Rezsiparadoxon: ezért drágább a gáz, ha az állam saját cégétől veszi

Fotó: AFP / Kisbenedek Attila

-

Az biztos, hogy a gázközbeszerzések nagy részét az állami Főgáz viszi el, de az árakat inkább a többiek nyomják le. Az állam ugyanakkor az elmúlt években kistafírozott egy magántulajdonban lévő versenytársat is a Főgáznak: a MET Magyarország ugyancsak jól szerepel a közbeszerzési pályázatokon. Kérdés, akkor is jó üzlet lesz-e a közszféra, ha beindul a nem lakossági rezsicsökkentés.


A száz százalékban állami tulajdonba került Főgáz nemcsak a lakossági ügyfeleket gyűrte maga alá, hanem a közbeszerzésre kötelezett, döntően állami és önkormányzati fogyasztók körében is sikeres. A gázbeszerzésekre idén kiírt pályázatokon darabszámra a megbízások csaknem egyharmadát, az összeg alapján viszont több mint a felét nyerte el: a 35,3 milliárd forintból 19,5 milliárd forint a Főgáz árbevételét növeli.


A summa felére ráadásul még versenytársakkal sem kellett megküzdenie, és úgy tűnik, az árversenyben sem számít élharcosnak.



A szereplők

A Főgáz után a második helyezett német E.ON-nak az idei üzletkötésekből eddig nem egész 6 milliárd forint jutott, viszont a közbeszerzési piacon korábban kevésbé aktív MET Magyarország már a harmadik helyen áll 4,4 milliárd forint megbízással. Ez az a cég, amely 2011–2012-től Nyugat-Európából hozott be gázt az állami MVM megbízásából. Ez az energiaforrás ugyan olcsóbb volt, mint az orosz, ám a MET még így is szép hasznot tudott elkönyvelni rajta, amit a tulajdonosok – köztük a Mol és az Orbán Viktorral is jó ismeretségben lévő Garancsi István – ki is vettek osztalékként.

Az olasz kézben lévő Tigáz – az E.ON-hoz hasonlóan – egyre inkább szorul ki a piacról, miközben van egy-két feltörekvő versenytárs. A családi vállalkozásként indult gáz- és áramkereskedő, a JAS éves árbevétele már 20-25 milliárd forint. A CYEB ugyancsak egy hazai cég, tavaly még a 10 milliárd forintot sem érte el az árbevétele.

A Nordest Energy – mint a CYEB is – 2010-ben alakult, tavaly óta pedig már tulajdonos benne Perenyei Tamás ügyvéd, aki az első Orbán-kormányban a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára volt. A Nordestnek eddig még csak évi 1-2 milliárd forint forgalma volt, ám ezt most duplázhatja, miután a Főgáz, a MET, az E.On és a JAS elől elcsípett egy 2 milliárd forintot közelítő megbízást. Jászberényt és további 22 önkormányzatot a Nordest Energy lát el gázzal, ráadásul kétéves szerződés keretében, egészen 2017 júliusáig.

A Magyar Telekom néhány évvel ezelőtt még a lakossági piacon is nagy reményekkel indult a gázkereskedelemben, miután a telefonos ügyfelei révén igen szép adatbázisa volt. Az állam terjeszkedési szándékai és a rezsicsökkentés hatására azonban az egyik első cég volt, amely visszavonulót fújt, és 2015. július 31-ével a földgáz-szolgáltatás megszüntetése mellett döntött a lakossági szolgáltatásra jogosult ügyfelek körében. A közbeszerzési piacról viszont még nem mondott le. A 106 gázbeszerzési pályázatból 27-en indult, bár csak hetet vitt el.

Állami pénzek egyik zsebből a másikba

A Főgáz úgy tud győzedelmeskedni a közbeszerzéseken, hogy esetenként még versenytársa sincs, ráadásul gyakrabban fordul elő, hogy győztes ajánlattevőként a pályázat becsült értékénél drágábban jut a megbízáshoz. A Főgáz egyedüli ajánlattevőként nyerte el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 8,2 milliárd forintos tenderét (ez döntően a kórházak gázfogyasztását fedezi központi beszerzéssel), valamint három kisebb pályázatot is.


Akár logikusnak is tűnhet, hogy az állam a saját cégével lássa el gázzal a saját intézményeit, ha ezzel egyúttal a legolcsóbb megoldást találja meg. A versenyt azonban elvileg arra találták ki, hogy rákényszerítse az ajánlattevőket a minél alacsonyabb ajánlatra, hiszen azzal van esély a győzelemre.

Feltűnő ugyanakkor, hogy a Főgáz esetében gyakran drágábban kötik meg a végső szerződést, mint amennyire a megrendelő becsülte az üzlet árát. Az is megfigyelhető, hogy ha a hagyományos piaci szereplők győznek, nem pedig a Főgáz, akkor gyakrabban lesz alacsonyabb a végső ár, mint amennyire a tender kiírója számított.

A nyilvános adatokból az derül ki, hogy a Főgáznak 8 esetben sikerült a becsültnél is drágábban értékesítenie a gázt, miközben csak 7 esetben lett olcsóbb a nyertes ajánlata. Ehhez képest az E.ON csak négy alkalommal tudott magasabb árral győzedelmeskedni, 18 esetben a verseny valóban lenyomta az árakat. A Tigáznál is 4:7 az arány az árleszorítás javára, míg a Telekom, a JAS, a Nordest és a CYEB csak a becsültnél alacsonyabb árral tudta elvinni az üzletet.

A MET-nél egyetlen esetben sem látszik, hogy a becsültnél lejjebb tornászta volna az árakat, igaz, nem minden esetben hozzák nyilvánosságra az ajánlatkérő előzetes kalkulációját. A MET – mint a Főgáz – négy pályázaton nyert konkurencia nélkül, az E.ON kétszer, a Tigáz egyszer, a többiek viszont minden esetben versenytársakat is kaptak.


Iszapbirkózás a Főgáz és a MET közt

Bár az adatok alapján nem kell félteni a Főgázt, hogy ne tudna érvényesülni a közbeszerzések piacán, a MET azért jó néhány zsíros falatot elhappolt előle. A két legnagyobb tender együttesen 3 milliárd forint bevételt jelentett: a SOTE és más egyetemek közös, valamint Gyula város pályázatán a MET győzött, ahogyan a GySEV, valamint Eger, Kisbér és az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság megbízását is a magáncég zsebelte be, nem pedig az ugyancsak pályázó Főgáz.


A Főgáz ajánlata viszont lenyomta a MET-ét három jelentős megbízás esetében is, ami együttesen több mint 7 milliárd forint bevételt hoz a Főgáznak. Ez történt a Budapesti Városigazgatóság Holding, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tenderén, igaz, ez utóbbinál a Főgáz mellett az E.ON is labdába rúghatott. Hat másik alkalommal viszont önállóan győzte le a Főgáz a MET ajánlatát.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a Főgáz a korábbi években is jól szerepelt a közbeszerzéseken – a gázszolgáltató cég a német befektető mellett akkor még csak a főváros révén volt kisebbségi köztulajdonban. Érezhető ugyanakkor, hogy az állami szereplő újabb és újabb területekre teszi be a lábát. A szociális és gyermekvédelmi intézményeket bő kétmilliárd forintért tavaly még a francia GDF Suez látta el gázzal, a Magyar Posta és az Országos Mentőszolgálat együttesen több mint egymilliárdos üzlete pedig 2014-ben még az E.ON-é volt.

Úgy tűnik, a MET sem bízza a véletlenre a sikert. Bár azt mondja, a közbeszerzési piac nem áll üzleti tevékenységének a középpontjában, azért az elmúlt hónapokban átvette a kivonuló GDF Suez közbeszerzési kereskedelmi csapatát, január 1-jén pedig piacra lép a Magyar Telekommal közösen alapított cége, az E2 Hungary, amellyel közbeszerzési tendereken indulnak.


A MET a piaci versenyben igyekszik minden törvényes lehetőséget megragadni, például aukciókon kedvező áron gázt beszerezni. A közbeszerzési tendereken ajánlott kedvező árnak ugyanakkor tartalmaznia kell az árrést, illetve minden költségelemet, amely a vállalatot terheli

– mondta kérdésünkre a MET kiemelt ügyfélmenedzsere, Kissné Lipovics Emília. Ráadásul a közbeszerzési piac még növekszik is, mert a november 1-jétől életbe lépett közbeszerzési törvény 25 millióról 18 millió forintra vitte le azt az értékhatárt, amely felett már nem lehet három meghívott ajánlattevővel letudni a versenyeztetést a közbeszerzésen.


Szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az ígéreteknek megfelelően a kormány valóban megkezdi a nem lakossági fogyasztóknak szánt rezsicsökkentést, akkor szűkülhetnek az árrések, ami kevésbé nyereségessé teheti a versenypiaci megbízásokat, köztük a közbeszerzéseken elnyert üzleteket.