Robotokkal rakná tele az életünket a Microsoft

Forrás: Kobal

-

A jövő felhasználói felülete a beszéd és az írás. A Microsoft Build nevű fejlesztői konferenciáján bejelentette a Bot Framework nevű keretrendszerét, amivel bárki építhet csevegőrobotot.


A bejelentés kevesebb mint egy héttel azután érkezett, hogy a cég leégette magát egy naiv tinédzserből huszonnégy óra alatt véresszájú nácivá váló twitteres csetrobottal. A Tay nevű robot nem rendelkezett a szükséges védelmekkel, még egy rendes tiltólistát sem építettek bele, hogy melyik szavakat ne mondja ki.

Azért nem lehet mégse nyugodt szívvel kinevetni a Microsoftot a szerda esti bejelentés után, mert sokkal többet raktak bele, mint egy egyszerű papagájként felelgető és közben tanulni próbáló kódot. A Bot Framework használatával a fejlesztők elérik a Bing keresőt, a hozzá kapcsolódó fordítómotort, a Skype-ot és a céges környezetben használt Slack csevegőklienst.


Egyelőre öt csevegőrobotból lehet válogatni a demóoldalon


Az ezekből építhető robotok nem azért lesznek érdekesek a kezdetekben, mert hihetetlenül intelligensek. A pszichológusunk vagy az adótanácsadónk jó eséllyel nem egy csevegőrobot lesz még egy ideig, bár a hatvanas években az MIT egyetem mesterséges intelligencia laborjában már írtak egy folyamatosan visszakérdezgető pszichológus robotot, az Emacs szövegszerkesztő összes verziójába bele van építve. Vízórát bediktálni – amíg meg nem eszik ezt a feladatot az okos mérőórák – pizzát rendelni, színház- vagy mozijegyet vásárolni viszont tökéletesen lehet majd csevegőrobottal.


Clippy, a Word idegesítő segítője nem volt intelligens, ezért zavart mindenkit


A bot az új app

A Microsoft által kognitív mikroszolgáltatásnak nevezett mesterséges intelligencia darabok, vagy legalábbis gondolkodási sémák, pedig ennél okosabb dolgokat is készen a fejlesztők kezébe adnak. A bejelentéssel egy időben kiadott jövőkép videó már azt ígéri, hogy a pizzánál jóval bonyolultabb és drágább termékek megvásárlását is robotok segítségével fogjuk intézni. Ha pedig bekerül mögé egy olyan, tanulásra képes kód, amit a Google-nél régi konzoljátékokkal való játékra vagy go-nagymesterek legyőzésére is meg tudtak tanítani, tovább nőhet a robotok hasznossága.

Satya Nadella, a Microsoft vezetője arról beszélt a Build konferncián, hogy a jövő számítástechnikájában emberek, minden eszközön jelen lévő digitális asszisztensek és az előbbieknél kevesebbet tudó, egy-egy feladatra készített robotok fognak beszélgetni. Ebben a modellben a robot olyan, mint egy app a telefonon, csak éppen ért a szóból, az asszisztens pedig annyira sokoldalú, mint ma egy böngészőprogram.



Már létezik, csak még nem beszél magyar

A világ szerencsésebb részein a Windows 10-et használó emberek már a rendszer bemutatása óta igénybe vehetnek egy viszonylag intelligens robotot. Az operációs rendszer beépített, Cortana nevű asszisztense programokat tud indítani, kereséseket végez, de akár a kérdéseinkre is válaszol. Magyarul azonban még nem tanult meg, csak 11 nagy nyelven beszél, miközben két másikon még tesztelik.

Ez rá is világít arra, hogy mi a hátulütője a természetes nyelvű felhasználói felületeknek: először mindig a nagy nyelvekre készülnek el. Az Apple Sirije és az Amazon Alexája sem tud magyarul. Ugyanez igaz azokra a csevegésen alapuló szolgáltatásokra, ahol a bonyolultabb kérdéseket program helyett már egy robotnak álcázott ember válaszolja meg, mint például a Facebook M nevű asszisztens programja.



Most akkor féljünk-e?

A popkultúra halálosan rémisztő és tulajdonképpen egészen kényelmes jövőképek garmadáját állította már elő a témában. Ha rettegni akarnak, akkor hétvégén természetesen az Űrodüsszeiát kell újranézniük, és elképzelni, hogy milyen lesz, amikor a számítógép megtagadja a pizzarendelést, mert az okosórájuk szerint nem mozogtak eleget aznap.



Akik ennél romantikusabbat szeretnének, azoknak a Her-t kell levenniük a polcról. A filmben annyira tökéletes digitális asszisztens szerepel, hogy valószínűleg DVD-n osztogatják minden mesterséges intelligenciát fejlesztő cégnél a frissen felvett embereknek a filmet.


A jövő csevegésalapú felületét pedig Neal Stephenson gondolta tovább a kilencvenes évek közepén megjelent Gyémántkor című regényében. Ebben gyerekek ezrei kapnak olyan meséskönyvet, ami nemcsak testreszabja a történeteket, de válaszol is a gyerekek kérdéseire. Ilyesmivel az IBM Watson technológiájára építő Cognitoys próbálkozik éppen.