Sajátosan értelmezik a választást a Semmelweis Egyetemen

Fotó: MTI / Lakatos Péter

-

Van, aki antidemokratikusnak tartja a jelöltállítási és választási folyamatot.


A Semmelweis Egyetemen a december 8-i szavazáson eldől, ki kerül az intézményt vezető 40 fős testületbe, a szenátusba. A botrány már kibontakozóban van: az egyik egyetemi oktató antidemokratikusnak tartja, ahogy a legnagyobb, a szenátusba 5 főt delegáló Általános Orvostudományi Kar vezetése értelmezi a jelöltállítást és a választás szabadságát.

„A dékán a választási szabályzatban az ötből egyet le is foglalt magának. Erre a helyre csak ő lehet a jelölt!


Ilyen még 1956 előtt se volt! Még Kádár is jobban vigyázott a látszatra!

A dékán kinevezettjeiből álló kari tanács nem tehet mást, egyhangúan bólogat” – írta szerkesztőségünknek.


Felháborodását az Általános Orvostudományi Kar tanácsának 2016. október 16-i, a szenátus tagjainak választási rendjéről szóló határozata váltotta ki. Ez a jelöltállítást három kategóriában biztosítja a kollégáknak:
  • „A” Jelölhetik a dékánt: 1 főt.
  • „B” Jelölhetik bármely elméleti oktatási szervezeti egység oktató-kutatóját: 2 főt.
  • „C” Jelölhetik a klinikai központ bármely oktató-kutatóját: 2 főt.
Az „A” kategóriában mást nem lehet jelölni, értelemszerűen csak Hunyady Lászlót, a jelenlegi dékánt. A kari tanácsi határozat mellékletei között az ajánlási ívek is megtalálhatók,melyeket a kategória esetében csak a dékán nevével lehet kitölteni.

A kari tanács határozatát még aznap ki is hirdette Hunyady László.


Szél Ágostonnak, a Semmelweis Egyetem rektorának szenátusi megválasztását botrány előzte meg 2015-ben


Diktatórikus újítás

A Semmelweis Egyetem 2016. október 27-vel hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) nem tiltja meg a kari vezetők kötelező jelölését, nem is foglalkozik ezzel. A karokra bízza, kit jelölnek. A szenátus tagja az lehet – a hallgatói önkormányzat és a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek kivételével –, aki az egyetemen közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be.


A jelenlegi testületnek is tagja mind az öt kar dékánja és a Doktori Iskola igazgatója, továbbá rajtuk kívül több dékánhelyettes. Kari vezetőkben és egyáltalán vezetőkben nem szenved hiányt a szenátus.

Az újítás abban van, hogy az Általános Orvostudományi Kar dékánjának kötelező jelölését előírták. Ez annyira ellenszenves az egyetem már idézett oktatójának, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is bepanaszolta azt.

Az egyetem honlapján a többi kar határozataiban, szabályzatában nem találtunk ilyen tartalmú előírást, hogy a legfőbb kari vezető ajánlása kötelező. Az egyetem SZMSZ-e egyébként összesen három olyan tagot enged a szenátus tagjává választani, akik a vezetői megbízással nem rendelkező oktatókat képviselik.

A kari tanács határozata nem harmonizál a felsőoktatási törvénnyel. Ez ugyanúgy rendelkezik, mint a már idézett SZMSZ: „Állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.” Korábban a dékánok automatikusan tagjai voltak a szenátusnak, de a jelenleg érvényes törvény választáshoz köti részvételüket. Ezt a választást értelmezték sajátosan a Semmelweis Egyetemen.

Az Általános Orvostudományi Karon a dékán és a kari tanács által megújított választási módot az egyetem rektorának, Szél Ágostonnak is jóvá kellett hagynia. Legalábbis a határozatban olvasható, hogy a választás kiírásának joga a rektoré, ennek alapján kezdődhetett a jelölés.

Másfél éve a rektor megválasztása sikerült botrányosra az egyetemi szenátusban, erről itt írtunk. 2015 májusában a felsőoktatási államtitkár kifogást emelt a szavazatok összeszámlálása miatt.

Kérdéseinkre válaszolva az egyetem a szenátus megválasztásának jogszerűségét hangsúlyozta, beleértve a kari tanács határozatát: „SZMSZ szerint a Szenátusba a Karok – az SZMSZ-ben meghatározott felhatalmazás alapján a Kari Tanács által elfogadott választási szabályzat szerint – is jogosultak képviselőket delegálni. Az Általános Orvostudományi Kar a Szenátusban 5 képviselői helyre jogosult. Az Ön által jelzett választásra –amely többek között a dékán választását is érinti – mindennek megfelelően, a Kar által rögzített keretek között kerül sor 2016. december 8-án.”