Rossz út a vissza nem térítendő támogatások rendszere

Lévai Gábor

a Civil Support Közhasznú Nonprofit Kft. és az Impact Accelerator Kft. ügyvezetője

Nem további vissza nem térítendő forrásokra van szükség, hanem vezetői szakértelemre, vállalkozói attitűdre és ismeretekre.


A Civil Supportot eredetileg egy kísérletnek szántuk. Azt szerettük volna kipróbálni, hogy civil szervezetek is fejleszthetők-e hasonló módon, ahogy a vállalkozások, illetve képesek és hajlandók-e a nekik nyújtott szolgáltatásokért fizetni. A második év végén 50 ügyféllel, 50 milliós árbevétellel és 8 munkatárssal a kísérletet sikeresnek minősítettük, és a két év tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg stratégiánkat.

A Civil Support társadalmi célú szervezetek fenntarthatóságát fejleszti azért, hogy ezek a szervezetek hosszú távú, mérhető pozitív változást érjenek el az általuk képviselt társadalmi ügyekben.

Mi magunk társadalmi vállalkozás vagyunk, és abban hiszünk, hogy a mai társadalmi problémákra sem az állam, sem a vállalatok, sem a civil szektor nem tud egyedül megoldást kínálni. Mindhárom szektor szakértelmét és erőforrásait integráló üzleti modellekre van szükség, amelyek egyszerre képesek problémákat a maguk komplexitásában vizsgálni, professzionális üzleti folyamatokat kialakítani, és figyelembe venni a munkatársak és az érintettek szükségleteit is.



Emellett a társadalmi problémák komplexitása megköveteli, hogy rendszerekben gondolkozzunk. Egyetlen szervezet sem képes (még az állam sem!) akár csak egy szűkebb területen egyedül tartós változást elérni.

Mi éppen ezért azokat a szervezeteket nevezzük társadalmi vállalkozásoknak, amelyek elsődleges célja egy társadalmi probléma csökkentése vagy megoldása, a megoldás alapvetően üzleti alapon (termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással) és az adott társadalmi ügyben széleskörű együttműködés mentén történik. Fontos, hogy a szervezet mérje a társadalmi cél megvalósulását, és ugyanakkor vállalkozásként is fenntarthatóan működjön.

A mi elképzeléseink szerint ennek megfelelően egy társadalmi célú szervezetnek hét (plusz két) területen kell jól működnie ahhoz, hogy képes legyen hosszú távon pozitív változást okozni.

Amikor egy új ügyféllel kezdünk dolgozni, vizsgáljuk a szervezeti kultúrát, a vezetést, a jogszabályoknak való megfelelést, az átláthatóságot, a pénzügyi fenntarthatóságot, a szakmai fenntarthatóságot és a társadalmi beágyazottságot. Emellett a stratégiai gondolkodásmód fejlesztésével és a társadalmi hatás mérésével foglalkozunk.

Vezetői szinten a társadalmi hatásfókusszal, szervezeti szinten a fenntarthatósággal, az érintettek szintjén pedig az ő bevonásuk és elköteleződésük növelésével foglalkozunk.



A hazai társadalmi vállalkozási ökoszisztéma a kezdeteknél tart, és számos gyermekbetegségtől szenved. A kulcskérdések a következők:

A jogszabályi környezetben nincs kifejezetten ezt a fajta működést lefedő gazdálkodási forma, nem véletlen, hogy a legtöbb társadalmi vállalkozás legalább két jogi személyt hoz létre.

Itthon sokszor összemosódik a társadalmi vállalkozás és a szociális szövetkezet fogalma. Az utóbbi elsődleges célja a hátrányos helyzetűek önfoglalkoztatása, a társadalmi ügyek – és ennél fogva a vállalkozások tevékenységi köre – azonban ennél sokkal tágabb.

Nagyon kevés szervezet foglalkozik a társadalmi vállalkozások finanszírozásával, fejlesztésével, illetve a társadalmi hatás mérésével, és szinte nincs magyar nyelvű szakirodalom.

Ezzel együtt nem gondoljuk, hogy a társadalmi vállalkozásoknak külön állami támogatásra van szükségük. A hazai civil szféra pont azért nem volt képes kellő hatékonysággal betölteni a szerepét, mert a rendszerváltás óta túlzottan támaszkodott az állami forrásokra. Ezért fordulhat elő, hogy amíg az Egyesült Államokban a civil szervezetek bevételeinek több mint 75 százaléka szolgáltatási bevétel, itthon ez az arány nem éri el a 20 százalékot.

A társadalmi vállalkozásoknak pontosan ugyanolyan támogatásokhoz kell hozzáférniük, mint bármely más vállalkozásnak. Ma Magyarországon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása pozitívan diszkriminált. Az EU által társfinanszírozott pályázati források középpontjában van az egészségipar, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság fejlesztése, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése és a foglalkoztatás bővítése.


Nem további vissza nem térítendő forrásokra van szükség, hanem vezetői szakértelemre, vállalkozói attitűdre és ismeretekre, tőkebevonási lehetőségre és az együttműködési kultúra fejlődésére ahhoz, hogy a néhány száz hazai társadalmi vállalkozás megerősödjön.

A Civil Support ezért indítja el idén a régió országai közül először Impact Accelerator programját, amely egyszerre kínál a már működő társadalmi vállalkozásoknak intenzív képzést és tőkebevonási lehetőséget. A féléves program során a résztvevők közel 300 órányi fejlesztéshez, nagyvállalati és befektetői kapcsolatokhoz és – a záróeseményen társadalmi célú befektetőknek bemutatkozva – akár 30-50 millió forintos befektetéshez jutnak.

Ettől a programtól azt reméljük, hogy a befektetők érdeklődése is megnő a szektor iránt, és néhány sikertörténeten keresztül utat mutathatunk a szektor szereplőinek a valódi, vállalkozói fejlődés irányába.


Vállalkozóként alkalmazna-e hátrányos helyzetűeket?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN