Soha nem utáltuk ennyire az idegeneket, a pirézekkel sem békülünk

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János

-

A Tárki felmérése szerint csaknem minden második magyar felnőtt úgy vélekedik, hogy menedékkérő ne tehesse be a lábát az országba. Az arabok, a romák, a kínaiak, az afrikaiak és a románok elutasítottsága a legnagyobb, de a pirézek megítélésén sem sokat javított, hogy nem is léteznek.


A Tárki felmérése szerint 2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46%-a választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45%-uk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal (24–33%) meglehetősen stabil volt. 2012-ben a korábbi évekhez képest megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt, majd 2015 áprilisában a 2001-es csúcsértéket is meghaladta.


Forrás: Tárki


A mérlegelők körében a legmagasabb az arab nemzetiségűek (94%), a legalacsonyabb a határon túli magyarok (7%) visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a cigányok/romák, de 70–80% felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Még a viszonylag ártalmatlannak tekinthető (mert nem is létező) pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60%-a.


Arról, hogy kik azok a pirézek és hogyan kerülnek a Tárki kutatásába, itt olvashat.

Az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében.


Forrás: Tárki


Mint minden korábbi adatfelvétel esetében, most is a felsőfokú végzettségűek körében volt a legalacsonyabb az idegenellenesség mértéke: a főiskolát végzetteknél 35%, az egyetemet végzetteknél 20% – olvasható a Tárki oldalán.