Soros figyelmeztetése: a brit kilépés után mindenki szegényebb lenne

Forrás: Europress/Getty Images/Sean Gallup

-

Az angol font jelentősen veszítene értékéből. Esnének az ingatlanárak, nőne a munkanélküliség, és a brit gazdaság recesszióba süllyedne. A világ legismertebb tőzsdei spekulánsa a britekhez szól. 1992-ben egyike volt azoknak, akik bedöntötték a fontot.


Sokan hiszik azt Nagy-Britanniában, hogy a Brexitnek – az EU-ból való kilépésnek – nem lenne hatása a személyes pénzügyi helyzetére. Ez azonban ábránd – írja Soros György a Guardianben. A világ egyik legismertebb tőzsdei spekulánsa szerint David Cameron kormányfőt, az angol jegybankot és a Nemzetközi Valutaalapot azzal vádolják, hogy eltúlozzák a Brexit gazdasági veszélyeit. Ezt a véleményt osztja a média és az elemzők egy része is, ezért a brit szavazók alábecsülik a kilépés valós költségét.

A Brexitnek azonban lenne egy azonnali, világos hatása: az angol font értéke meredeken zuhanna – írja Soros. Az azonnali és drámai hatás a pénzügyi piacokon, a befektetésekben, az árakon és a munkahelyek számában is érzékelhető lenne.


1992 más volt

Ha a referendumon a kilépés mellett döntenek a választók, a font legalább 15 százalékkal, de akár 20 százaléknál nagyobb mértékben is zuhanhat – véli Soros. Az árfolyam a jelenlegi 1,46 dollár/font körüli szintről 1,15 dollár alá kerülhet, ami 25-30 százalékos gyengülés lenne. Szerinte ez nem ugyanaz a jelenség lenne, mint az 1992-es fekete szerda utáni, amikor a font kikerült az európai átváltási mechanizmusból. Akkor Soros fedezeti alapja egyike volt a font ellen több tízmilliárd dollárral játszó intézményi befektetőknek.

A font akkori leértékelődése egészséges volt. A brit kormány megszabadult a kötelezettségétől, hogy károsan magas kamatokkal védje az egyébként is túlértékelt fontot – írja Soros. Ezúttal egy nagymértékű leértékelődés sokkal kevésbé lenne kedvező hatású, mert 1992-től eltérően a Bank of England már nem tudná tovább csökkenteni az alapkamatot. A jelenlegi 0,50 százalékos kamatmélypont a legalacsonyabb szint, amely még összeegyeztethető a brit bankrendszer stabilitásával.


Ennek egyéb veszélyei is vannak. Valószínű, hogy az ingatlanárak zuhanása és a munkanélküliség növekedése recessziót okozna a brit gazdaságban, a monetáris politikának pedig nagyon kevés mozgástere lenne a gazdaság élénkítésére és a kereslet gyengülésének ellentételezésére – írja Soros.

Figyelembe kell venni a nagyon magas folyómérleg-hiányt is, amely miatt Nagy-Britannia ma sokkal inkább függ a külső tőkebeáramlástól, mint történelme során bármikor. A font 1992-es és a 2008-as gyengülése nyomán nőtt a tőkebeáramlás, elsősorban az ingatlanpiacra és az ipari szektorba. Ám ha a britek csütörtökön a Brexitre szavaznak, szinte biztos, hogy a tőkeáramlás az ellenkező irányba fordul, különösen abban a kétévi bizonytalan időszakban, amíg Nagy-Britannia a kilépési feltételekről tárgyal az EU-val, legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnerével.

Soros szerint a spekulatív erők készséggel kihasználnának bármiféle hibát, és ha Nagy-Britannia a Brexitre szavaz, azon „néhányan nagyon meggazdagodnának, de a választók zöme sokkal szegényebbé válna”. Ha a népszavazáson a kilépésre szavazók kerülnének többségbe, azt fekete péntek követhetné, súlyos következményekkel a hétköznapi emberek számára.


Mások is figyelmeztettek

A Brexit kockázataira már mások is felhívták a figyelmet. Az Economist Intelligence Unit gazdasági-pénzügyi elemzőház szerint ha a britek a kilépésre szavaznak, a piaci bizalmi válság miatt a font azonnal 14-15 százalékkal zuhanna a dollárhoz képest.

A Capital Economics közgazdászai szerint a Brexit nyomán a font gyors ütemben akár 1,20 dollárig is zuhanhatna, nem utolsósorban azért, mert a befektetők ebben az esetben arra számítanának, hogy a Bank of England a vártnál is tovább tartaná a jelenlegi 0,50 százalékos mélyponton az alapkamatot, hogy elhárítsa a brit reálgazdaságot fenyegető károkat.