Simicska most tényleg nagyon kemény leckét kapott

Fotó: MTI / Bugány János

-

Még a Közgép „tudattartalma” is szóba került a Közbeszerzési döntőbizottság határozatában, melynek értelmében a Simicska-cég három évig nem indulhat közbeszerzéseken. A döntést példátlanul szigorúnak mondták a VS.hu-nak nyilatkozó szakértők. A cég kiterjedt tevékenységi köre miatt felmerülhetnek uniós versenyjogi aggályok is.


A közbeszerzési kiírásban szereplő 5,5 milliárdos becsült értékhez képest drágább, 6,6 milliárd forintos ajánlatot tett a Közgép a Győr-Gönyű kikötő fejlesztésére kiírt pályázaton. A második legalacsonyabb ajánlattevő Kikötő Konzorcium (melynek tagja a Mészáros Lőrinc tulajdonolta Mészáros és Mészáros Kft.) ennél 200 millió forinttal, míg a harmadik Duna Aszfalt Kft. 1.8 milliárd forinttal drágábban végezné el a beruházást.

Simicska Lajos cégének mégis ez az ajánlat lehet a veszte.

Nem csak azért, mert ebből a projektből kizárták, az ugyanis mostanában többször is előfordult. A legutóbbi két alkalommal (a BKK-nál a Grassalkovich úti csomópont átépítése, illetve az M0-ás zajvédő falának esetében) például irreálisan alacsony árajánlat miatt. A Közgép ezeknél fellebbezett, így a döntőbizottság ítéletéig várni kellett a végső győztes kihirdetésére, sőt, előfordult, hogy végül a kiírót marasztalták el.

Hanem mert apróságnak tűnő dolgokra hivatkozva a kikötői projekt miatt pénteken három évre kizárta minden egyéb közbeszerzésből is az illetékes hatóság. Ami alapjaiban írhatja át az ágazati erőviszonyokat és a Közgép jövőjét is.


Az ügynek komoly uniós versenyjogi vetületei lehetnek, főleg, ha a döntést bíróságon megtámadó Közgép nyer a magyar állam ellen egy későbbi perben.

A magyar mélyépítő piac kevés szereplőt tud eltartani, nem véletlen, hogy általában ugyanazok a cégek szerepelnek a pályázatokon, mint amik most is indultak. „Bár ezek a pályázatok elvileg nemzetköziek, vagyis uniós szintűek, a legtöbb esetben - és ez nem csak Magyarországon van így - helyi cégek, vagy multik adott országban már bő tapasztalatokkal rendelkező leányai pályáznak. Egyszerűen azért, mert ők ismerik a legjobban a szabályozást, a joggyakorlatot. Leginkább Bödőcs Tibor poénjával tudnám a helyzetet érzékeltetni: Mekkában nem éri meg klezmert játszani" - mondta a VS.hu-nak egy pályázatírással foglalkozó cég vezetője.

Vagyis az EU illetékes hatóságai könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy a KDB lépése versenytorzító hatású volt, és emiatt bírságot szabhatnak ki.


Elszálló Közgép beruházások: politikai okokból


Hogy ebből jogerős ítélet mikor lesz, az megjósolhatatlan. Mint ahogy egyelőre az is például, hogy ha az ítélet arról szól, jogtalan volt a kizárás, a Közgép eredményesen perelheti-e kártérítésért a magyar államot azon a címen, hogy egy sor közbeszerzéstől esett el, ahol akár nyerhetett is volna.

Egy uniós közbeszerzésekkel és pályázatokkal is foglalkozó ügyvéd ugyanakkor azt mondta lapunknak a bíróságok előtt éppen a nem realizált hasznot az egyik legnehezebb bizonyítani, így nagyon kétséges még egy a kizárás jogtalanságát megállapító döntés esetén is, hogy a Közgép jelentősebb kártérítést kapjon.

A szakember ettől függetlenül azt mondta, a közbeszerzési hatóság korábbi gyakorlatát tekintve a cégnek jó esélyei lehetnek annak bizonyítására, hogy az ítélet diszkriminatív, és eltúlzott volt velük szemben.

„Nehéz precedenst találni olyanra, hogy valakit ilyen szintű téves adatközlés miatt a legsúlyosabb ítélettel szankcionálnak. Közbeszerzésből kizárni eddig akkor szoktak általában egy céget, ha egy pályázat során valamilyen olyan képességet, referenciát próbál hamis papírokkal igazolni, amikkel soha nem rendelkezett. Olyan esetben, amikor néhány négyzetméternyi fedélzeti felületen megy a vita, még nem emlékszem, hogy egyből ezt alkalmazták volna" - mondta.

Amikor például 2010-ben kartellezésen kaptak négy vasútépítő céget (ez volt eddig talán a legsúlyosabb, közbeszerzéseket érintő elmarasztaló ítélet), akkor az érintettek megúszták pénzbüntetéssel, a legtöbbet a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft.-nek kellett fizetnie, 3.4 milliárd forintot. Ehhez képest drákói ítéletnek tűnik a három éves kizárás, téves adatközlésre hivatkozva.

Ha egy állami pályázat kiírója nagyon akadékoskodni akar, persze sokszor megteheti, a Klubrádió frekvenciapályázatát a médiahatóság például azért érvénytelenítette, mert a rádió vezetői nem írták alá az üres oldalakat. Ám még ebben az esetben sem tiltották el évekre a Klubrádiót minden egyéb pályázattól.


Tudattartalom

A mostani ügy lényege, hogy a KDB szerint a Közgép szándékosan rosszul adta meg két komp fedélzetének alapterületét, amiket szerepeltetett a pályázatában, és ez „az ajánlat érvénytelenségét eredményező körülmény eltitkolását célozta”. Az egyik feltétel ugyanis az volt, hogy a pályázónak a kivitelezéshez rendelkeznie kell két komppal, melyek egyenként legalább 500 négyzetméternyi zárt fedélzettel rendelkeznek. A kiírás szerint a Közgépnek elég volt egy nyilatkozatot beszereznie attól a cégtől, amelyiktől a kompokat bérelte, hogy azok megfelelnek a feltételeknek, ezt a szerb Stokic társaságtól meg is tette.


Az elhagyott M4-es építkezés


A pályázat lebonyolítója mégis érvénytelennek nyilvánította első körben a Közgép ajánlatát, arra hivatkozva, hogy számításaik szerint nincs meg az egyenként 500 négyzetméter az egyébként SASA II.-nek, illetve SASA III.-nak nevezett hajókon. A Közgép ezután a szerb hajózási hatóságokhoz fordult, onnan kaptak egy igazolást, amiből álláspontjuk szerint egyértelműen kiderül, hogy megvan a szükséges kapacitás. A lebonyolító viszont úgy érvelt, hogy a hajók megadott szélességi és hosszúsági paraméterei alapján nem jön ki az 500 négyzetméter. Ebből a szempontból még lehet jelentősége annak, hogy a későbbi bírósági döntésben az uszályokra való áruszállítást lehetővé tevő rámpát beszámítják-e, vagy sem.

A Közgép a jogorvoslati kérelmében arra is hivatkozott, hogy a Stokic, illetve a szerb hatóságok állításait teljesen jóhiszeműen fogadták el, és mellékelték a pályázathoz, pont azért, mert nem akartak semmilyen „körülményt" eltitkolni. Csakhogy a KDB elutasító határozatában azzal érvelt, hogy nekik a Közgép „tudattartalmát" nem kötelessége vizsgálnia, az adatközlés megvalósult, tehát rosszhiszeműség is történt.

A KDB ítélete azért is tűnik nagyon szigorúnak, mert három másik vitás esetben a Közgépnek adott igazat.


01

A pályázat lebonyolítója ugyanis nem fogadta el referenciaként a miskolci villamospálya megépítését, arra hivatkozva, hogy a beruházást még nem zárták le szerződésszerűen. A Közgép viszont azzal érvelt, hogy a pályaépítést az önkormányzat szabályosan átvette, megtörtént a beruházás pénzügyi zárása is, ráadásul ugyanezt a fejlesztést a Széll Kálmán tér felújításakor korábban már elfogadták érvényes referenciának a KÉSZ-WIS konzorcium esetében.


02

A lebonyolító arra hivatkozva is ki akarta zárni a Közgépet, hogy a pályázatban egy bolgár cég (egy lehetséges alvállalkozó) referenciájaként egy helyen „kavicsszórás” szerepel „kőszórás” helyett. A Közgép ehhez az Országos Fordító-, és Fordításhotelesítő Iroda igazolását mellékelte, valamint a hatályos előírásokat, melyek mindkét kifejezést elfogadják.


03

Arra hivatkozva is ki akarták zárni a Közgépet, hogy az ajánlatban két úszó munkagép meglétét kellett igazolni, de a cég a biztonság kedvéért három ilyet is mellékelt, igaz, ezekből az egyik esetében vitás pontként merült fel, hogy milyen működési engedéllyel rendelkezik.


A fenti három esetben a KDB végül a Közgépnek adott igazat, ettől függetlenül a kompfedélzetek alapterülete körüli vita miatt jött a három éves kizárás, ami nyilván súlyosabb a cégre, mintha a fentiek alapján esetleg csak a gönyűi kikötő fejlesztésétől esnek el.


Sok száz milliárdos tét

Kérdés, a döntéssel új fejezet kezdődik-e az „Orbán-Simicska háborúban”, hiszen nem lehet a történteket nehéz ezen a kereten kívül értelmezni. A Közgép ugyanis a korábbi években hasított a közbeszerzési pályázatokon - egy érintett forrásunk szerint akkor soha nem merültek fel ilyen ügyek. Ez jól látszik a cég üzleti adataiból is: a Közgép 2013-ban 432 milliárd forint értékben nyert el egyedül vagy más cégekkel közbeszerzést (a legtöbb esetben persze a cég konzorciumi tagként szerepelt), tavaly pedig 112 milliárd forintos bevétel mellett 11 milliárdos osztalékot fialt a tulajdonosainak. Idén azonban már nagyon erősen érezhető volt az „ellenszél".

A kormányzati lépések politikai motiváltságát már az M4-es autópálya szolnoki elkerülőszakasza építésének leállításánál is felvetette a sajtó. Akkor arra hivatkoztak első körben, hogy az EU „kartellgyanút” állapított meg, de később maga az Európai Bizottság közölte, hogy a részükről semmi ilyen nem történt. A Közgépet is érintő beruházást ettől függetlenül leállították.