"Sajnos lenyúlták a piacot" – emiatt égett le Lázár pofájáról a bőr

Fotó: MTI / Németh György

-

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy szekszárdi fórumon beszélt egy kéménylobbiról, amellyel két külföldi cég elérte, hogy a jogszabályok nekik kedvezzenek. Úgy tudjuk, a lobbira egy Bács-Kiskun megyei építész hívta fel Lázár figyelmét. Az egyik érintett cég tagadta, hogy bármilyen nyomásgyakorlásban vettek volna részt.


Szokatlan őszinteséggel beszélt az államigazgatás általános állapotáról Lázár János egy építészeknek tartott fórumsorozat szekszárdi állomásán. Feltehetően nem a nyilvánosságnak szánta a mondatait, de ott volt meghívottként a településtervező Berkecz Balázs, az Együtt politikusa is, aki a blogján tette közzé az elhangzottakat.


Az államreform végrehajtásával megbízott Lázár főként arról beszélt, hogy mennyire nehéz változtatni a kialakult struktúrákon, megnyesni a bürokráciát, szembemenni a lobbikkal, például az építészetben is. Főként általánosságban elemzett, cégnevek, politikusok nevei, behatárolható ügyek nem hangzottak el, konkrétumot egyetlen esetben árult csak el, mégpedig egy kéménygyártólobbival kapcsolatban.


Eszerint egy kecskeméti építész vetette fel neki április végén, a szegedi állomáson, hogy kis téglából nem lehet kéményt építeni. Az építész többek között arra kérdezett rá, hogy három éve miért hozott a Fidesz-kormány olyan szabályt, amely csak bizonyos fajta kémény építését teszi lehetővé.


Két napi nyomozás után megtudtam, hogy ki volt az a két külföldi cég, amely ezt a jogalkotásban elérte. A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk. Ez valamikor 2011-12-ben történt. Pontosan ezen a jogszabályi szinten történnek izgalmas dolgok adott esetben, amire már mindenki legyint, mert a miniszter sohasem olvassa el, amikor aláírja, félreértés ne essék, mert ez nem az ő szintje.

Lázár János


A VS.hu úgy tudja, az építész a fórumon azt részletezte, hogy Magyarországon annak ellenére nem lehet téglából kéményt építeni, hogy ötezer éve készülnek ilyen eljárással kémények. A monarchia időszakától kezdve egészen 1970-ig Magyarországon minden kémény téglából épült.

Az építész felhívta a figyelmet, hogy a tilalmat szakmai szempontból indokolatlannak tartja. Példaként említette, hogy egy Kecskemét környéki lovastanya udvarán egy kenyérsütő kemencéhez nem téglaépítésű, hanem modern (1-2 centiméter falvastagságú, samott béléscsöves, illetve 1-2 milliméter falvastagságú rozsdamentes acél béléscsöves) kémény építését írtak elő. Ilyen mértékű szigorúságra szerinte az EU egyetlen tagállamában sincs példa.



Az építész szerint a jelenségnek az a magyarázata, hogy „a kéményszabvány alkotói és a finanszírozói között kizárólag a szerelt kémények gyártói szerepeltek, ekként a közreműködők sajnálatos módon mintegy lenyúlták ezt a piacot”. Megjegyezte azt is, hogy az úgynevezett rendszerelvű kéményeket gyártó cégek szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonúak.

Az építész azt javasolta, hogy az erről szóló szabványt a hazai téglagyárak képviselőivel minél előbb át kell dolgozni. Ennek során pedig „nem szabad annak bedőlni, hogy a tégla nem alkalmas a fatüzelésű kémények építésére”. Szerinte ismét lehetőséget kéne adni arra, hogy a korábbi évszázados gyakorlatnak megfelelően újra lehessen kis- és nagyméretű tömör égetett agyagtéglából, különböző béléscső nélkül, szilárd tüzelésű, olcsón kivitelezhető kéményeket építeni.

Megkerestük az említett építészt, aki a VS.hu-nak elismerte, hogy a problémát valóban jelezte Lázárnak, névvel azonban nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Ezt azzal magyarázta, hogy károsnak tartja, hogy szekszárdi fórumon elhangzottak kiszivárogtak. Szerinte rendkívül ártalmas, ha szakmai ügyekből politikai tőkét kovácsolnak.

Hogy melyik az a két cég, amelyekre Lázár utalt, ahhoz a szabvánnyal nem jutunk közelebb, mert annak finanszírozásában több vállalkozás is részt vett.

  • Épkémény Kft.
  • Jeremias Hungária Kft.
  • Proschorn Hungária Kft.
  • Schiedel Kéménygyár Kft.
  • Tricox Kft.
Ezek között több mint kettő a külföldi érdekeltségű. Úgy tudjuk azonban, hogy az ügyben felmerült egy belügyminisztériumi jogszabály is, mégpedig a 63/2012-es BM-rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás általános szabályairól. Ez a Miniszterelnökséghez érkezett jelzések szerint csak olyan kéményrendszerek építését teszi lehetővé, amelyek szabványainak csak a Leier és a Schiedel cégek termékei tesznek eleget. Vélhetően erre utalhatott Lázár János.


Komlós Andor, a Leier Hungária ügyvezetője megkeresésünkre azt mondta, olvasta Lázár szavait a sajtóban, ugyanakkor minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a Leier bármiféle lobbiban részt vett volna. „A témáról a 13063-as uniós szabvány rendelkezik, ezt vette át Magyarország. A hazai 2010-es szabvány megalkotásában több cég is szerepet vállalt, de a Leier nem volt ezek között, ráadásul kerámiacsöves kéményt négy cég is gyárt Magyarországon” – mondta.


Komlós szerint kisméretű téglából szakmailag azért nem indokolt kéményt építeni, mert ma már főként olyan készülékek vannak, amelyekben a füstgáz hőmérséklete alacsony, így a füstből kondenzvíz csapódik ki, amit a tégla felszív és ettől tönkremegy. Ráadásul – tette hozzá – a tégla sincs megtiltva, úgynevezett megfelelőség-igazolással lehet építkezni azzal.

Kerestük a Schiedel Kéménygyár Kft.-t is, amint válaszok érkeznek írásban feltett kérdéseinkre, közöljük azokat. Arról nincs hír, hogy a szabályozást Lázár kezdeményezésére megváltoztatták volna, vagy az ügyben bárkit elmarasztaltak volna.


Frissítés 15.01: Lázár János a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, a vizsgálat nem zárult le, de a kormány is tárgyalni fogja a jogszabályokat. Azt mondta, “meg fogjuk változtatni a rendeletet, ebben miniszterelnök úr még elkötelezettebb, mint én”. A két cég nevét nem árulta el, azt mondta, aki építészekkel beszél, annak mindenki ugyanazt a két céget fogja említeni, hogy ki járt jól a jogszabályokkal.


Azt is mondta, hogy az ügy felelőseit személy szerint is megkeresik. "- Megbüntetik őket? - Tervezem" - hangzott a párbeszéd az újságíró és Lázár között.