Sarkozy mégsem indulhat az elnökségért

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / S

-

François Fillon volt miniszterelnök nyerte meg a francia jobboldal elnökjelölt-állító választásának első fordulóját a szavazatok több mint kilencven százalékának összesítése alapján.


Második helyen áll Alain Juppé volt külügyminiszter és kormányfő 28,4 százalékkal, míg Nicolas Sarkozy volt államfő 20,7 százalékot kapott a majdnem teljesen összesített eredmények szerint.

Az exelnök nem jutott be a második fordulóba, és azonnal elismerte vereségét, majd arra kérte választóit, hogy a november 27-i második fordulóban François Fillont támogassák, aki Nicolas Sarkozy államfősége idején öt évig a kormányt vezette.

„Úgy tűnik, François Fillon értette meg a leginkább azokat a kihívásokat, amelyek előtt Franciaország áll. Rá fogok szavazni (a második fordulóban). De a választóim szabadok, csak azt kérem tőlük, hogy ne menjenek a szélsőségek irányába” – mondta Nicolas Sarkozy. A volt államfő azt is bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak 10 228 választókörzetben rendezett előválasztást, amelyből eddig 9138-ban számolták össze az eredményeket, ez 3,7 millió szavazatnak felel meg – közölte a választást felügyelő párthatóság.

A visszafogott, komoly és felidegesíthetetlen ember hírében álló 62 éves Fillon az elemzők legnagyobb meglepetésére az utolsó héten zárkózott fel Nicolas Sarkozy és a sokáig élen álló volt külügyminisztere, Alain Juppé mögé, aki az előválasztás favoritjának számított, de végül csak a második helyen jutott be a második fordulóba.

François Fillon jelentkezett a leginkább jobboldalinak tekinthető gazdasági programmal – amely jelentős megszorításokat, a közszférában félmilliós leépítést és a 39 órás munkahét visszaállítását irányozza elő –, és a társadalmi kérdésekben is konzervatív intézkedéseket ígér „a liberális és a tekintélyelvű jobboldal szintéziseként”. A bevándorlás „szigorúan minimálisra csökkentése” és a „nemzeti szuverenitás” helyreállítása is fő céljai közé tartozik, valamint az Oroszországgal való közeledést is fontosnak tartja.

A hét jelölt közül messze kiemelkedett az első három helyen végzett politikus. Negyedik lett egyetlen nőként Nathalie Kosciusko-Morizet (2,6 százalék). Az ötödik helyen Bruno Le Maire (2,4 százalék), a hatodikon a párton kívüli ultrakonzervatív jobboldalt képviselő Jean-Frédéric Poisson (1,5 százalék), míg a hetediken Jean-François Copé (0,3 százalék) végzett.

A részvételi arány meghaladta a szervezők várakozását, akik maximálisan 4 millió választóra számítottak, de délig már több mint egymillióan, délután 5 óráig pedig több mint 2,5 millióan jelentek meg a 10 ezer szavazóhelyiség hetven százalékában. A legtöbb helyen legalább egy órát, de volt ahol két órát is kellett várakozni a szavazni szándékozóknak, hogy leadhassák a voksukat.

Először rendezett minden választó számára nyitott jelöltállító előválasztást a francia jobboldal fél évvel az elnökválasztás előtt.

A baloldal öt évvel ezelőtti előválasztásának első fordulójában 2,6 millióan vonultak az urnákhoz, így a jobbközép Köztársaságiak által rendezett előválasztás részvételi aránya rekordnak számít.

A voksolás tétje jelentős, hiszen a belviszályokban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt kormányzási időszakban. Így a jobboldali elnökjelölt jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet Le Pennek választásról választásra nő a támogatottsága, egyes – szélsőségesnek tartott – nézetei miatt a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenesnek tűnik az útja az államfői székig.