Schulz: Ki tudja, tíz év múlva lesz-e még Európai Unió?

Fotó: AFP / THIERRY CHARLIER

-

Az Európai Parlament elnöke interjút adott a Die Welt című német napilapnak, beszélt a „határok és falak Európájának”, valamint a „nemzeti gondolkodási mintázatoknak” a veszélyeiről, de azt is előrevetítette, hogy hamarosan intenzív vita kezdődhet a finanszírozási kérdésekről.


Széteshet az Európai Unió, és támogatóinak nagyon erősen küzdeniük kell azért, hogy ez ne történjen meg – mondta Martin Schulz a Die Welt című lapban megjelent keddi interjúban.

Az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata elnöke szerint, ha nincs Európai Unió, akkor jön a „nacionalizmus Európája, a határok és a falak Európája”, amelynek kialakulása pusztító hatással járna, hiszen ez már többször is „katasztrófába vezette a kontinenst”.

Az EP német szociáldemokrata elnöke hangsúlyozta, hogy „az Európai Unió veszélyben van”, mert a közösségen belül működnek bizonyos erők, amelyek szét akarják verni. Ezért senki nem tudja megmondani, hogy a mostani felépítésű EU túléli-e a következő tíz évet.

Egyértelműen Magyarországra is utalt akkor, amikor arról beszélt, hogy számos kormány visszafordul a „nemzeti gondolkodási mintázatok” felé, ami szerinte „végzetes”, hiszen egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni a migráció, a klímaváltozás, a terrorizmus, a kereskedelem vagy a nemzetközi bűnözés kihívásaival.

Az interjúban pedig egyértelműen előkerült a kvótarendszer ellen tiltakozó szlovák és magyar kormány is, amire Schulz hangsúlyozta, hogy az uniós szerződések értelmében tagállamok szorosabbra fűzhetik az együttműködést, ha mások nem kívánják az adott ügy közösségi szintű kezelését.

Némileg fenyegetően vetítette előre, hogy a menekültválságban azok az országok viselik a legtöbb terhet, amelyek a legtöbb pénzt fizetik be a közös uniós kasszába, így biztosan „intenzív vita” kezdődik majd EU-s finanszírozási kérdésekről.

A németországi viszonyokról elmondta, hogy Angela Merkel kancellár azért küzd, hogy a válságot az EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Ausztria vagy Olaszország. A Német Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi hivatal működésének kritikájára pedig azzal reagált, hogy itt lenne az ideje a szervezet fejlesztésének: szerinte ez megoldást jelentene a lassú eljárásokra.