Retteghet, akinek valaha meggyűlt a baja a NAV-val

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Januártól közvetlen rálátást kap a kormány egy-egy problémás adóügyre, a vállalkozók azonban már egy apró bakival is könnyen lecsúszhatnak a megbízható adózók jövőre induló kedvezményeiről. Adószakértők szerint bátrabb is lehetett volna a kormány az adózás rendjének átszabásával, ha valóban elejét szeretné venni, hogy az adóhivatal bűnözőnek nézze az ügyfeleket. Az adócsalásokat elsikáló cégtemetők újabb nehézségekkel szembesülnek, a pálinkafőzőknek viszont nagyra tárják a kiskaput. De vajon tényleg megszabadulunk az adóbevallástól?


Bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavasszal még egy teljesen új törvényt ígért az adózás rendjének szabályozására, és indokolta is, hogy a 12 éves jogszabály már teljes reparációra szorul, most mégis megelégedett egy adóügyi salátatörvény benyújtásával. Így csak egy-két ponton válik barátságosabbá az adóhivatali ügyintézés, miközben a szervezetet a Nemzetgazdasági Minisztérium a közvetlen irányítása alá vonja.


Heteken belül a parlament elé kerül a törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti átalakításáról is, ami a kormány számára direktebb szakmai befolyást tesz lehetővé. Míg eddig eleve háromfokú volt a hatóság (megyei, regionális és központi), addig januártól már csak kétfokú lesz (amilyen egyébként 2006-ban is volt): már csak a központ és a megyék maradnak. A központi állomány a minisztériumba kerül. Egyúttal pedig egybevonják a vám- és adóigazgatóságot is.

Ez azt jelenti, hogy például a fővárosban és Pest megyében eddig adóból és vámügyből is négy-négy igazgatóság volt, ebből most összesen négy lesz, négy igazgatóval. Az igazgatóhelyettesek száma viszont valószínűleg emelkedni fog. Úgy tudni, hogy bár a kormány beharangozta az adóhivatali elbocsátásokat, ennek nagy részét valószínűleg megoldják a betöltetlen állások megszüntetésével – ahelyett, hogy az alkalmatlan munkatársaktól válnának meg.

A struktúra mindenesetre azt üzeni, hogy közvetlenebb lesz a nemzetgazdasági tárca kapcsolata a hivatallal. Míg eddig egy-egy problémás adóügyben tájékoztató levelek mentek egyik szintről a másikra, mire az információ elért a kormányhoz, addig az új szervezeti felállás hatékonyabb információcserét tesz lehetővé.


Újabb akadály a cégtemetőknek

A már nem szeplőtelen adózóknak újabb kiskapuk után kell nézniük. Az adóregisztrációs eljárás tervbe vett szigorítása ugyanis azt jelenti, hogy újonnan alakuló cégek csak akkor juthatnak adószámhoz, vagyis működési lehetőséghez, ha az adóhivatal a cégvezetők és a tulajdonosok körében nem talál kóros adókerülőt.


Az már eddig is feltétel volt, hogy nem lehetnek érintettek olyan cégben, amely jelentős összegű és 180 napon túli adótartozást halmozott fel, akkor sem, ha az a cég már megszűnt, vagy az adószámát törölték, esetleg magánszemélyként van adótartozása. Januártól azonban az adóhivatal még nagyobb körre futtatja le ezt a vizsgálatot. A vezető tisztségviselőkön és cégvezetőkön kívül olyan tulajdonosokra is kiterjed az ellenőrzés, akiknek 50 százaléknál kisebb a tulajdoni hányaduk (feltéve, hogy a cégben senki sem bír 50 százalékot meghaladó szavazati joggal).



Ráadásul a hátralék összegének már elég az 5 millió forintot elérnie, és ha valaki ilyen „kis” adótartozással rendelkező cégben érintett, már nem is vehet részt újabb alapításában, pontosabban úgysem kap adószámot. Márpedig az elmúlt években külön iparág épült fel arra, hogy ügyvédek és strómanok bevonásával eltüntessenek fizetésképtelen cégeket, amelyek adó- és egyéb tartozásokat hagytak maguk után.

Mostantól megnehezül az ilyen cégtemetőket működtetők dolga. Vagy már korábban megalapított, alvó cégekre támaszkodnak, vagy a NAV-nál szeplőtelen múltú emberek közreműködését veszik igénybe – vázolja fel az esetleges újabb kibúvókat a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója, Verbai Tamás


Nem könnyű megbízható adózóvá válni

Az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás alapján ezentúl tíz szempontnak egyidejűleg kell megfelelnie egy cégnek ahhoz, hogy jövő májustól kedvezményekhez jusson. Ez ugyan nem lehetetlen vállalkozás, de azért van egy-két buktató – mondja Verbai.


Ilyen például az a kikötés, hogy csak akkor kaphatja meg az adózó a „megbízható” minősítést, ha az adott és az azt megelőző öt évben nem indult a cég ellen végrehajtási eljárás. Márpedig ilyet nem nehéz összeszedni. Például ha egy könyvelő lebetegszik, és emiatt az adózó késik egy-két napot a fizetéssel, a szemfüles adóellenőrök manapság már 2-3 napon belül inkasszózzák az adózó bankszámláját.

Ugyancsak elcsúszhat az adózó azon a feltételen, hogy ugyanebben az ötéves távlatban nem állapíthattak meg nála akkora adóhátralékot, amely az úgynevezett adóteljesítményének a 3 százalékánál nagyobb lenne. Márpedig ilyen mértékű adókülönbözet akár egy technikai hiba miatt is összejöhet. Az adózónak összesen 10 szempontnak kell megfelelnie ahhoz, hogy megbízhatónak tűnjön, és egyikben sem hibázhat – hívta fel a figyelmet a szigorra Verbai Tamás.

A megbízhatóság alapfeltétele egyúttal az is, hogy a vállalkozásnak legalább három éve működnie kell. Erre mondta a VS.hu-nak a NAV elnökhelyettese, Varga Árpád, hogy számításai szerint a következő hónapokban megnő azoknak a cégeknek az értéke, amelyek már régebb óta működnek, és megfelelnek az előírásoknak.


A mézesmadzag

A megbízható vállalkozások a következő előnyökhöz juthatnak:
  • Egy-egy ellenőrzésnek egy szűk fél év (legfeljebb 180 nap) alatt le kell zárulnia, igaz, a revizorok könnyen találhatnak kibúvót, ha közben célvizsgálatokat rendelnek el – mutatott rá a szabályozás gyenge pontjára az RSM-DTM adócsoportjának vezetője, Hegedüs Sándor.
  • Ha a cég nem tesz eleget határidőre bejelentési, bevallási kötelezettségének, akkor először felszólítást kap, és csak utána szankcionálják. Csakhogy itt is marad hiányérzet: ha valaki a bevallást benyújtotta, de még nem utalta át a befizetendő összeget, akkor az inkasszó továbbra is felszólítás nélkül csap le a számláján szunnyadó pénzére – mondja a Híd Adószakértő vezetője.
  • Csak mérsékelt összegű mulasztási, illetve adóbírságot szabhatnak ki a megbízható adózóra, például egy nullától 500 ezer forintig terjedő büntetés esetében náluk 250 ezer forint a plafon
  • Hamarabb hozzájutnak az áfa-visszatérítéshez: a mostani 75 nap helyett 2017-től 45 napon belül, 2018-tól pedig már 30 napon belül. Itt viszont azért bőven ad magának időt az állam, miközben korábban az általános szabály volt a 45 napos határidő. „Mint a szamba a riói karneválon – veti közbe Hegedüs Sándor –, kettőt előre, egyet hátra.”
  • Ha valakinek 10 és 500 ezer forint közötti az adóhátraléka, akkor a megbízható adózókat ezentúl megilleti, hogy az adóhivatal magától megkeresse, és 12 havi pótlékmentes részletfizetést ajánljon fel az adózónak. „Ezzel szinte már átesünk a ló túloldalára” – teszi hozzá Verbai Tamás.
Az adóhivatal jövő áprilisban értesíti ki az adózókat, hogy milyen minősítéssel indulnak, és annak alapján májustól lépnek életbe a kedvezmények, illetve a szigorúbb elbírálás.


Ez jár annak, aki büntiben van

Míg a jó adózónak mindenben teljesítenie kell a kedvező minősítés feltételeit, a rossz adózónak elég egyetlen ballépés, és máris ferde szemmel néznek rá egy teljes éven át, de legalábbis addig, amíg ki nem javítja a hibáját.


Ettől lesz valaki kockázatos adózó:
  • Nagy összegű, 100 millió forintot (magánszemély esetében 10 millió forintot) meghaladó adóhiánya vagy adóhátraléka van.
  • Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat – amit az adószakértők egyöntetűen meglehetősen gyakran előforduló szabálytalanságnak ítélnek, tehát ez megrostálja a cégeket.
  • Egy éven belül ismételt üzletbezárást rendelnek el a céggel szemben – ami viszont ritka jelenség, ehhez feketemunkán vagy a nyugtaadási kötelezettség elmulasztásán kell rajtakapni az adózót, és nem is csak egyetlen alkalommal.
És ezek miatt nem kellemes kockázatos adózónak minősülni:
  • Az áfájukra 75 napnál előbb nem is számíthatnak.
  • Az ellenőrzések elhúzódhatnak, mert a revizorok hozzácsaphatnak az alaphatáridőhöz 60 napot.
  • Az adóbírság, mulasztási bírság esetében van egy minimumösszeg, amennyinél kevesebbet semmiképpen sem szabhatnak ki rájuk. Ez például a már említett nulla és 500 ezer forintos határ között legalább 250 ezer forint.
Ezektől a szankciótól azonban meglehetősen kevés vállalkozásnak kell tartania, legalábbis ezzel kalkulál Verbai Tamás. Szerinte nem túl szigorúak a szabályok, a valóságban ennél többen lehetnek azok, akiknek az adófizetési morálja rejt némi kockázatot. Az elsöprő többség a külön megnevezéssel nem is illetett „általános adózók” lesznek. Ez azt jelenti, hogy a most bevezetendő kedvezmények – a várakozásokkal szemben – csak egy nem túlságosan széles vállalkozói réteget „kényeztetnek el”.


Tényleg megszabadulunk az szja-bevallástól?

Az RSM-DTM adószakértője szerint nem lesz olyan általános az adóhivatal által megtett ajánlat a bevallásra, mint ahogy azt a kormány most állítja. A törvénytervezet szerint jövőre azoknak készítheti el az szja-bevallását a NAV, akiknek csak a munkáltatótól van jövedelmük, és semmilyen adóalap- vagy adókedvezményt nem vesznek igénybe. 2017-től már mindenki élhet ezzel a lehetőséggel.


Fontos, hogy ez egy lehetőség marad, nem pedig kötelező lesz – teszi hozzá Hegedüs Sándor. Egyrészt a törvénytervezet feltételként szabja, hogy az adózónak legyen regisztrációja az internetes ügyfélkapun, vagy legyen személyes beazonosításra alkalmas elektronikus hozzáférése. Márpedig ilyen sokaknak nincs. Ráadásul aki adót igényel vissza, több hónappal előbb juthat pénzéhez, ha maga intézi ügyeit, mint ha megvárja, amíg a NAV ajánlatot tesz a bevallásra, és a dokumentum végigjárja az előírt ügymenetet.


Pálinkafesztivál


Egy kiskaput nagyra tárnak

Bár az Európai Unió kifogásolta a magyar kormány engedékeny hozzáállását a házi pálinkafőzőkkel szemben, a jogalkotó most mégis tágra nyitotta a már eddig is meglévő kiskaput az adókerülésre. Az uniós elvárásoknak megfelelően ugyan bevezetik a „párlatadójegyet”, amely egy liter 42 fokos pálinka után 700 forint. Ebből azonban már öt vásárlásával is le lehet tudni az adófizetést (legfeljebb 86-ot lehet megvenni).


Az új törvénytervezet ugyanakkor kimondja, hogy a pálinkafőzés esetében az adómegállapítás joga egy év, ha valaki addig elmulasztotta volna az adófizetést, annak utána már nem kell aggódnia, hogy le kell rónia a közterhet. Ez pedig praktikusan azt jelenti – értelmezi Hegedüs Sándor –, hogy az adóhivatal belátta: az az alkoholtartalmú főzet, amelyet valamilyen gyümölcsből készítenek, Magyarországon egy év elmúltával már nem porosodik a pincékben, hogy ellenőrizni lehessen.