossági felhasználású prototípusú felhasználása" címet viselte és támogatást is kapott. Ám amikor az ellenőrök megvizsgálták, nagyjából semmi sem felelt meg az előzetes tervdokumentációnak. Ez is azt mutatja, hogy sok az olyan projekt, amely nem hoz hasznot, így pedig szigorúbb ellenőrzésekre van szükség - mondta az NKFIH vezetője.


Pénz, az van dögivel

Az uniós és a hazai forrásokból 2020-ig mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez több részből áll össze: egyrészt vannak az uniós források - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) -, illetve van az NKFIH-nak is egy saját alapja, amelyből az innovációt támogatják.

A GINOP keretében 257,5 milliárd, a VEKOP-nál 13 milliárd, míg az NKFI Alapnál 27,13 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre 2015-ben. Ezeknek a pályázatoknak a jelentős része elkészült és hamarosan a vállalkozások rendelkezésére áll - idén eddig 170 milliárd forintnyi olyan forrás jelent meg, amelyet az NKFIH tett közzé, vagy melyek előkészítésében közreműködött. Ezzel kapcsolatban Pálinkás hangsúlyozta, hogy nem finanszíroznak olyan programokat, amiben valaki azért akar venni két gépet, hogy növelje a termelését - ez ugyanis már gazdaságfejlesztés, melynek koordinálása az NGM-hez tartozik.

Mivel a GINOP felhívásai a konvergenciarégiókban használhatóak fel, ám a k+f tevékenység nagy része a központi régióban valósul meg, ezért az NKFI Alapból főképp Budapestre és Pest megyére koncentrálnak, a 27,13 milliárdos keretből mintegy 18-20 milliárd kerülhet ide. Ennek keretében úgymond tükörpályázatokat hoznak létre, azaz uniós forrásból meghirdetett felhívásokkal azonos témában pályázhatnak a régió vállalkozásai. Pálinkás szerint erre azért is szükség van, mert Magyarországon elpocsékolnák a pénzt, ha a központi régióba nem jutna semmilyen forrás, ráadásul az a veszély is fennállna, hogy tönkretennék az itt működő k+f-et végző intézményeket. Azok a cégek, amelyek az uniós pályázatok miatt fióktelepet kihoznak vidékre, ám a tényleges tevékenységet a központi régióban végzik nem fognak támogatást kapni. Nem akarok kockáztatni az uniós vizsgálóbiztosok előtt - hangsúlyozta Pálinkás. Az uniós támogatásoknál egyébként nehézséget okoz, hogy sokan nem akarnak elköltözni vidékre, akkor se, ha ott kész laboratóriumot és kétszeres fizetést kapnának. Ez például az USA-ban nem tudnám elképzelni, ott azonnal költöznének egy ilyen lehetőségre - vélte Pálinkás.

Az alapkutatással foglalkozó pályázatokkal kapcsolatban (régi OTKA) elmondta azt is, hogy idén már a következő négy évre vonatkozóan - egy pályázat nagyjából ennyi ideig él - 8 milliárd forintnyi pályázatról született döntés, míg az előző években meghozott és az idei döntéseknek köszönhetően ki is fizetnek 7,5 milliárd forintot. Az uniós források nagyságával kapcsolatban elmondta, hogy mivel korábban is előfordult, hogy egy-egy pályázat forrása akár napok alatt kimerült, ezért a kormány a későbbiekben bármelyik keretet megnövelheti. Az viszont biztos, hogy 2017-ig az összes pályázatot ki fogják írni, elkerülvén azt, hogy a támogatási időszak végén kapkodni kelljen és olyan projektek kapjanak támogatást, melyek az első körben nem nyerhettek volna.


Változások a startupok finanszírozásában is

A startup vállalkozások terén annyi történt az elmúlt években, hogy az NKFIH jogelődje, a NIH kiírt egy pályázatot, melyben inkubátorokat akkreditáltak. Ezeknek kellett volna a jelentkező kezdő cégeket támogatni. Itt azonban sokáig nem történt meg a szerződések aláírása, egy inkubátor belső problémák miatt fel is adta a projektjét - mondta Pálinkás, aki szerint igazából a kockázati tőkére sincs elég jelentkező és olyan startup vállalkozás sincs elegendő, aki annyira előrehaladott projekttel rendelkezett volna, amivel pályázhatott volna a rendelkezésre álló felhívásokra.

Éppen ezért átalakítják a rendszert; a cél, hogy a nagy kockázatra, először csak kis pénzt juttassanak, jelen állás szerint nagyjából 3 millió forintot. Amennyiben működik az ötlet, úgy jelentősebb forráshoz, akár 30 millió forinthoz is juthat az érintett vállalkozás, míg később, egy harmadik szakaszban is kaphatnak finanszírozást, a prototípus elkészítésére például 10 és 130 millió forint közötti összeget. (Összehasonlításként: a felsőoktatási, ipari együttműködési központok támogatására akár 8 milliárd forintot is kaphat egy-egy érintett egyetemi konzorcium.) Innentől azonban már a kockázati tőkepiacról kell majd finanszíroznia magát - emelte ki Pálinkás, aki szerint az új pályázat novemberben jelenhet meg. A rendszer célja tehát, hogy az innovatív vállalkozások már a kezdő fázisban olyan lökést kapjanak, amely elég lendületet adhat addig, amíg kockázati tőkét tud bevonni.

A közpénzt kockázati tőkeként felhasználni gondosabban kell, mint magántőkét - magyarázta Pálinkás az új lépcsős támogatási rendszert, melybe olyan szakembereket és inkubátorokat akarnak bevonni, akiknek megvan már a tapasztalatuk, hogy segíthessék az adott cégeket. Sőt, utóbbiak akár pénzt is beletehetnek egy-egy projektbe.

Az innovációs ökoszisztéma kiépítésére a GINOP-ban is van forrás, egészen pontosan ötmilliárd forint. Az NKFI Alapnál is van egy ugyanilyen nevű pályázat 1,5 milliárdos keretösszeggel, így összesen 6,5 milliárd juthat erre a célra.

Összességében az innovációs célokra a félmillió forinttól a 8 milliárdig lehet támogatásra pályázni, így pedig reményeink szerint minden igényt le tudunk fedni - közölte Pálinkás, aki szerint pénz van elég, de jó kutatót találni már nehezebb. Kérdésre válaszolva, miszerint mi lesz a bebukott startup ötletekkel, az NKFIH vezetője elmondta, hogy nem kívánhatják meg egy egyetemi hallgatótól, aki van egy jó ötlete, hogy a szülei házát kockáztassa. És bár a rendszerbe beépítenek a biztosítékokat, de mivel ezeknek a projekteknek nagy a kockázata, ezért biztosan lesz olyan pályázati nyertes, akinek az ötletéből végül nem lesz semmi. Ez egyébként nem egyedi, külföldön számos olyan támogatási forma létezik, amelyek kifejezetten a kezdő vállalkozásokat célozzák, mondván az esetleges bukás miatt senki ne adja fel, mert lehet, hogy a következő projektje már sikeres lesz.