Soha nem látott jogi helyzetbe kormányozzák magukat Orbánék

Fotó: szegedma.hu / Gémes Sándor

-

Hamarosan elfogadják a menekültügyi törvénycsomagot, de ettől még elég sok a kérdés a kormány tervei körül: alkotmányos-e a hadsereg belföldi bevetése, ki lehet-e hirdetni kormányrendelettel a válsághelyzetet? És megfelel-e kormány által tervezett törvénymódosítás az EU-s jognak?


Csütörtökön délután kezdi tárgyalni a parlament azt a törvénycsomagot, amitől a kormánypártok a menekülthullám megfékezését remélik. A javaslatcsomagot – ami a tervek szerint szeptember 15-én hatályba is lépne – kritizálták a menekülteket segítő civilek (Zsohár Zsuzsa, a Migraton Aid szóvivője a szerdai tüntetésen úgy fogalmazott: „44 oldalnyi tömény embertelenség”), és az ellenzéki pártok. A politikai természetű viták mellett felmerült néhány komoly jogi kérdés is: nem egyértelmű, hogy a csomag megfelel-e a magyar alkotmány, illetve az EU-s menekültügyi irányelv rendelkezéseinek.


Rendkívüli állapot?

A kormánypárti törvénycsomag központi eleme egy új fogalom, a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetése. Az ellenzéki kritikák szerint a kormány ezzel úgynevezett különleges jogrendet vezet be, csak éppen annak alkotmányos feltételei nélkül. A különleges jogrendek az alaptörvényben vannak nevesítve, ezek a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet vagy úgynevezett váratlan támadás. Ezek közül csak az utolsót van joga a kormánynak kihirdetni, az előbbiekben az Országgyűlésnek kell kétharmados többséggel döntenie, vagy ha nem tud összegyűlni, a köztársasági elnök jogköre intézkedni.

A különleges jogrendek esetén követendő eljárásokat a honvédelmi törvény részletezi, ami sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő jogszabály. Ezzel szemben a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalma az egyszerű többséget igénylő, a menekültügyi eljárásról szóló törvénybe kerülne. Ráadásul a bevezetéséről nem a parlament döntene, hanem a kormány rendeletben hirdetné ki, hat hónapra – és szükség esetén meg is hosszabbíthatná, szintén parlamenti jóváhagyás nélkül.

Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden, a honvédelmi és rendészeti, illetve a nemzetbiztonsági bizottság ülésén azt mondta: a tervezett intézkedés nem jelent különleges jogrendet. Párhuzamként az úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet hozta fel, ami szintén nem kétharmados jogszabályban, hanem az egészségügyi törvényben szerepel. A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” ugyanakkor egy sor olyan joggal ruházná fel a hatóságokat, amik komoly jogkorlátozást jelentenek. Ezek közül a legfontosabb, hogy a rendőrség hatósági határozat nélkül behatolhatna magánlakásokba, ha „alaposan feltételezhető”, hogy ott illegális bevándorlók tartózkodnak.


Bevethető-e a hadsereg?

A törvénycsomag másik kényes pontja a honvédség bevetése a határőrizet megerősítésére, amire az ellenzéki kritikák szerint szintén nincs alkotmányos felhatalmazás (ezt még a Jobbik is így gondolja, ezért is nyújtottak be alaptörvény-módosító javaslatot). Az alaptörvényben jelenleg az áll: „A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme” (alaptörvény 45. cikk).

A hangsúly itt a katonai védelmen van, hiszen az illegális határátlépők nem idegen hadseregként támadnak az országra, nem veszélyeztetik területi épségét, vagyis az ő feltartóztatásuk alapvetően rendészeti és nem katonai feladat. Hende Csaba honvédelmi miniszter a kritikákra azt válaszolta, hogy az alaptörvény csak példálózó jelleggel sorolja fel a honvédség az alapvető feladatait, a honvédelmi törvény ezeken túl is szabhat feladatokat a katonaságnak. Példaként a tűzszerészeti feladatok ellátását, vagy a Szent Korona őrzését említette.

Az alaptörvényben egy rendelkezés van, ami lehetővé teszi, hogy a honvédséget bevessék belső rendfenntartó feladatokra: szükségállapot idején, „ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő” (alaptörvény, 50. cikk). Ugyanakkor azt is előírja, hogy a katonaság alkalmazásáról az Országgyűlésnek kell döntenie, mégpedig a képviselők kétharmadának szavazatával (alaptörvény 47. cikk). „Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” esetén azonban a honvédség csak egy kormányrendelet alapján segíti ki a rendőrséget.

A PM-es Szabó Tímea szerint a kormánypártok egy 25 éves politikai konszenzust rúgnak fel azzal, hogy lehetővé teszik a a honvédség bevetését belföldön, békeidőben. A DK-s Vadai Ágnes pedig egyenesen odáig ment, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a katonák alkalmazását. Erre Hende kedden meglehetősen ingerülten válaszolt: szerinte ezek rendkívül veszedelmes szavak, hiszen a DK-sok lényegében azt üzenik, hogy „képesek lennének nemzetközi bíróság elé állítani a honvédtiszteket”, akik részt vesznek a feladatok ellátásában.


Börtön-e a tranzitzóna?

A kormány tervei szerint a menedékkérőket közvetlenül a határ mellett, egy úgynevezett tranzitzónában helyeznék el, a kritikusok szerint viszont ez inkább egy zárt menekülttábor, márpedig az EU vonatkozó irányelve szerint „a tagállamok senkit sem tarthatnak őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy az érintett a nemzetközi védelem iránti (...) kérelmet nyújtott be”. Szél Bernadett LMP-s képviselő a keddi bizottsági ülésen is felvetette, hogy a tranzitzóna valójában menekültügyi őrizet, Trócsányi szerint viszont ez nem igaz.

A parlament előtt lévő javaslat értelmében a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőket nem illeti majd meg a Magyarországon való tartózkodás joga, és csak akkor léptetik be őket az ország területére, ha már lefolytatták velük szemben az előzetes eljárást, és úgy találták, hogy a kérelmük elfogadható. Ez laikus szemmel valóban őrizetnek tűnik, de erre az EU-s jogszabályok lehetőséget adnak, ezt hívják úgynevezett határon lefolytatott eljárásnak.

Az EU-s irányelv csak annyit ír elő, hogy ezekben az esetekben „ésszerű időn belül” döntést kell hozni, ha pedig ez nem sikerül négy héten belül, be kell engedni a kérelmezőt az országba. Egy korábbi, már elfogadott magyar törvénymódosítás értelmében az előzetes döntést nyolc napon belül meg kell hozni, vagyis Magyarország eleget tesz az irányelvnek. Más kérdés, hogy a gyakorlatban szinte senkinek a kérelmét nem fogják elfogadni, hiszen Szerbiát úgynevezett biztonságos harmadik országgá nyilvánították, így a kérelmezőnek kellene bizonyítania, hogy ott nem volt lehetősége menedékkérelmet benyújtani.

Szerbiát viszont a nemzetközi szervezetek nem tartják biztonságosnak, így felmerült, hogy a visszatoloncolt menedékkérők pert indíthatnak a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán – hiszen kiszolgáltatják egy olyan országnak, ahol nem érvényesülnek a jogai. Trócsányi erre kedden a bizottsági ülésen annyit mondott: Európa-szerte elismerik a válsághelyzetet, és ne gondolja senki, hogy ezt Strasbourgban nem veszik figyelembe, mikor majd megítélik a magyar hatóságok eljárását.