Rosszabbak vagyunk, mint a hitetlenek

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Az Iszlám Állam nevében elkövetett terrorakciók, az Európába menekülő emberáradat és a kormányzati propaganda sem könnyíti meg a magyar iszlám közösségek életét.


Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy fejkendős nőt leköpjenek az utcán"

– mondta Magyarország közhangulatáról a VS.hu-nak Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke. Most ez is előfordult. Ehhez hasonló extrém események korábban nem voltak jellemzőek az itthoni muszlimokkal szemben, ellentétben Nyugat-Európában, ahol gyakrabban érik atrocitások az iszlámhívőket.


Az egyházi vezető szerint Magyarország a muszlimok megítélésében – ahogy minden másban is – most már megosztott. Ez sokáig nem volt jellemző a magyar emberekre. A menekülthullám és az azt felhasználó kormányzati propaganda az emberek egyik felében félelmet vagy agressziót váltott ki, másokban viszont segítőkészséget és nyitottságot, felkeltve a muszlimok megismerésének igényét.


A mecsetek mindenki előtt nyitva állnak


Főleg élőszóban érnek támadások, de a Facebookon vagy e-mailen keresztül is zaklatnak minket” – mondta Tóth István, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke.


Az alelnök szerint is megváltozott a közvélekedés a muzulmán vallásúakkal szemben – ezeket az eseteket pedig az Iszlám Állam (ISIS) rémtettei még jobban erősítik, mivel az emberek egyszerűen összekötik a terrort az iszlám vallással.

A hazai iszlám egyházak véleménye megegyezik abban, hogy a szolgálatok valószínűleg megfigyelik őket. Tóth István azt mondta, hogy ha a szolgálatok valóban megfigyelik a közösségét, az inkább megnyugtató a számára, mert az egyháza lenne az egyik első célpontja Magyarországon az Iszlám Államnak.


Rosszabbak vagyunk, mint a hitetlenek"

– mondta magukról Tóth István az ISIS logikáját idézve, mivel a terrorszervezet ellenségnek tartja a velük egyet nem értő muzulmánokat is. Sőt az „iszlám árulóiként” elsők között ölnék meg őket. Az ISIS legtöbb áldozata muzulmán. Nemcsak – az Iszlám Állam területi hódításai miatt – Szíriában és Irakban, hanem Szaúd-Arábiában, Törökországban, Egyiptomban vagy Pakisztánban is számos merényletet követtek már el az ISIS-szel nem szimpatizáló muszlimok ellen.

Magyarországon azonban – más vallási intézményekkel szemben – a mecsetek körül nem jelent meg rendőri biztosítás. A Belügyminisztérium azért rendelte el a templomok védelmét miséken és istentiszteleteken, hogy az emberek biztonságérzetét fenntartsák, miután Franciaországban az Iszlám Állam emberei betörtek egy templomba, és megöltek egy papot.


Nem vallásos emberek, hanem bűnözők voltak a terror elkövetői"

– mondta Sulok Zoltán arra utalva, hogy a gyilkosságokat nem mecsetbe járó, hanem bűnözői múltú emberek követték el. Ezek az elkövetők sokszor nem az iszlám közösségekbe járva kaptak útmutatást vagy vallási tanítást, hanem csak a terrorcsoporton keresztül kaptak az iszlámról egy teljesen kifordított értelmezést.


Magyar iszlám

Magyarországon többé-kevésbé folyamatosan élnek muszlimok a honfoglalás óta. A Magyar Iszlám Közösséget 1988-ban, a Magyarországi Muszlimok Egyházát pedig 2000-ben alapították, közösen alkotják a Magyarországi Iszlám Tanácsot.

Magyarországon jelenleg 40-50 ezer állampolgársággal, letelepedési vagy tartós tartózkodási engedéllyel rendelkező muszlim él – valószínűleg, mivel pontos számadatok nincsenek erre nézve. Többségük szunnita, de Magyarországon vannak síita felekezetűek is. (Ez az irányzat a szunnita iszlámtól alapvetően abban különbözik, hogy Mohamed próféta és veje-unokatestvére, Ali kalifának és utódainak kiemelt szerepet tulajdonít, kizárólag a 656-tól 661-ig uralkodó Alit ismerik el legitim kalifának. A világon körülbelül 1,5 milliárd muszlim él, 90 százalék a szunniták aránya).

A magyar iszlám közösségeknek országosan több mecsetük van: Budapesten, Debrecenben, Győrben, Siklóson, Szegeden és Pécsen is.

A nyugat-európai börtönök zöme a terroristák keltetője, ahol sokszor az elítéltek először találkoznak az iszlámmal, és alakítanak ki szorosabb kapcsolatokat a szélsőségesekkel"

– mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Tálas szerint a második, harmadik generációs bevándorlók közül, akiket Nyugat-Európa egyes részein nem sikerült integrálni, mindig lesznek olyanok, akik emiatt egy másik közösséghez akarnak tartozni.


A perifériára került fiatalok körében könnyebben terjednek a szélsőséges gondolatok, és ha a közösséghez való tartozás érzését a börtön falai között kapják meg, akkor az ottani iszlámértelmezést teszik magukévá. Tálas szerint a kelet-közép-európai régióban azonban nem mutatható ki a politikai, illetve a vallási terrorizmus, ezért a mindenkori kormányoknak nagy a felelősségük abban, hogy a társadalmi hangulatot hogyan befolyásolják. Hozzátette, hogy a kormány a migrációs kommunikációjával feszültségeket gerjeszthet a magyar társadalomban – és ez főleg a menekülteken vagy a rájuk emlékeztető embereken fog majd csattani.


Al-Afghani Mohamed, a Magyar Iszlám Közösség imámja (j) megmossa a karját imádkozás előtt

A különböző felekezetűeknek egymás mellett, bizalommal kellene élniük


Az államnak inkább megnyugtatnia kellene az embereket, nem pedig hergelnie” – mondta Sulok Zoltán, aki szerint meg kellene őrizni az emberek közötti normális viszonyt vallásoktól és felekezetektől függetlenül.

Az életveszélyes támadások nem voltak jellemzőek Magyarországon, eddig két extrém eset történt összesen a hazai muzulmánok ellen. Tóth István egy újságinterjúban azt állította, hogy tíz éve, a madridi vonatrobbantást követően belőttek a mecsetük ablakán. Sulok pedig egy öt évvel ezelőtti autógyújtogatásra emlékeztetett, amit a mecsetük előtt követtek el. Szerinte akkor a média nem igazán foglalkozott a témával.

Az említett esetek óta újabb életveszélyes támadásokról nem lehetett hallani.