Soha nem volt ilyen alacsony a Tisza, de kapóra jött

Fotó: MTI / Mészáros János

-

A Kiskörei-víztározónál -320 centimétert mértek, ez a mindenkori legalacsonyabb vízszint. A régészek azonban éppen emiatt lubickolnak a vízben.


Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Délmagyar.hu-t úgy tájékoztatta, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt kánikula és a csapadékmentes időjárás hatására kialakult alacsony vízállás miatt jóval kisebb a halak és más vízi élőlények élettere, ráadásul a magas vízhőmérséklet miatt a vízben lévő gázok további nehézségeket okozhatnak.



A Tisza déli országhatár és Csongrád közötti, 94,2 kilométeres szakaszán még nem kellett korlátozásokat bevezetni a hajóforgalomban, de a vízi közlekedésben részt vevőknek ajánlatos a partközeli folyószabályozási művektől nagyobb távolságot tartani és a folyó középvonalában haladni, ahol a kellő vízmélység biztosított.


Augusztus eleje óta kritikussá vált a vízállás a Dunán is. A dunaújvárosi kikötőben lelassult a munka, mert az uszályok egyre nehezebben tudnak közlekedni: az érkező uszályokból át kell rakodni az áru egy részét üres uszályokba, így tudnak csak átkelni a gázlókon, ráadásul egyesével.

Augusztus 17-ére és 18-ára azonban a meteorológusok a Duna és a Tisza vízgyűjtő területére is jelentős mennyiségű, 10-70 milliméter közötti csapadékot jeleznek, ami azt jelenti, hogy megemelkedik majd a folyók vízszintje. Budapestnél a Duna vízszintje most 106 centiméter, de a vízgyűjtő területen lehulló csapadék hatására jövő szerdára 135 centi körülire fog emelkedni.


Van, akinek kapóra jött az alacsony vízállás

Hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével készítik el a Szolnoknál található, török kori cölöphíd háromdimenziós modelljét a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Pazirik Kft. munkatársai. Kertész Róbert régész elmondta: a kutatás a Tisza rendkívül alacsony vízállásának köszönhetően eredményes volt, a fotódokumentáció sikeresen elkészült. A 3D-s modell várhatóan már szeptemberben látható lesz.


Egyelőre ennyi látszik a cölöpökből


A debreceni ácsok által 1562-ben tölgyfából épített, becslések szerint eredetileg mintegy 110 méter hosszú és csaknem 6 méter széles cölöphíd a Tisza bal partjának közelében, a jelenlegi közúti hídtól keleti irányban mintegy 70 méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva-torkolattal szemben feküdt.


A fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16–17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök pedig az átkelésért hídpénzt szedtek. Az átkelőt 1685 őszén maguk a törökök égették fel Szolnokról való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök újjáépítették.