Sok lakás ingyen sem kell - kiürül a vidék

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Az üres lakások száma folyamatosan nő, az albérletek viszont egyre inkább hiánycikknek számítanak. Néhány éven belül minden harmadik ház üresen állhat a legkisebb településeken.


Miközben albérletekből hatalmas a hiány, az üres lakások aránya a KSH szerint már megközelíti a 13 százalékot. Ezen ingatlanok száma egyre csak emelkedik: az 1980-as évekig az otthonoknak még 5 százaléka sem volt lakatlan, 2001-re már 9, 2011-re pedig 11 százalékra nőtt az arány. A növekedés azóta is folyamatos: ma 560 ezerre tehető az ilyen lakások száma - írja a Magyar Nemzet. Az önkormányzati bérlakások még nagyobb arányban állnak üresen, 14-15 százalékuk még a nagyvárosokban is lakatlan. Ám szó sincs arról, hogy az otthonok ott kongnának az ürességtől, ahol az általuk nyújtott lehetőséggel élni is lehetne: míg ugyanis Budapesten csak 6 százalékot tesz ki ezek aránya, addig az 1000 fősnél kisebb településeken már 23 százalékot. Azaz a kisközségek lakásainak csaknem negyede teljesen kihalt.

„Ezek az arányok egyre rosszabbak, és a társadalom elöregedésével csak romlani fognak: a legkisebb településeken néhány éven belül lakatlan lesz az ingatlanok 30-35 százaléka, ami az árak esését is maga után vonja” – mondja Németh Miklós, a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének főtitkára.Kivételes területek persze lesznek, az például már most látszik, hogy Észak-Magyarország szlovák határhoz közeli területei ilyenek lehetnek. Ezeken a vidékeken megjelentek a jómódú szlovákiai fiatalok, akik parasztházakat, kisebb épületeket keresnek – nem befektetési célból, hanem afféle hétvégi laknak, második otthonnak.

Azokon a településeken, ahol a lakáseladások árszintje nem érte el a 3 millió forintot, már minden negyedik-ötödik lakás üresen áll. Ráadásul ez ingatlanok 77 százaléka már egy évnél régebb óra lakatlan. A valamivel drágább környékeken sem sokkal jobb a helyzet: az üres otthonok 45 százaléka olyan településen található, ahol a lakásárak nem érik el a 6 millió forintot, tehát feltehető, hogy az amúgy olcsó otthonok ott sem adhatók el.

Az üres ingatlanok 48 százaléka egyszintes családi ház, 17 százaléka parasztház vagy tanya, és csak 3,7 százalékuk többlakásos épületben lévő, zöldövezeten kívül eső otthon. Lakótelepi lakásból is viszonylag sok lakatlan: jelenleg ezek adják az üres otthonok 13 százalékát.

„A számok egyértelműen azt mutatják, hogy hiába jönnek ki hírek hetente arról, hogy az ingatlanpiac pörög, az árak pedig emelkednek, ez egyáltalán nem igaz az ország egészére” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az ingatlanhirdetési portál statisztikái azt mutatják, hogy kistelepülésre gyakorlatilag senki nem akar költözni: a lakáskeresők 51 százaléka kifejezetten budapesti ingatlanokat nézeget, 16 százalék pedig megyei jogú városokban vagy megyeszékhelyeken keresgél. Községek, nagyközségek ingatlanjai közt csak 11 százalék szemezget, olyan településre, amelynek lélekszáma 1000 főnél kisebb, pedig csak a böngészők 2 százaléka téved.