Robbanás a világ legnagyobb vegyi üzemében, két halott, sérültek

Fotó: dpa / ULLI ZIEGENFUSS

-

Nem tudják, mi okozta a BASF ludwigshafeni gyárában a robbanást. Utána tüzek ütöttek ki.


A német vegyipari óriás BASF ludwigshafeni gyárában óriási robbanás történt hétfőn délelőtt, fél 12-kor – jelentette az Independent.


A baleset a kikötőben történt. A cég azt közölte, hogy egy csővezetéket javítottak ott, és ott történt a robbanás. A vezetékeken nyersanyagokat szállítottak a hajókról az üzembe. A robbanás oka nem ismert.

A robbanás után biztonsági okokból leállított krakkolókat tápláló elzárt csövekben lévő maradékanyagot elégették, ezért tüzek is keletkeztek.

Legalább két ember meghalt, többeket eltűntnek nyilvánítottak. Az eltűntek között tűzoltók is vannak. A sérültek pontos száma nem ismert. Legalább hatan súlyosan, többen könnyebben megsérültek.



Az üzem és a város vezetésének közös sajtótájékoztatóján kiemelték, hogy a környéken lakókat nem fenyegeti veszély, a károsanyag-tartalom a levegőben nem haladja meg az egészségügyi határértéket. A tüzet várhatóan estére oltják el.

A Rajna partján fekvő vegyi üzem felett fekete füstoszlop gomolyog. A társaság arra kérte Ludwigshafen és a folyó másik partján fekvő Mannheim érintett részeinek lakóit, hogy ne tartózkodjanak a szabadban, és tartsák zárva az ablakokat és ajtókat.

A ludwigshafeni gyár csaknem tíz négyzetkilométeren terül el, a világ legnagyobb vegyi üzemének számít, több mint 39 ezer embert foglalkoztat. A keletkezett tűz oltásában egy mannheimi tűzoltóhajó is részt vesz a Rajnáról – írja a Die Welt.

A cég egy másik, közeli telephelyén is történt hétfőn baleset. A lampertheimi gyárban kisebb robbanás volt, itt is vannak sérültek.



A világszerte mintegy 112 ezer embert foglalkoztató BASF a vegyipar egyik legnagyobb szereplője. Tavaly 70,4 milliárd eurós árbevételre tett szert, ami éves szinten 5,2 százalékos csökkenés. A vállalat egyszeri hatásoktól megtisztított, kamat- és adófizetés előtti nyeresége (EBIT) 6,7 milliárd euró volt, ami 8,7 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A BASF részvényének árfolyama a tűzeset hírére több mint 1 százalékkal gyengült a frankfurti tőzsdén.



Ha baj van, nevet vált

A Badische Anilin- und Soda Fabrik (Badeni Anilin- és Szódagyár) 1865-ben alakult meg Mannheimben. Az alapító Friedrich Engelhorn lámpagyújtó volt. A lámpák világításához kellett az olaj, a melléktermék kátrányból festéket lehetett csinálni. 1901-re a BASF termékeinek 80 százaléka volt festék.

Az első világháborúban robbanóanyagokat is gyártottak. 1921-ben egy gigantikus üzemi robbanásban 565 ember halt meg, ez máig a legnagyobb német ipari katasztrófa. A katasztrófa után rosszul csengő BASF névtől úgy szabadultak meg, hogy öt versenytársukkal új céget alapítottak (tulajdonképpen egyesültek) IG Farben névben.

A következő világháború után azonban ez a név még sokkal rosszabbul hangzott, hiszen a gázkamrákba is ők szállították a Zyklon B-t. A vállalatot a győztesek feloszlatták, így a BASF-et 1952-ben újraalapították. A vegyipari óriás azóta töretlenül növekszik, a 60-as évek óta külföldön is.