Sok mindenbe belerondít az orosz-török acsarkodás

Forrás: RIA Novosti

-

A harmadik világháborút valószínűleg az orosz gép lelövése sem robbantja ki, a szíriai helyzet rendezése és az Iszlám Állam elleni közös fellépés viszont szinte biztosan megakad, és a Magyarországot is érintő Török Áramlatnak is keresztbe tehet az incidens. Milyen következményei lehetnek még az orosz-török konfliktusnak?


Szíriában már így is rengeteg fronton rengeteg szervezet, ország és csoport harcol egymással Bassár el-Aszad elnök hadseregétől kezdve a szíriai lázadókon át az Iszlám Államig és a Hezbollahig. Az, hogy Törökország leszedett egy orosz vadászbombázót a török (az oroszok szerint a szíriai) légtérből, új szintre emelheti az így is sokrétű szíriai konfliktust.

Egyelőre csak a rendkívüli ülések dominóját indította be az incidens – a NATO és a török kormány is válságtanácskozást tartott (előbbiről itt olvashat). Az pedig nem tűnik meglepő lépésnek, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter lemondta a szerdára tervezett törökországi útját, és beindította a verbális bosszút, amikor Szocsiban arról beszélt, hogy az oroszok ne nagyon tegyék be a lábukat Törökországba, mert ott ugyanolyan komoly a terrorveszély, mint Egyiptomban, ahol nemrég egy orosz utasszállítót robbantottak fel a Sínai-félsziget felett.


Putyin és Erdogan


Világháború helyett

Ha eddig még nem esett elég szó a harmadik világháborúról, a keddi incidens elsőre tökéletes ürügynek tűnik, hogy a témát ismét szóba hozza a nemzetközi közvélemény. A Guardian által megkérdezett szakértő szerint azonban az egyik lehetséges bosszúintézkedés sokkal békésebb lenne, mint azt egy harmadik világháborútól várnánk: Moszkva például leállíthatja a repülőjáratokat Törökországba, ahogy az egyiptomi járatokkal tette a múlt hónapi merénylet után. Mivel naponta tucatnyi repülőgép repül Oroszországból Törökországba, a török turizmust és kereskedelmet ez nagy valószínűséggel érzékenyen érintené.

NATO-ország a hidegháború vége óta nem lőtt le orosz harci gépet, így érthető módon forró helyzetként élik meg a mostanit Moszkvában, Ankarában, Brüsszelben és Washingtonban is.

Az Európai Tanács elnöke egyébként épp vasárnap vezényelne le egy uniós csúcsot Törökországgal a menekültválságról.

Donald Tusk a Twitteren szólított fel nyugalomra:



Mindenki őrizze meg a nyugalmát!

Vlagyimir Putyin válaszlépéseket ígért, és a terroristák cinkosainak nevezte a törököket, Ankara viszont úgy értékelte, hogy nemzetközi joga és nemzeti kötelessége volt fellépni a területe védelmére. A szíriai helyzet bonyolultságát ismerve azonban az még a szokatlanul heves elnöki nyilatkozatháború ellenére sem engedheti meg magának egyik fél sem, hogy tovább fokozza a feszültséget. Ezt a jelek szerint Moszkva is belátja, hiszen a kemény szavak mellett azt is jelezték, hogy a válaszcsapások nem katonai jellegűek lesznek.


A lelőtt Sz-24-es


Egyes elemzők szerint az orosz gép lelövése határozott válasz volt ugyan arra, hogy az orosz légierő gépei rendszeresen megsértették a török légteret, semmibe véve az ország szuverenitását, de Ankara ezzel a lépéssel nagy eséllyel világos határvonalat húzott, ami a jövőre nézve tulajdonképpen csökkentheti a hasonló komoly incidensek előfordulását.

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő szerint is az most a legfontosabb, ha a felek kölcsönösen higgadtak maradjanak. Ellenkező esetben az incidens végzetes következményekkel fenyeget. Azt is minél előbb tisztázni kellene, hogy mi is történ pontosan, és hogy a két gép berepülése valóban fenyegette-e Törökország biztonságát.


Túl messzire mentek a törökök

Ankara már korábban is többször tiltakozott az orosz vadászgépek légtérsértései miatt, ezért az orosz gépeknek és repülésirányításnak a korábbiaknál is jobban kellett volna figyelnie erre, már amennyiben a két orosz gép valóban megsértette Törökország légterét – mondta Sz. Bíró Zoltán, de hozzátette, hogy szerinte a korábbi légtérsértések ellenére is aránytévesztő és indokolatlan volt a török fellépés. Egyrészt azért, mert nem volt tartós a légtérsértés – mindössze 17 másodperc –, másrészt azért, mert egy olyan területen történt, ahol Szíriába beékelődik Törökország egy kisebb csücske.


orosz vadászbombázó, Törökország, Oroszország, Putyin, Erdogan


Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza szerint nemcsak a légtérsértések lehetnek az ügy hátterében, hanem az is, hogy a törökök szeretnék, ha Oroszország minél messzebb marad a határtól, márpedig Törökországnak 900 kilométer hosszú közös határa van a Szíriával. Ráadásul itt élnek a szíriai türkmének is, akiket szintén bombáznak az oroszok. A török külügy múlt hét pénteken be is kérette az ankarai orosz nagykövetet, hogy tiltakozzanak az oroszok azon légitámadásai ellen, amelyek az észak-szíriai türkméneket éri. Mindenesetre a politikai vezetés hozhatta a döntést, hogy ha megint megsérti a török légtért egy vadászgép, akkor lőjenek rá.


Lehetséges következmények

A Duma képviselői már néhány órával az incidens után elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben arra kérik Putyint, vegye fontolóra a Törökországgal való diplomáciai kapcsolatok megszakítását, vagy alacsonyabb szintre süllyesztését.

A repülőjáratok valószínűsíthető megszüntetésével kapcsolatban pedig már lehet is olvasni az orosz médiában olyan írásokat, amelyek arról számolnak be, hogy kezdik felfüggeszteni mind a repülőjegyek, mind a törökországi turistautak árusítását.

Egeresi Zoltán szerint azonban erről is még korai beszélni, azt sem lehet tudni pontosan, hogy ez csak az orosz gépeket érinti-e, vagy azt is jelenti, hogy török utasszállítók nem léphetnek Oroszország területére. Noha az orosz turisták a számukat tekintve a top 5-ben vannak Törökországban, az elmúlt egy-két évben már kevésbé volt népszerű úti cél, ráadásul közeleg a tél, amikor eleve nem érkezik annyi turista az országba.


Russian tourists stranded at Turkish airport


Sz. Bíró Zoltán szerint egy harmadik hatás – ami érinti Magyarországot is –, hogy az egyébként is bizonytalan Török Áramlat megépítéséről a továbbiakban nincs értelme beszélni. Viszont Egeresi Zoltán szerint ez nem ennyire egyértelmű, hiszen az orosz gazdasági érdekeket is az szolgálja, ha megépül a Török Áramlat, szerinte inkább az mondható el, hogy „a kilátásai romolhatnak”.

Törökország és Oroszország jó ideje tárgyal arról is, hogy az oroszok építhetik majd meg a törökök első atomerőművét. A november közepén tartott törökországi G20-csúcson is arról beszéltek a felek, hogy jó ütemben halad a török beruházás. Úgy volt, hogy a már lemondott külügyminiszteri találkozó után a közeljövőben Recep Tayyip Erdogan elnök és Putyin is egy asztalhoz ül, de alighanem ez is elmarad.


Időt nyer az Iszlám Állam

A felsoroltakon túl más közvetlen következménye aligha lesz az incidensnek. Ha pedig mégis, akkor az beláthatatlan hatással lenne nemcsak a török-orosz kapcsolatokra, de a közel-keleti helyzet egészére is – mondta Sz. Bíró. Ugyanakkor az nagyon is valószínűnek látszik, hogy az orosz gép lelövése kedvezőtlenül hat az Iszlám Állam elleni széles koalíció kialakítására. Míg a párizsi terrortámadások után úgy tűnt, hogy felgyorsul az addig egymással szemben bizalmatlan Oroszország és a nyugati koalíció kompromisszumkeresése, most viszont ennek épp az ellenkezőjére számíthatunk.

A közeledés egyik első lépésére még október 20-án került sor, amikor az oroszok megegyeztek az Egyesült Államokkal a szíriai légtér biztonságos közös használatáról. A következő fázisban már arról kellett volna megállapodni, hogy a felek kiket tekintenek barátnak és kiket ellenségnek. Ezután következhetett volna a katonai műveletek közös tervezése és végrehajtása, végül pedig a Szíria politikai jövőjére vonatkozó megegyezés. Most ez a folyamat biztosan megakad – mondta lapunknak az Oroszország-szakértő.


orosz vadászbombázó, Törökország, Oroszország, Putyin, Erdogan


Egeresi Zoltán ehhez hozzátette, hogy ráadásul a török és az orosz célok alapvetően mások Szíriában, előbbi Aszadot, utóbbi inkább az Iszlám Államot akarja megbuktatni. Korábbi hírek szerint az Egyesült Államok azon az állásponton van, hogy az incidens a törökök és az oroszok magánügye, abba ők nem szólnak bele.

A párizsi merényletek után magát aktivizáló, a nemzetközi koalíciót és Oroszországot összehozni kívánó Franciaország a szíriai rendezés ügyében az USA és Törökország álláspontján áll. A törökök EU-felvételről ugyanakkor nincsenek jó véleménnyel a franciák. Igaz, Hollande nagyjából semmilyen kapcsolata Erdogannal még mindig jobb, mint a korábbi állapot, hiszen Nicolas Sarkozy és a török elnök – illetve akkor még miniszterelnök – Erdogan kifejezetten ellenséges volt egymással.