Saját frusztrációnkat vezetjük le a menekültgyűlölettel

Fotó: AFP / CSABA SEGESVARI

-

Azért is van politikai hisztériakeltés, mert hiányzik az emberek stabil értékrendszere, magyarázza Örkény Antal szociológus, aki szerint az, hogy egy ország hogyan bánik az idegenekkel, a középosztály hozzáállásán múlik. Márpedig most a magyar középosztály lecsúszást, bizonytalanságot érzékel.


„Melyikek vagyunk mi, magyarok? A kocsmában és közösségi médiában gyűlölködők vagy a menekültekkel szimpatizáló segítőkészek? Nehéz eldönteni, hogy összességében mi jellemzi a mai magyar társadalmat” – mondja Örkény Antal szociológus, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Úgy véli, nyugalmi állapotban az elmúlt évtizedben a magyar társadalom egyre befogadóbb lett, ami nagyjából az idegenek elfogadását jelenti, nem azt, hogy örülnek nekik vagy szeretik őket. „Ám az, hogy most a krízis és hisztéria kellős közepén mi a helyzet, nem tudni”, teszi hozzá.


Balhé a menekültekkel


Ami kulcsfontosságú lehet, az a középosztály, véli. „Egy társadalom kultúráját és értékvilágát sokféle hang jellemzi, az alapstruktúrát viszont az határozza meg, mit gondol a társadalom háromnegyedét kitevő középosztály” – mondja Örkény Antal. Bécsben, Berlinben, Londonban és Párizsban az ő álláspontjuk meghatározó menekültügyben, a politika ezt nem tudja jelentős mértékben radikalizálni az ellenkező irányba.

A kérdés, mi a jövő: ez a mértékadó társadalmi csoport lecsúszik, vagy épp megerősödik, és felzárkózik Európához a domináns kultúra, a társadalmat vezérlő értékek szempontjából is. Örkény Antal abban bízik, a magyar középosztálynak is alapértéke lesz a sokszínűség, és megpróbál kialakítani valamilyen együttélési stratégiát.

Igaz, most nem ez az irány, következtethető ki a kutató szavaiból: „Itthon azért is van politikai hisztériakeltés, mert hiányzik az emberek stabil értékrendszere.” Miután most Magyarország nem felszálló ágban van, a középosztály lecsúszást érzékel. Az emiatt felhalmozódó frusztráltság miatt válhat népszerűvé a kormány által sugallt hisztériakeltés, és az „ország bezárásának a gondolata” az idegen kultúrákkal, a máshonnan érkezőkkel szemben, mondja a szociológus:


Ha nincs biztonságérzet, indul a bűnbakkeresés.

Szemlélődők a Keletinél


Miután sokak számára bizonytalan a munkahely, a menekültek elutasítására jó alap az a kampányszöveg is, hogy ők „elveszik a munkát a magyaroktól”.


Ha valaki frusztrált és bizonytalannak érzi a munkahelyét és az egzisztenciáját, könnyen fogékony lehet az ilyen típusú általánosító magyarázatra

Beremend; horvát-magyar határ; menekültek; rendőrség; honvédség

Az érintettség toleránsabbá tehet

Tóth Judit migrációs szakértő azt mondja, az, hogy nagyjából 500 ezer magyar külföldön dolgozik – tehát valamilyen szempontból migráns –, érzékenyebbé tette a társadalmat a menekültkérdésben.

„A társadalom megosztott, de a polarizáltság mellett csendben nő azok száma, akik szimpatizálnak azzal a gondolattal, hogy a menedéket keresők sem fenevadak. A személyes és érzelmi érintettség minden propaganda ellenére nő, pusztán azáltal, hogy a lakosság egyre nagyobb részének lesz migrációs tapasztalata.”

A Tárki vezető kutatója, Sik Endre szerint meglepően pozitívan reagált a társadalom a menekültkrízisre. Azt mondja, ő már azon is megdöbbent, hogy a kormány menekültellenes plakátjaira reagáló ellenplakátokra 33 millió forint összegyűlt. Sik Endre szerint a menekülteket hangosan vagy látványosan, például a közösségi médiában gyűlölők, illetve a segítők is kisebbségben vannak.

„A militáns, elvakult, fasisztoid intolerancia nem nagy tömegekre jellemző, még ha nagy hangja van is, de a segítők is egy törpe kisebbség. A legtöbben csendes szemlélők, akik azonban hajlamosabbak az idegenellenességre. Őket ebben erősítette a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció, egymillió embert sikerült azzal manipulálni” – véli Sik Endre.

– magyarázza Örkény Antal. Miközben szerinte ha az emberek racionálisan végiggondolnák, Magyarországon a demográfiai trendek rosszak, és a többségében fiatal, ambiciózus, mindent legyőzni képes és sokszor jól is képzett menekültek, például orvosok, ápolók, gazdasági hasznot is hajthatnának az országnak.

„Ha a miniszterelnök nem mentes az előítéletektől, ha a kultúrfölény áthatja a vezető politikai elit gondolkodását, ha a keresztény egyház hozzáállása is ennyire ambivalens, akkor miért csodálkozunk, hogy egy középosztálybeli is ezt gondolja?” – sorolja annak okait, hogy miért nem az ésszerű gondolkodás határozza meg a közvéleményt.

Németországban vagy Ausztriában elég elterjedt gondolat a középosztályban, hogy a menekültben és a bevándorlóban ne a biztonságát veszélyeztető tényezőt lássa, hanem épp ellenkezőleg, az ország sikerességének kulcsát. Igaz, Nyugat-Európában eleve beágyazottabb a mássággal, idegenekkel, kulturális különbségekkel szembeni tolerancia, mivel az ő világuk sokszínűbb. „A növekvő bevándorlás nem csökkenti a toleranciát, épp ellenkezőleg. Ott több az idegenellenes hang, ahol kevés a bevándorló”, mondja Örkény.

A szociológus szerint a magyarok most szembesültek először azzal, hogy a világméretű migráció kiterjedésével a szűk látókörű, zárt magyar világ nyitottá vált, ehhez pedig hozzá kell szokni. „A politika bármit tesz, Magyarország nem tudja bezárni a kapuit, a társadalomnak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a tradicionális magyar kultúrfölényben eredeztetett nemzeti narratívának vége. A válsághelyzet valamikor véget ér, ennek pozitív hatása is lehet, mert jó lenne, ha a kulturális sokszínűség velünk maradna, és létrejönne egy modern, toleráns, demokratikus, befogadó és sokszínű ország és nemzettudat.”

Elindult az első menet gyalog Bécs felé, tele lett az autópálya vizet és ételt osztókkal


Mélyponton az idegenbarátság

A társadalom idegenellenességéről nincsenek nagyon friss mérések, a legutóbbi kutatások áprilisiak és júliusiak. A Tárki szerint tavasszal csúcsra járt az idegenellenesség, a lakosság 46 százaléka egyáltalán nem akart menekülteket befogadni. Ez a mérték nyárra csökkent, 39 százalékra, ám ez még mindig magas a korábbi évek átlagához képest. Az idegenellenesek főleg a dél-alföldi régióban élnek, jellemzően jobbikosok, illetve rossz anyagi körülmények között élnek.



Míg áprilisban az idegengyűlölőkkel azonos arányban voltak azok, akik azt mondták, mérlegelés után döntenének a menekültek befogadásáról, júliusra – amikor csúcsra kezdett járni a menekülthullám – már ismét ők kerültek abszolút többségbe. Ez a csoport leginkább az arabokat utasítja el, hol jobban, hol kevésbé.

A kitalált – és az idegenellenességet a maga tiszta formájában jól példázó – pirézek elutasítottsága is magas. A magukat idegenbarátnak valló aránya viszont 14 éve nem látott mélypontra süllyedt: arányuk már csak öt százalék.

Volt egy másik kutatás is, a Tett és Védelem Alapítványé, amely főként az antiszemitizmus mértékét kutatta, de azért kiderült belőle az is, melyik csoportot mennyire utasítják el az emberek.