Saját dolgát könnyítené meg Orbán az iraki akcióval

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Az Iszlám Állam elleni katonai részvétel fontosságáról beszélt a Fidesz hétfői frakcióülésén Orbán Viktor. A kormányfő legfontosabb érve az volt: az Iszlám Állam elleni háborúval Magyarország demonstrálná a nyugati elkötelezettségét. Washington így a jövőben nehezebben tudna nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelynek így a belpolitikai mozgástere is nőne.


Támogatta hétfő délelőtti zárt frakcióülésén a Fidesz-KDNP az Iszlám Állam (ISIS) elleni katonai részvételt – értesült a VS.hu. Az erről szóló döntést információink szerint mindössze egy képviselő ellenezte, hárman pedig tartózkodtak.

Rogan Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: elsöprő többséggel támogatották a katonai szerepvállalást. Rogán arra hivatkozva, hogy zárt ülésen döntöttek, lapunk kérdésére nem kívánta megnevezni, hogy ki szavazott nemmel. A javaslat szerint a magyar katonák a kurdisztáni Erbíl városában német és olasz kiképzők védelmét látnák el. A városra azért esett a magyar kormány választása, mert az ISIS által fenyegett rágiók közül itt és dolgozik a legtöbb magyar.


Növelné a kormány mozgásterét

A frakcióülésen jelen volt Orbán Viktor is. A kormányfő információink szerint pár perces felszólalásában azt részletezte, miért van szükség a katonai szerepvállalásra. A miniszterelnök megemlítette Magyarország nyugati orientációját, valamint a helyi keresztények védelmét, akiket veszélyeztet az Iszlám Állam. Kitért arra is, hogy a kurdisztáni térségben, ahova a magyar csapatokat küldenék, magyar érdekeltségek, például a helyi Mol-központ is veszélyben vannak.

A miniszterelnök legfontosabb érve – a jelenlévők szerint – mégis az volt, hogy a magyar katonai szerepvállalás növelné a kormány belpolitikai mozgásterét. Orbán gondolatmenete szerint Washington a jövőben nehezebben tudna nyomást gyakorolni a magyar kormányra, ha Magyarország demonstrálja a nyugati elkötelezettségét, és részt vesz az Iszlám Állam elleni háborúban.

Egy képviselő kérdésére válaszolva Orbán kitért arra is, hogy a szerepvállalás miatt nőni fog-e a terrorfenyegetettség Magyarországon. A miniszterelnök szerint leginkább azok az országok vannak kitéve a terrorveszélynek, ahol provokálják a terroristákat, illetve amelyek katonai erejük révén komoly csapást mérhetnek a terroristákra. Magyarország fenyegetettségét viszont csökkenti, hogy a kormány nem harcoló alakulatot, hanem védelmi funkciót ellátó katonákat küldene – érvelt Orbán.

Úgy tudjuk, a miniszterelnök a terrorveszéllyel kapcsolatban arra is beszélt, hogy Magyarországon nem él olyan nagyszámú muszlim közösség, amelynek tagjai nem akarnának asszimilálódni. Az itt élő muszlimok többsége befektető, kisvállalkozó, ők be akarnak illeszkedni – a mondta a jelenlévők szerint Orbán. A miniszterelnök szerint a terrorveszély a bevándorlásellenes politikával is csökkenthető.

A miniszerelnök felszólalása után Rogán emlékeztette a képviselőket, hogy az ügyben kétharmados döntésre van szükség, ezért minden frakciótagnak jelen kell lennie a szavazáskor. Rogán megemlítette, hogy a katonai missziót csak a frakcióval nem rendelkező ellenzéki pártok támogatják, mint amilyen az Együtt, a Jobbik és az LMP viszont ellenzi. A frakcióvezető arra kérte a képviselőket: kifelé a katonai részvételt ne úgy kommunikálják, hogy az ISIS elleni háború, inkább azt mondják, hogy „a nyugati koalícióban való részvétel, terrorizmus elleni harc”.

Orbán Viktor a magyar külképviseletek vezetői előtt is a katonai részvétel mellett érvelt. Nyilvános beszédében azt mondta: Magyarország nyugati orientációja megkérdőjelezhetetlen, ez pedig kötelességekkel is jár. Sőt, konkrét összeget is mondott. A kurdisztáni szerepvállalás szerinte 10-30 milliárd forintba kerülne, attól függően, hogy milyen eszközöket kap a Magyar Honvédség más országoktól, illetve mekkora létszámmal vesz részt az akcióban.