Sehogy nem jön ki a százmilliárdos paksi matek

Fotó: MTI / Sóki Tamás

-

Csak jövőre mintegy 90 milliárd forintba kerül az adófizetőknek a paksi bővítés – az oroszok által nyújtott hitel mellé fizetendő magyar önrészen felül. Így viszont a VS.hu által megkérdezett szakértők szerint nehezen lesz tartható az a költségszint, amivel a kormány számol, és túl drágán termel majd energiát a létesítmény.


„Közérdekű adatként nem ismerhető meg”, hogy pontosan mire is költik jövőre azt a 113 milliárd forintot, amit a kormány a paksi bővítés költségeire szán a 2016-os költségvetési tervezetben – ezt válaszolta a Miniszterelnökség az Energiaklub megkeresésére. A VS.hu szintén több kérdést tett fel az összeg felhasználásáról még május 20-án a kormányszóvivői irodához, de egyelőre egyikre sem kaptunk választ – legutóbb azt ígérték, a hét közepén válaszolnak.

Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ebből a pénzből jövőre mennyi megy a kormány szerint összesen 12,5 milliárd euróba (mintegy 3750 milliárd forintba) kerülő atomerőmű-építés önrészére. Az Oroszországgal kötött megállapodás alapján ugyanis a költségek 80 százalékát az orosz hitelből fedezik, 20 százalékot a magyar félnek kell hozzátenni, mindig az aktuális ütemezés szerint. Információink szerint jövőre a 113 milliárd forintnak csak a 20 százaléka lesz a magyar önrész, vagyis mintegy 23 milliárd forint.


90 milliárd, csak jövőre

Úgy tudjuk, a fennmaradó 90 milliárd forintból a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projektcég működési költségeit, tervpályázatokat, kutatófúrásokat és egyéb előkészítő munkálatokat finanszíroznak majd. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy mindez nem része a 12,5 milliárd eurós konstrukciónak, vagyis ezen az igen jelentős összegen felül is adódnak plusz költségek.

Hogy a következő években az aktuális önrészen túl mennyi pénzt kell még a bővítésre fordítani, ma még senki nem tudja kiszámítani, de ha abból indulunk ki, hogy idén 28, jövőre 90 milliárd forint ez az összeg, akkor feltehető, hogy az építkezés végére mindenképpen száz-, vagy éppen több százmilliárd forintos nagyságrend jön ki. Mindez azért is nagyon érdekes, mert a VS.hu által megkérdezett szakértők szerint a költségvetésben szereplő számok alapján a kormány szinte beismeri, hogy az eredetileg tervezettnél drágább lesz a beruházás, így viszont később jóval drágább lehet a Pakson előállított energia is.


"Közérdekű adatként nem ismerhető meg"


Aszódi Attila bővítésért felelő kormánybiztos ezekről azt szokta mondani – legutóbb például a bővítésről szervezett európai parlamenti vitában – hogy Paks II. 50-55 eurós költségszinten állíthat majd elő egy megawatt áramot (könnyebben érthető, ha úgy vesszük: egy kilowattóra jelenlegi árfolyamon 15-17 forintra jön ki), tekintve a hitelkonstrukciót, és a kulcsra kész erőmű költségeit. Természetesen megkerestük a kormánybiztost is, kérdéseinkre későbbre ígért választ.

Deák András energetikai szakértő szerint viszont a 2016-os 90 milliárdos plusz költséget tekintve ez irreálisan alacsony összeg. „Az 50-55 eurós árba a kormányzati számítások nem kalkulálják bele sem az atomerőmű működtetési költségeit, sem a tartalék kapacitások kiépítésének árát, sem a hálózatfejlesztés-, karbantartás díját, sem a kiégett fűtőanyagok tárolásának költségét. Ha ezekhez hozzávesszük még azokat az összegeket, amiket ezek szerint a paksi projektcég az önrészen túl elkölt majd minden évben, akkor máris 80 eurós ár felett járunk megawattóránként” – mondta.


Sokba lesz ez még

Felsman Balázs, a Corvinus Egyetem kutatója, korábbi gazdasági államtitkár szintén készített kalkulációkat, ő azt mondta a VS.hu-nak, ha minden évben még ekkora nagyságrendben kell a bővítésre költségvetési forrást fordítani, a 90 euró fölötti megawattóránkénti ár sem irreális. A kormányzati számítások szerinte még olyan „apróságokat” sem vesznek figyelembe, hogy a magyar állam nagyságrendileg 4 százalékos kamattal finanszírozza önmagát (ekkora hozamot fizet az állampapírok vásárlóinak), így bármely, Paksra fordított költségvetési pénz esetén ezzel is számolni kell.


Pörög a számláló


Korábban az Energiaklub kérésére Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója is készített egy árkalkulációt, ebben így fogalmaz: „ha befektetői szemléletben csak a tulajdonosi jövedelmeket vesszük figyelembe, akkor a 4 százalékos megtérülést biztosító küszöbár 80 EUR/MWh körül lenne”. Romhányi azonban végzett egy másik kalkulációt is, ebben minden gazdasági hatást figyelembe véve neki is az Aszódi Attila által említett 50-60 eurós árszint jött ki.

A jelenlegi európai piaci áramár megawattonként 35-40 euró között van nagyságrendileg, de az megbecsülhetetlen, hogy 2026-ra, amikor Paks II. elvileg termelni kezd, hogy alakul majd. Az általunk megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy 80-90 eurós megawattonkénti költséggel nyereségesen lehessen működtetni az erőművet. Deák András szerint ráadásul jóval ezen árszint alatt már gázmotoros erőművek is termelnek áramot, ezek beruházási-szabályozási kockázatai pedig sokkal kisebbek.


Ez a nagyságrend egyébként nincs már messze a Nagy-Britanniában most épülő, és ott is sok vitát kiváltott atomerőmű termelési költségszintjétől sem. A Hinkley Point C-nek nevezett létesítmény esetében a brit kormány azt vállalta a beruházók felé, hogy 35 évig gyakorlatilag támogatott áron veszi meg az áramot a magántulajdonostól: 110 euróig kiegészítik az árat, ha a piacon ennél alacsonyabb lenne. Emiatt azonban Ausztria eljárást kezdeményezett a brit kormány ellen az Európai Bizottságnál, tiltott állami támogatásra hivatkozva. Az osztrák kormány valójában az atomerőmű üzembe helyezését akarja megakadályozni ezzel, mert – Németországhoz hasonlóan – elvi fenntartásai vannak az atomenergia felhasználásával. Információink szerint ugyanakkor Magyarországgal szemben egyelőre nem merült fel eljárás indítása.