Saját hivatalától kapta a pofont a gigaberuházást sürgető kormány

Fotó: MTI/H.Szabó Sándor

-

Húsz év pereskedés után újranyitnák a miskolci cementgyárat, a döntés ellen a környezetvédők és kétezer lakos is tiltakozik. Az ügy azonban nem emiatt kapott gellert: a kormányzati akarat megvan a nyitásra, de egy két évtizedes jogvita miatt a megyei kormányhivatal felfüggesztette a környezethasználati engedélyezési eljárást.


A Borsod-Abaúj-Zemplén kormányhivatal augusztus közepén megakasztotta a miskolci cementgyár újranyitásának ügyét azzal, hogy nem adta meg az „összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati” engedélyt – értesült a VS.hu.


Pedig a politikai akarat nem hiányzott, a miskolci cementgyártás ügyét az önkormányzat és a kormány vállvetve támogatja. A gyorsítás érdekében a kormány 2014. december 31-i határozatában nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította a hejőcsabai cementgyár újraindítását, kijelölve az eljáró hatóságokat.

Az engedélyeztetési eljárások felgyorsítását a miskolci polgármester, Kriza Ákos (Fidesz) sajtótájékoztatón ígérte meg, örömét fejezte ki, hogy újraindul a cementgyártás Miskolcon, és nagy előnynek nevezte, hogy Miskolc kiemelt gazdasági övezeti volta lehetőséget teremt a gyorsított eljárásokra.


Kriza Ákos polgármester az engedélyeztetés felgyorsítását ígérte


Egy kemence, és más semmi

Az ügy azonban elég bonyolult, az üzem jogain ugyanis két fél vitatkozik, és ez tett most keresztbe az engedélyezési eljárásnak is.


A miskolci cementgyár az 1990-es években a svájci gyökerű Holcim érdekeltségébe került. Egy cég, a HCM 1890 Hejőcsabai Cement és Mészipari Kft. (korábban Magyar Cement Kft.) azonban az egész tulajdonosváltást jogszerűtlennek vélve, még akkor, 21 éve számos pert indított. A HCM 1890 azt állítja, a bíróság jogerősen igazat adott neki, ezt a Holcim, illetve a jogutód német Osteuropaische Zementbeteiligungs GmbH (OZ) vitatja. Az elmúlt évtizedekben nyolcvannál több per indult a két társaság között, jelenleg is 5 különböző tárgykörben tíznél több per van folyamatban. (A jogi részletekről lásd összefoglalónkat a cikk végén.)

Az újraindításhoz szükséges „összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati” engedélyeztetési eljárást most a HCM 1890 kezdeményezte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatalnál február 25-én. Csakhogy a gyárra már létezik ilyen tartalmú engedély, amelyet a Holcim Hungária Zrt.-nevére állítottak ki 2010-ben.



Felfüggesztve

Amikor a HCM 1890 idén februárban megindította a környezethasználati engedélyezési eljárást, a környezetvédelmi hatóság, majd az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség visszavonta a Holcimnek 2010-ben kiadott környezethasználati engedélyt.


Ám a visszavonást az OZ megtámadta a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, a bíróság pedig, a keresetnek helyt adva, a per lezártáig fel is függesztette a főfelügyelőség visszavonó határozatát. Azaz a régi engedély ismét érvényes lett – állítja az OZ.

Ezen akadt fent a megyei kormányhivatal is, és augusztus 13-i végzésében határozott arról, hogy emiatt felfüggeszti a HCM 1890 kezdeményezte engedélyezési eljárást. „Tekintettel arra, hogy az egységes környezethasználati engedély szabályozza az adott telephelyen az adott tevékenységre vonatkozó környezethasználat tényleges feltételeit,


ugyanazon telephelyre, ugyanazon létesítményre csak egy egységes környezethasználati engedély adható ki.

A kormányhivatal az eljárás lefolytatásával megvárja a miskolci közigazgatási bíróság döntését arról, érvényesnek tekinti a Holcim 2010-es engedélyét, vagy sem. A kormányhivatal döntése ellen a HCM 1890 jogorvoslati eljárást indított, arra hivatkozva, hogy „a cementgyártáshoz szükséges termelőeszközök és maga az ingatlan is a HCM 1890 Kft. birtokában és tulajdonában vannak, ennek megfelelően kizárt, hogy ott az OZ a jövőben termelő tevékenységet folytathasson.”

A közigazgatási bíróság november 3-ra tűzte ki a következő tárgyalási napot. Mivel a jogerős döntésig hónapok telhetnek el, a termelés ebben az évben aligha indulhat újra.



A környezetvédők örülnek

A hejőcsabai üzem újraindítása ellen áprilisában alakult civil munkacsoport úgy látja, a HCM 1890 által benyújtott engedélyezési dokumentáció aggasztó színvonalú technológiai leírásokat tartalmaz. A civilek kétezer aláírást gyűjtöttek össze a termelés beindítása ellen.

A zöldek a levegőbe kerülő szállópor, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és nehézfémek miatt aggódnak. Azt mondják, ezek tovább terhelik a már így is eléggé szennyezett miskolci levegőt. Jelenleg a legrosszabb levegőminőségi statisztikákkal rendelkezik a térség: a megyében az országos átlagot 15–20 százalékkal meghaladja a tüdődaganat gyakorisága.

A cementgyárat gáztüzelésre tervezték, ám most szénnel és olyan hulladékokkal fűtenék, melyek között veszélyes és nem veszélyes hulladékok egyaránt megtalálhatók – sorolja kifogásaikat a Cementgyár Stop! Civil Munkacsoport. A cementgyártáshoz alternatív fűtőanyagként használt gumiabroncs – körülbelül napi 10 ezer darab – és vegyipari hulladék égetése során relatíve nagy mennyiségű, mérgező, rákkeltő anyagok is képződnek, kerülhetnek a környezetbe. Ezek alig mérhető mennyiségben is kiemelten károsak, a szervezetbe kerülve rosszindulatú átalakulást idéznek elő – állítják a környezetvédők.

A volt cementgyári berendezések használhatósága, üzembiztonsága, felújítása a zöldek szerint nem felel meg az elvárható legjobb technológiai követelményeknek. A cementgyár korábban a lakott területtől még elfogadható távolságban működött, mára azonban szorosan beépült belterületi övezetbe tartozik, lakóházak veszik körbe.


„Legkorszerűbb üzem”

A HCM 1890 Kft. a környezetvédők vádjaira azt válaszolja, a tervezett beruházásokat követően a hejőcsabai cementgyár ismét Európa egyik legkorszerűbb üzeme lesz. „A hatóságok az EU-s és hazai jogszabályoknak megfelelően kizárólag az úgynevezett BAT-nak, vagyis az elérhető legjobb technológiának megfelelő műszaki eljárásra adhatnak engedélyt.” Azt állítják, közös a céljuk a lakossággal és a szakhatóságokkal, hogy „a cementgyár a műszakilag fejlett világban elérhető legjobb technológiával és energiafelhasználással, a leghatékonyabb környezetvédelmi berendezésekkel folytassa a termelést”.


Holcim vs. HCM

  • Az egykor állami tulajdonú Hejőcsabai Cement- és Mészművek a rendszerváltás idején két részből állt. Egy állami részvénytársaságból, amely az engedélyeket birtokolta és az üzemeltetést végezte, és a gyár termelőeszközeiből, amelyek állami tulajdonban voltak. Ezeket a részvénytársaság 1988-tól bérelte az államtól.
  • A gyár 1994-es privatizációs tenderét a Magyar Cement Kft. nyerte, megvásárolhatták a gyár ingatlanjait és a részvénytársaság 57 százalékát. Pályázott a svájci Holcim is, amely ekkor már évek óta a részvények 33 százalékát birtokolta abban a gyárat működtető társaságban, amelynek bérleti szerződése volt az állami vagyonkezelővel a tárgyi eszközökre. A cementgyárat azonban mégse kapta meg a Magyar Cement, miután a Holcim megkereste a bankot, amely a hitelt nyújtotta a Magyar Cementnek az adásvételhez. A bank eladta a 1,5 milliárdos követelését a Holcim részére, majd a Holcim felmondta a hitelszerződést. Ám ezután jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a hitelszerződés felmondásának semmiféle alapja nem volt a Holcim részéről.
  • A Magyar Cement pereskedni kezdett, 2004-ben jogerős bírósági döntés mondta ki: jogszerűtlennek kell tekinteni, ahogy az új tulajdonosok megszerezték a részvényeket. Az eredeti állapot visszaállítása azonban nem volt lehetséges, a részvények külföldi offshore cégekhez kerültek, ezért a bíróság 2005-ben kártérítésre kötelezte a Holcimet.
  • 2014. októberben a Kúria a Lafarge-Holcim konszern minden, a HCM 1890 Kft. cementgyári ingatlanjainak tulajdonjogát érintő keresetét elutasította.
  • 2015. februárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megállapította, hogy a magyar tulajdonosoknak a cementgyári részvényeik elvesztésével káruk keletkezett. Utasította a Fővárosi Bíróságot az okozott kár mértékének megállapítására, a felelősök körének meghatározására.
  • 2015. júniusban a Kúria mint felülvizsgálati bíróság megszüntette azt a pert, amelyet a LafargeHolcim konszern indított az apportlistáján szereplő eszközök és a két klinkerkemence kiadása érdekében, mivel az eszközök tulajdonjogi és birtokjogi helyzetéről előbb a Fővárosi Törvényszéken folyamatban lévő perben kell a bíróságnak döntenie.


Miután megszületett a jogerős ítélet arról, hogy a gyár ingatlanjai a HCM 1890-t illetik, tavaly áprilisban az addig a jog eszközeivel folytatott harc fizikai formát öltött: a HCM 1890 biztonsági őrökkel vette birtokba a hejőcsabai létesítményeket.

Az akcióról a miskolci járásbíróság tavaly májusban azt állapította meg, hogy a teljes gyárüzem birtokbavételével birtokháborítást követtek el a Holcim sérelmére, a gyárat tilos önhatalommal szerezte meg a HCM 1890.
A bíróság ugyanakkor nem jogerősen azt is kimondta, hogy a cementgyár több mint 60 hektáros területén az OZ-t megilleti egy 942 négyzetméteres telekrész földhasználati joga, amely területen egy mészgyártásra való Maerz-kemence található.

A bíróság csak ezen (egyébként más helyrajzi számon szereplő) ingatlanrész, valamint az OZ tulajdonában álló bánya és szalagpálya tekintetében írta elő az eredeti birtokállapot helyreállítását, minden más ingóság és ingatlan tekintetében a HCM 1890 birtok- és tulajdonjogát állapította meg – tudatta a VS.hu-val a HCM 1890. Erre a területre egyébként visszaengedték az OZ biztonsági embereit, így jelenleg mindkét cég munkatársai jelen vannak a gyár területén.

A HCM 1890 Kft. a VS.hu megkeresésére azt hangsúlyozta, a jogerős bírósági döntésnek megfelelően a cementgyártási tevékenység beindításához szükséges ingatlanok és ingóságok a HCM 1890 Kft. tulajdonában és birtokában vannak. Az OZ-nak valamennyi jogcímen előterjesztett tulajdonjogi igényét elutasították a bíróságok.

Az OZ ezt vitatja, hivatkozva az egyik 1995-ben indított perre, amely a termelőeszközök tulajdonjogáról szól. Ebben még elsőfokú ítélet sem született, most kezdődik a bizonyítási szakasz, tehát az OZ szerint szó sincs arról, hogy a HCM 1890 tulajdonolná a gyár berendezéseit. Szerintük a cementgyártáshoz szükséges valamennyi eszköz, berendezés tulajdonosa az OZ – míg a gyár épületeinek tulajdonosa a HCM 1890.