Figyelem! Felnőtteknek szóló tartalom.

Elmúltam 18 éves, Belépek. Még nem vagyok 18 éves.

Rendszeresen szétverik egymást, mégsem tudnak velük mit kezdeni

-

Pár éve még 16 magyar csapat vett részt azokon a titokban szervezett verekedéseken, ahol nagyrészt szurkolói csoportok küzdöttek meg egymással. Ma sorra maradnak el az összecsapások, mert nincs elég bunyózni vágyó. A csoportos öklözés közben nagyon súlyos sérüléseket lehet okozni, jogilag mégis nehéz megfogni ezeket a „bajnokságokat”. Nagy László Tibor kriminológus az ustawka jelenségét vizsgálta.


Egy drón repül a Szentpétervár körüli erdő felett. A felvételen aztán egy tisztás látszik, lágy zene szól. Majd emberek gyülekeznek. Nem természetjárók, ustawkázni jönnek. A profi videó a Zenit Szentpétervár és a Szpartak Moszkva szurkolóinak előre megbeszélt összecsapását mutatja be.



Az ustawka – lengyel szó, jelentése: megbeszélt találkozó – a magyar focihuligánok között sem ismeretlen. Miután néhány éve már komplett bajnokságokat rendeztek, természetesen a rendőrség bevonása nélkül, Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa vizsgálni kezdte a jelenséget.

„Bár a stadionon kívül, előre lebeszélt helyen és módon zajló ustawkákat még a kilencvenes években kezdték a lengyel és az orosz huligánok, Magyarországon 2013–14 körül volt a csúcspont 16 csapatos bajnoksággal. Azóta kevesebb az összecsapás, amit a legkeményebb szurkolói csoportok nehezményeznek is. Nem találnak megfelelő ellenfelet.”


Egy Fradi–Újpest-utánpótlásmeccs a pályán kívül


Tavaly október utolsó napján a Videoton elleni focimeccsre utazó diósgyőri ultrák úgy gondolták, hogy az ökölharcban is lenyomnák a fehérváriakat, ám a 83 borsodi kihívóval szemben csak 45 Vidi-drukker állt volna ki, így elmaradt az utóbbi idők legnagyobb hazai összecsapása.

Itthon egyébként a Ferencváros szurkolói számítanak a legerősebb csapatnak, igaz, a nemzetközi mezőnyben őket is érte már meglepetés, amikor a Dinamo Kijev alakulata érkezett vendégfellépésre.



Bent is kevesebb a balhé, ezért kint is

A kriminológiai intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályát vezető Nagy szerint több oka van, hogy csökkent az ustawkák száma. Egyrészt a magyar labdarúgó-stadionokban egyre erősebb a kontroll, ezzel pedig mind a benti, mind a kinti balhék száma lecsökkent. Másrészt többször előfordult, hogy a verekedésben részt vevő egyik fél nem tartotta be a megbeszélt szabályokat.


Mert ahány ustawka, annyi szabály. A legalapvetőbb jellemzője ezeknek az összecsapásoknak, hogy telefonon megbeszélt helyszínen és időben, egyenlő létszámban, fegyverek nélkül és az érdekeltek beleegyezésével zajlanak. Védőeszközt – fogvédőt, fejvédőt, szuszpenzort – általában lehet viselni, a harcképtelenné váló, küzdelmet feladó szurkolót pedig nem lehet támadni. Az a csapat nyer, amelyik állva marad.


A bírósági és rendőrségi statisztikák alapján Nagy László Tibor azt állapította meg, hogy ezek a verekedések alig jutottak a hatóságok tudomására. Mindössze egy megyei kapitányságon tapasztaltak ilyen jellegű cselekményt, amikor 2012 őszén egy Balmazújváros–Nyíregyháza NB II-es meccs előtt támadt egymásra két 40-40 fős, csuklyás-sálas csoport. Vas megyében kétszer szereztek információt a rendőrök az előkészületekről, így mindkétszer meg tudták hiúsítani az összecsapást.

„Legtöbbször csak utólag tudják meg a rendőrök, hogy két szurkolótábor ustawkázott, amikor a verekedés felvételei felkerülnek az internetre” – mondja a kutató, aki találkozott olyan képsorokkal is, amelyeket az egyik csoport hivalkodásból rakott fel a netre, de utóbb kiderült, hogy hamis volt a videó.


ustawka, Hutnik Krakow


Mit mond a jog?

Nagy László Tibornak nincs tudomása, hogy ustawka miatt Magyarországon bárkit is elítéltek volna. Igaz, az ügyészség helyzetét nehezíti, hogy az előre megbeszélt és önként vállalt verekedések jogi megítélése sem egyértelmű.

A kriminológus szerint arról nincs vita, hogy ez szabálysértés, méghozzá a verekedés miatt, amit a szabálysértési törvény rendzavarásként ismer. Az azonban már kérdéses, hogy a garázdaság megállna-e ebben az esetben. Annak ugyanis a Büntető törvénykönyv (Btk.) szerinti feltétele, hogy a cselekmény másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, az ustawkákat pedig Magyarországon is illetéktelen szemektől távol rendezik.



Nem indulhat eljárás könnyű testi sértés miatt sem, mert azt csak magánindítványra kezdhetik vizsgálni a hatóságok, az ustawka résztvevői között viszont senki sincs, aki az orvos előtt vállalná, miként sérült meg – inkább „leesni” szoktak a lépcsőn vagy „elesni biciklivel”, mondja a szakértő.

A súlyos testi sértéshez, illetve annak kísérletéhez már nincs szükség magánindítványra, igaz, ehhez súlyosan – 8 napon túl gyógyulóan – kell megsérülnie a sértettnek. A kriminológus úgy véli, ennek kísérlete miatt lehetne leginkább eljárni, mivel a fejre és testre mért ütések kimeríthetik ezt a cselekményt.


ustawka, Jastrzebie-legia


Az ustawka pártolói azzal érvelnek, hogy azért sem lehet bűncselekményről beszélni, mert a küzdelem önkéntes. A kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy a bírói gyakorlat ismeri a sértett beleegyezését, de a Btk.-ban ez nem szerepel a büntethetőséget kizáró okok között. Az életet sértő cselekményeknél a sértett beleegyezése jogilag irreleváns, az életet veszélyeztetőknél azonban már vannak kivételek, amikor a sértett beleegyezése kizárja az elkövető büntethetőségét.

A veszélyeztetés indoka ilyenkor azonban mindig valamely társadalmilag hasznosnak ítélt cél elérésére való törekvés, akár egy egészséges vese kioperálása, szervdonáció vagy egy ökölvívó-mérkőzés az olimpián, ahol fennáll a sérülés veszélye. Az ustawka esetében azonban semmilyen társadalmilag hasznos cél nem állapítható meg, és fennáll a résztvevők súlyos, akár halálos sérülésének veszélye is.

Súlyosabb sérülésekről Magyarországon egyelőre nem tudni – teszi hozzá Nagy László Tibor, az azonban elgondolkodtató, hogy Lengyelországban az elmúlt két évtized során tucatnyian haltak meg az egyetlen olyan „küzdősport” miatt, amelyben csapatok harcolnak csapatokkal.