Se pénz, se háziorvos – mit hozhat az új adócsomag?

Fotó: MTI / Czika László

-

A kormány tervei szerint jövőre mintegy 6300 háziorvos mentesülhet az iparűzési adó alól, ha az önkormányzatok is így döntenek. Az orvosok nem hiszik, hogy több pénz marad a zsebükben, a polgármesterek pedig széttárják a kezüket, és azt kérdik, „mi kellene még?”.


- Várjon, vissza tud hívni 5 perc múlva? – hadarta a telefonba Nádasdy-Csontos Elek, Kisoroszi polgármestere. Gyerekek jöttek táborozni a szigetcsúcsra, és elfogyott a WC papír – magyarázta sietve, majd letette a telefont.

- Ez is a polgármester dolga? – kíváncsiskodtam, amikor ismét felhívtam.

- Kié lenne? – kérdezett vissza. Az én telefonszámomat tudják a táborban. Most ez volt a dolgom, máskor meg más lesz – tisztázta gyorsan a helyzetét.

Például az, hogy a község képviselőivel együtt döntsön majd arról, fizessen-e a falu háziorvosa az önkormányzatnak iparűzési adót (ipa) vagy sem. Az erről szóló törvényjavaslatról még csak most vitáznak a parlamentben, de a polgármestereket és az orvosokat már megosztja a kérdés.

Az egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor a napokban jelentette be, hogy az önkormányzatokra bízzák, kivetik-e a praxisokra a helyi iparűzési adót vagy sem. Régi vágyuk teljesül ezzel az egészségügyi dolgozóknak, hosszú évek óta érvelnek ugyanis az ipa ellen, mondván, ők nem iparosok, nem valódi vállalkozást működtetnek, árképzési lehetőségüket nem a piac határozza meg. Bevételeiket az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapják, és az önkormányzat feladatát vállalják át azzal, hogy az alapellátásban vállalkozóként dolgoznak.

Hiába történt előrelépés az ügyben, most mégis az szegi kedvüket, hogy nem mentesülnek automatikusan az iparűzési adó fizetése alól. Ez utóbbi volt egyébként az eredeti elképzelés, ezt szerették volna az orvosok, és ezt támogatta az egészségügyi államtitkárság is, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) viszont nem. Az NGM csak ahhoz járult hozzá, hogy bízzák az önkormányzatokra, adnak-e mentességet, vagy sem. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a május 13-i kormányülés után már azt jelentette be, hogy a teljes mentesség helyett a helyhatóságokra bízzák a döntést, és ez került végül a jövő évi adócsomagról szóló törvényjavaslatba is.



Kisoroszi le tudna mondani a település egyetlen orvosának adójáról, ha arról lenne szó, hogy a doktor csak ezzel a feltétellel dolgozna tovább a faluban, vagy ha azt mondaná, hogy továbbképzésre, új eszközökre kell az így megmaradt pénz – mondta a VS.hu-nak a polgármester. A faluban szolgálati lakás is jár a praxishoz, ahol festeni kell, a fűtést korszerűsíteni – sorolta Nádasdy-Csontos Elek. „Ha ezeket tételeiben nézzük, jóval többet kap az orvos, mint, ha elengedjük neki az iparűzési adót. Mindenesetre, ha azt kéri, hogy engedjük el neki az iparűzési adót, kérését a képviselő-testület elé terjesztem, megtárgyaljuk és szerintem meg is szavazzuk.”


Egyenlők és egyenlőbbek

A Baranya megyei Bólyon is valószínűleg így járnak majd el. Hárs József, polgármester a VS.hu-tól hallott először a kormány tervezett intézkedéséről. Azt mondta, nem egy nagy bevételről van szó, nem ezen áll vagy bukik az önkormányzat működőképessége, de akkor


nem fog fizetni a gyógyszerész sem? Rá miért nem vonatkozik ez a szabály?

Hárs József nem szereti a kivételeket, mert szerinte „csak a nyűg van utánuk”.

Angyal József adószakértő szerint sem lehet senkivel kivételezni, minden vállalkozó egyben adófizető is. A szakértő úgy vélte, a tervezett szabályozással sérül az Európai Unió versenysemlegességi elve, de ez ellen uniós és hazai bírósági szinten sem lehet tenni. A helyi adók ugyanis a tagállamok hatáskörébe tartoznak, ezért nem lehet az Európai Uniónál megtámadni a jogszabályt, Magyarországon pedig az Alkotmánybíróság költségvetési kérdést nem tárgyalhat.

A bólyi polgármester is csak legyintett a mostani elképzelésre, és csak annyit kérdezett, „Ön hogy döntene egy kis településen, ahol egyetlen orvostól függ a falu egészsége?”. Gyorsan elengedném az adóját – feleltem. „Na látja, ha az itteni orvos kéri, nagy valószínűséggel nem kell majd neki iparűzési adót fizetnie”.


Abszolút ki vagyunk szolgáltatva egymásnak.

Ezt már a gyöngyöspatai háziorvos mondta megkeresésünkre. Kecskés Mária nem túlzottan optimista, nem véletlenül. Még ma is őrzi azt a levelet, amelyet 20 évvel ezelőtt írt az akkori Pénzügyminisztériumba, azt kérve, hogy ne kelljen a háziorvosoknak iparűzési adót fizetniük, mert nincs árbevételük, a pénzt az OEP-től kapják. Azt a választ kapta, hogy „a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. §-ának (1) bekezdése szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység, ezáltal adóköteles a háziorvosi, egészségügyi szolgáltatás nyújtása is”.



Kecskés Mária a mostani javaslatról azt gondolja, semmi értelme kuncsorogni az önkormányzatnál. Korábban többször is megtette már, kérte, hogy engedjék el az ipa-t, mindig azt a választ kapta, „jöhet más vállalkozás is”. Az orvos abban bízott, hogy egységesen mindenkinek elengedik az iparűzési adót az alapellátásban. Nem ez történt, ezért csalódott. „A betegeknek azt sugallják, hogy másfél milliárdot megint az orvosok zsebében hagytak, ami nem igaz. Bánt, hogy mindig így járunk.”


Első pillanattól fel vagyok háborodva

– mondta a VS.hu-nak egy terézvárosi háziorvos. Katalin egyike annak a 28 orvosnak, akik a kerületben rendelnek. Csak akkor nem kell majd iparűzési adót fizetnie, ha a VI. kerületi önkormányzat kivétel nélkül minden orvosnak adómentességet ad. Katalin szerint ezt eddig is megtehették volna, de nem tették, ezért a doktor semmi jóra nem számít. Szerinte az lett volna a megoldás, ha senkinek sem kell fizetni, függetlenül az önkormányzat döntésétől.


Vegyék végre tudomásul, ez nem ipar, mi pedig nem vagyunk iparosok

– mondta. Szerinte is az a baj a jelenlegi szabályozással, hogy közpénzt adóztatnak meg.

Az orvosok a háziorvosi szolgáltatásért kapott kártyapénz után fizetik az iparűzési adót, bruttó bevételük 2 százalékát. Ez alól már most is mentesülnek azok (ha egyáltalán vannak ilyenek), akiknek az éves bevétele nem éri el az 1 millió forintot. Az orvosok 99 százaléka szinte a teljes bevétel után fizeti az iparűzési adót, mivel nincs olyan tétel, amellyel ezt csökkenthetné. Átlagosan évente 200 ezer forinttól mentesülnének, ha esetükben eltörölnék az iparűzési adót. A jobban fizető körzetekben évente körülbelül 280 ezer forinttal maradhat több az orvosoknál, míg a szerényebbekben átlagosan 172 ezerrel.

Balázs Óbudán rendel, jól fizető körzete van, ami abból is látszik, hogy évente nagyjából 300 ezer forintot utal az önkormányzatnak. A tervezett változtatás szerinte mégsem több gesztusnál. „Aki háziorvos, nem a pénzért csinálja” – mondta, majd hozzátette, „ha több marad nálam, jó, de nem megyek belőle Hawaiira nyaralni, eddig se mentem, maximum biciklizni fogok majd az öt gyerekemmel.”

Egyik budapesti kollégája közben festékpatronról „álmodik”, erre költené a megmaradt pénzt, míg egy másik a bérét rendezné belőle: „38 éve végeztem az egyetemen, 160 ezer forint bruttó fizetést tudok adni magamnak, megalázóan kevés”.


Betöltetlen praxisok

Kertai Aurél a XVII. kerületben háziorvos, vezette a Magyar és a Budapesti Orvosi Kamara Háziorvosi szekcióját is. Nem vár csodát a mostani javaslattól. A VS.hu-nak azt mondta, a fővárosban egészen biztosan nem viszi csődbe a kerületeket, ha azok lemondanak az orvosok adójáról, a kisebb településeken viszont könnyen gond lehet. Ráadásul szerinte azzal, hogy az orvosoknak nem kell iparűzési adót fizetniük, még nem lesz kevesebb betöltetlen háziorvosi praxis Magyarországon. Kertai úgy számol, legalább 1500 páciens kell egy háziorvosnak ahhoz, hogy a praxisát fenn tudja tartani. Ha nincsenek annyian egy faluban, teljesen mindegy, hogy kell-e iparűzési adót fizetni vagy sem. Senki nem megy oda, mert nem éri meg.

A szőregi házi gyermekorvosi praxis például ingyen sem kell az orvosoknak, ezért a betegeknek júniustól Újszegedre kell járniuk. A Délmagyar.hu azt írta, míg a szegedi belvárosi praxisok után az OEP átlagosan évente 14 millió forintot fizet, Szőregen csak 8,6 milliót. Ebből a pénzből kell(ene) kigazdálkodni a rendelő bérleti díját, a rezsit, a béreket, és kell(ene) költeni berendezésekre is.

Békés megyében 30 betöltetlen háziorvosi praxis van – mesélte Medgyesegyháza polgármestere. Nagy Béla úgy tudja, a megyében, ott, ahol van orvos, 80 százalékban nyugdíjas korú doktor dolgozik. Szerinte is ez az igazi probléma, nem pedig az iparűzési adó. Mindenesetre a képviselők nagy valószínűséggel Medgyesegyházán is támogatnák az ipa elengedését, a településen két háziorvos, fogorvos és gyerekorvos is dolgozik. Őket már eddig is segítette az önkormányzat, „kifizettük helyettük a rezsit” – hangsúlyozta Nagy Béla.


háziorvos, orvosi rendelő


„Mi kellene még?"

A polgármesterek közül többen nem értik, miért nem elég az, amit eddig tettek az orvosokért. Van, aki az épületet adja ingyen, más a rezsiért nem kér pénzt, a települések minden módon igyekeznek segíteni és maradásra bírni településükön a háziorvosokat. „Mi kellene még?!” – tette fel a kérdést az egyik Pest megyei kisváros polgármestere.

Az adótörvények módosításáról ősszel szavaz a parlament. Az önkormányzatoknak november végéig van idejük arra, hogy döntsenek az esetleges mentességről.