Sok meló és politikai változások kicsikarása; ez kell egy Pulitzerhez

Fotó: MTI/AP/The Post And Courier / Grace Beahm

-

Egy 85 ezer példányban megjelenő dél-karolinai regionális lap előzte meg a legnagyobb világlapokat idén a Pulitzer-díj legfontosabb, közéleti kategóriájában. A díjazott cikksorozat egy a déli államban nagyon kényes témát érint: a nők elleni, családon belüli erőszakot. Az elismerést főleg azért kapta, mert politikai változásokat indított el. Igaz, nagyon lassúakat, mert Dél-Karolinában egy kutya bántalmazásáért még mindig hatvanszor hosszabb börtön járhat, mint egy feleség megveréséért.


A dél-karolinai Charleston egy – amerikai mértékkel nézve – kis szerkesztőséggel működő lapja a Post and Courier. Négy újságírójuknak – Doug Pardue, Glenn Smith, Jennifer Berry Hawes és Natalie Caula Hauff– hihetetlen sok munkájába került, hogy elkészítse azt a hétrészes cikksorozatot, amelynek címe: Míg a halál el nem választ (Till Death Do Us Part), de megérte, hiszen a legrangosabb elismeréssel, Pulitzer-díjjal jutalmazták őket.

Még 2013 szeptemberében kezdett el a lap a családon belüli erőszakkal foglalkozni, miután a Violence Police Center listája alapján kiderült, hogy ennek a bűncselekménynek a legtöbb női éppen Dél-Karolinában esik áldozatul. A Post and Courier munkatársai a témához úgy kezdtek hozzá, hogy összegyűjtötték az utóbbi egy évtized eseteit. Azt a mintegy háromszázat is, amikor férfiak nőket lőtték le, szúrták le, fojtottak meg, vertek meg, gyújtottak fel vagy botoztak meg Dél-Karolinában.

A cikkekből kiviláglik, hogy rengeteg szereplővel beszéltek: több mint száz túlélővel, rendőrrel, tanácsadóval, ügyésszel és bíróval. Emellett azokat a jogi, politikai, kulturális és gazdasági tényezőket is megvizsgálták, amelyek az erőszak előfordulását elősegítik. Mint írják, hihetetlen, hogy az államban, ha megvered a kutyád, öt év börtönbüntetést kaphatsz, míg ha a feleséged, akkor csak 30 napot. A lap szerkesztője, Glenn Smith úgy nyilatkozott: a fiúk úgy nőnek fel, hogy azt hiszik, így kell bánni a feleségükkel, míg a lányok azt, férjüknek így kell bánnia velük.


Elakadt törvénytervezet

A probléma átfogó megközelítése jól mutatja, hogyan idézték elő ezt a helyzetet – egymást erősítve – a konzervatív kulturális attitűdök, a bűnüldözés félrenézése és a törvényalkotók közönye. A bántalmazott nők védelme nagyon gyenge az államban; semmi és senki sem segít rajtuk akkor, ha kiderül, hogy szerelmük egy veszélyes és erőszakos alak. Segítségkérésüket nehezítik a tradicionális nemi szerepek is.

A cikk szerzői több törvényalkotót is megkerestek, akik pártállástól függetlenül inkább a párok együtt maradása mellett kardoskodtak, pedig szakértők szerint egy végzetes tragédia bekövetkeztét az akadályozza meg a leghatékonyabban, ha a bántalmazót hónapokra vagy évekre eltávolítják az áldozattól és eltiltják a fegyvertartástól.

A cikksorozat tavaly augusztusban jelent meg, a közvéleményben komoly vihart kavarva. A helyi törvényhozás gyorsan el is kezdett – legalábbis látszólag – tenni azért, hogy Dél-Karolina ne legyen a családon belüli erőszakkal kapcsolatos toplisták tetején, ehhez vizsgálatokba kezdett, illetve célzott támogatási programot is elindított. A törvénytervezeteket azonban a mai napig nem fogadták el.


A boldog szerkesztőség


Több szeretet Jézus iránt

A lap több megszólított munkatársa – így főszerkesztője és a cikk írói is – hétfőn úgy nyilatkoztak: hatalmas megtiszteltetés, hogy megkapták a legrangosabb újságírói díjat, nekik mégis az lenne a legfontosabb, hogy a cikkek elérjék céljukat, és megváltozzon a törvényi környezet Dél-Karolinában, hogy a nők végre biztonságban lehessenek.

A törvénytervezet például azon akadt el, hogy megtiltaná a bántalmazónak a fegyvertartást odahaza. Ezt a helyi, konzervatív lakosság kétharmada is támogatja ugyan, de a fegyvertartáspárti képviselők azt akarják elérni, hogy ne legyen benne. Az állam szenátora, Tom Corbin is ellenállt a változtatásnak, azzal magyarázva, „sokkal több szeretetre van szükség a világban Jézus iránt, és azt gondolom, ez sok erőszakot megakadályozhat”.

A Míg a halál el nem választban megszólították a helyi ellenzék demokrata vezetőjét is, aki úgy nyilatkozott, nem feltétlen kellene megemelni azok maximum 30 napos büntetését, akiket első alkalommal ítéltek el bántalmazásért, hiszen a családoknak mégiscsak az a legfontosabb, hogy együtt maradjanak, és a feleségek gyakran ejtik a vádakat, mert rájönnek, tettük milyen romboló hatással lehet ez az egész családra.

A cikkek szerzői is belátják, hogy egy társadalom kultúráját nem lehet egykönnyen megváltoztatni, de az áldozatok védelmével, a maximálisan 30 napos büntetés növelésével és az áldozatok megsegítésével – hogy megszabaduljanak az érzelmi és pénzügyi függéstől – el lehet indítani a rossz berögződések megváltoztatását.


A cikksorozat kezdőlapja


Post and Courier

A közéleti kategória az egyik legfontosabb a Pulitzer-díjak között. A regionális lapnak a döntőben olyan ellenfelei voltak, mint a Boston Globe vagy a Wall Street Journal. Tavaly az Edward Snowden által kiszivárogtatott NSA-dokumentumok tartalmát feldolgozó brit The Guardian és a Washington Post nyert ugyanebben a kategóriában. A zsűri döntése szerint azért is került ki győztesként végül a charlestoni lap, mert a cikkek hatására politikai változások is kezdődtek.

A Post and Couriernak nem ez az első győzelme a Pulitzer-díjak történetében. A szerkesztőségi cikk kategóriájában egyszer már nyert, éppen kilencven éve, 1925-ben a Dél sorsa című cikkével. Jelenlegi újságírójuk, Tony Bartelme 2011-ben és 2013-ban is finalista volt, azonban végül egyszer sem neki ítélték oda a díjat.

A Post and Courierből 85 ezer példány jelenik meg naponta, vasárnap pedig 92 ezer. A szerkesztőségben az utóbbi évek többszörös leépítései után most nyolcvanan dolgoznak.

Nem ez az első díj, amelyet ezért a cikksorozatért, a Míg a halál el nem választ-ért kapott, egyebek mellett megnyerte a George Polk-díjat, az Editor & Publishers Eppy Awardot, a John Jay College és a Harry Frank Guggenheim Alapítvány közös díját, valamint a szeptemberi Sidney Awardot. A lap azóta sem engedte el a témát, folyamatosan gyűjti azokat a híreket az államból, amelyek a családon belüli erőszakkal és a cikkeivel kapcsolatosak.