Romlik a magyar gazdaság egyensúlya

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Erősen lassul a gazdaság növekedésének üteme, amit az is jelez, hogy egyre kevesebb a magánberuházás – olvasható a GKI Gazdaságkutató előrejelzésében.


A tavalyi 2,9 százaléknál érzékelhetően lassabb idei növekedés előre látható volt az EU-támogatások csökkenése, emiatt az állami beruházások apálya miatt. A fékeződés azonban váratlanul látványossá sikeredik, mert erőteljesen kidomborodik a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása. Emellett egyes ipari területeken értékesítési problémák is jelentkeztek. Bár a Brexit eddig nem gyakorolt nagy hatást az európai gazdasági várakozásokra, mégis valószínűtlen a GKI 2 százalékos idei növekedési előrejelzésénél gyorsabb idei GDP-bővülés elérése.

A II. negyedévi folyamatokról eddig rendelkezésre álló adatok – így az építőipar folyamatos, öt hónap átlagában 28 százalékos zuhanása – alátámasztani látszanak a beruházások I. negyedévihez hasonló, 8 százalék körüli idei visszaesését. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a kiskereskedelmi forgalom is dinamikusan bővül. A bruttó keresetek az idei első öt hónapban 6 százalékkal, a reálkeresetek 7,5 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül több mint 8 százalékkal) emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom pedig 5 százalékkal nőtt. Az első félévben az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, így éves átlagban a korábban gondoltnál alacsonyabb, 0,5 százalék körüli áremelkedés valószínű. Mindez az I. negyedévi 4 százalékos fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi.

Az ipari termelés ugyan áprilisban öthavi visszaesés után nőtt az előző hónaphoz viszonyítva, májusban azonban újabb csökkenés következett. Éves összevetésben az első öt hónapban 3 százalékos volt az ipari növekedés, az év egészében 3,5 százalékos dinamika várható. A gyorsabb fejlődést főleg a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya akadályozza. Idén az export volumenének dinamikája még érezhető gyorsulása esetén is aligha haladja meg az importét, a cserearányok javulása révén azonban a külkereskedelmi aktívum nőni fog. A munkanélküliségi ráta a II. negyedévben 5,1 százalékra csökkent, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, s jóval kedvezőbb az EU átlagánál. Ha azonban a közmunkások kétharmadát is munkanélkülinek tekintenénk, akkor a magyar adat az EU átlagához hasonló lenne.

Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A 2017. évi költségvetés a GDP-arányos államháztartási hiánynak a tavalyi konvergenciaprogramban tervezett 1,7 százalékra csökkentése helyett 2,4 százalékra való növelést tartalmaz. Ez az előirányzott lazítás érzékelhetően hat az idei döntéshozatalra is. Ezért – bár az államháztartási hiány az első félévben a jelentős májusi deficit ellenére nagyon kedvező – 2016-ban a tervezett 2 százaléknál magasabb, 2,3 százalékos deficit valószínű. A kormány a számszerűen kedvező év eleji adatok alapján júniusban módosította a 2016. évi költségvetést, mintegy 500 milliárd forintot osztva szét. Ekkora idei többletbevételre a GKI számításai szerint is számítani lehet. A kormányzat azonban részben kényszerből, részben a választásokra való felkészülés jegyében a következő hónapokban is tovább növeli kiadásait. Például őszre egy új élénkítő csomagot is kilátásba helyeztek, amelynek nyilvánvalóan költségvetési kihatásai is lesznek, igaz, nagyobbrészt már 2017-et érintve. A konvergenciaprogram 2016 végére a GDP-arányos államadósság 75,3 százalékról 74,5 százalékra való csökkenését irányozza elő. A GKI csak szimbolikus csökkenésre, 75 százalék körüli év végi értékre számít, mivel a kiadások növekedése és az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés miatt a finanszírozási igény nagyon magas lesz.